Szárazság

RSS

Rekord alacsony a Duna vízállása: akadozik a forgalom, gondok vannak az erőművek ellátásával

Veszélybe került a lakosság és a gazdaság gabonával, szénnel, üzemanyaggal és a gázzal való ellátása a Duna menti országokban. A Deutche Welle összeállítását szemléztük.

Az eltűnt víz nyomában – az aszály képei

Az eddigi életünkben sosem tapasztalt meleggel és szárazsággal kellett szembenéznünk idén nyáron. Az aszály látványosan átformálta a tájat, tavaink összezsugorodtak vagy felszívódtak, néhol porzott a vízfolyások medre. A pár napja tartó esőzéseknek persze lehet örülni, de ez igazából csak ragtapasz a nyílt törésen: még mindig rengeteg víz hiányzik a földből és a medrekből.

Több mint 375 ezer hektár termőterületet sújtott az aszály

33 megyéből vannak adatok, és egyetlen székelyföldi sincs köztük.

Ökológus az extrém szárazságról: életmódváltásra és sok-sok hódra lenne szükségünk

Hartel Tiborral arról beszélgettünk, hogy hogyan hat a klímaváltozás – például az utóbbi időszakban tapasztalható aszály – az élővilágra, az emberre, és arról is megkérdeztük, milyen következményekkel kell számolnunk, és mit tehetünk a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.

Szárazság veszélyezteti az idei termést – „Aki homokbuckára vetette a kukoricát, semmit sem fog idén betakarítani”

A Transtelex által megkérdezett falugazdászok egyöntetű véleménye, hogy az idei szárazság főként a tavaszi vetésnek ártott, azok jártak igazán rosszul, akik csak kukoricát vetettek. Összefoglalónkban kitérünk még a kompenzációs mechanizmusokra, de az öntözőrendszerek körül kialakult vitákra is.

A francia golfpályákat a súlyos aszályban is lehet öntözni, klímaaktivisták cementtel töltik fel a lyukakat

Franciaországban akkora a szárazság, hogy a Loire folyó egyes szakaszai gyakorlatilag kiszáradtak, az ország területének kétharmadában pedig válsághelyzetet hirdettek.

Annyi szén-dioxid szabadult fel a délnyugat-európai erdőtüzekből, mint amennyit 790 ezer autó puffog el egy év alatt

A térségben az átlagos szén-dioxid-kibocsátáshoz képest az idei koncentráció megkétszereződött, 2003-as rekord dőlt meg.

Eddig 20 megye jelentett aszálykárt, az érintett terület meghaladja a 106 ezer hektárt

Közben közvitára került az a tervezet, amely módosítja a Románia fő öntözési és vízelvezető infrastruktúrájának helyreállítására irányuló országos programot.

Kiszáradtak a kutak, elapadtak a patakok – az aszály miatt sok településen víz nélkül maradtak a lakosok

A környezetvédelmi miniszter tanácsadója, Pásztor Sándor szerint számottevő csapadék a következő hetekben sem várható, de a helyzet nem válhat kritikussá, mert Románia elegendő földfelszíni vízkészlettel rendelkezik.

Tánczos Barna: Korlátozásokra lesz szükség az ivóvízpazarlás csökkentésére

A miniszter szerint nemcsak az úszómedencék ivóvízzel való feltöltése jelent pazarlást ebben az időszakban, hanem a kert ivóvízzel történő locsolása is.

Ivóvíz nélkül maradt több Szilágy megyei település

A katonaság közbelépésére volt szükség, hogy a lakosság vízellátását biztosítani tudják.

Egymás után száradnak ki a Sepsiszentgyörgy környéki patakok és források

Kiszáradás közeli állapotba került Sepsiszentgyörgy forrásvizeinek és patakainak egy része, amihez az éghajlatváltozáson túl helyi tényezők is hozzájárultak. A talajvíz egyre kevésbé tölti fel ezeket, aminek katasztrofális következményei lehetnek.

Kiszáradt egy tó Szatmár megyében

A halastó természetvédelmi terület, a költöző madarak fontos pihenő- és telelőhelye.

Erdélyben is egyre inkább érzékelhető a klímaváltozás: hogyan védekezhetünk a katasztrófák ellen?

Bartók Blanka éghajlatkutató, a BBTE oktatója szerint az éghajlatváltozást csak hosszú távon tudjuk mérsékelni. Léteznek viszont megoldások arra, hogy tegyünk a katasztrófák ellen.