RSS
Veszélybe került a lakosság és a gazdaság gabonával, szénnel, üzemanyaggal és a gázzal való ellátása a Duna menti országokban. A Deutche Welle összeállítását szemléztük.
Az eddigi életünkben sosem tapasztalt meleggel és szárazsággal kellett szembenéznünk idén nyáron. Az aszály látványosan átformálta a tájat, tavaink összezsugorodtak vagy felszívódtak, néhol porzott a vízfolyások medre. A pár napja tartó esőzéseknek persze lehet örülni, de ez igazából csak ragtapasz a nyílt törésen: még mindig rengeteg víz hiányzik a földből és a medrekből.
33 megyéből vannak adatok, és egyetlen székelyföldi sincs köztük.
Hartel Tiborral arról beszélgettünk, hogy hogyan hat a klímaváltozás – például az utóbbi időszakban tapasztalható aszály – az élővilágra, az emberre, és arról is megkérdeztük, milyen következményekkel kell számolnunk, és mit tehetünk a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.
A Transtelex által megkérdezett falugazdászok egyöntetű véleménye, hogy az idei szárazság főként a tavaszi vetésnek ártott, azok jártak igazán rosszul, akik csak kukoricát vetettek. Összefoglalónkban kitérünk még a kompenzációs mechanizmusokra, de az öntözőrendszerek körül kialakult vitákra is.
Franciaországban akkora a szárazság, hogy a Loire folyó egyes szakaszai gyakorlatilag kiszáradtak, az ország területének kétharmadában pedig válsághelyzetet hirdettek.
A térségben az átlagos szén-dioxid-kibocsátáshoz képest az idei koncentráció megkétszereződött, 2003-as rekord dőlt meg.
Közben közvitára került az a tervezet, amely módosítja a Románia fő öntözési és vízelvezető infrastruktúrájának helyreállítására irányuló országos programot.
A környezetvédelmi miniszter tanácsadója, Pásztor Sándor szerint számottevő csapadék a következő hetekben sem várható, de a helyzet nem válhat kritikussá, mert Románia elegendő földfelszíni vízkészlettel rendelkezik.
A miniszter szerint nemcsak az úszómedencék ivóvízzel való feltöltése jelent pazarlást ebben az időszakban, hanem a kert ivóvízzel történő locsolása is.
A katonaság közbelépésére volt szükség, hogy a lakosság vízellátását biztosítani tudják.
Kiszáradás közeli állapotba került Sepsiszentgyörgy forrásvizeinek és patakainak egy része, amihez az éghajlatváltozáson túl helyi tényezők is hozzájárultak. A talajvíz egyre kevésbé tölti fel ezeket, aminek katasztrofális következményei lehetnek.
A halastó természetvédelmi terület, a költöző madarak fontos pihenő- és telelőhelye.
Bartók Blanka éghajlatkutató, a BBTE oktatója szerint az éghajlatváltozást csak hosszú távon tudjuk mérsékelni. Léteznek viszont megoldások arra, hogy tegyünk a katasztrófák ellen.