Románia az EU legvízhiányosabb országai közé tartozik, és erre nincs válasza a rendszernek

Románia hivatalosan is az Európai Unió három legnagyobb vízhiánnyal küzdő állama között van – derül ki az Eurostat és a Világbank friss jelentéseiből. Ciprus és Málta mellett Románia lépte át azt a 20%-os küszöbértéket, amely fölött az ún. Vízhasználati Index (WEI+) már súlyos vízhiányt jelez. Az EU átlagértéke csupán 5,8%, így a román adat meghaladja a közösségi átlag négyszeresét.

A WEI+ azt méri, hogy mennyi édesvizet használ fel az adott ország az újra megújuló vízkészleteihez viszonyítva (felszíni és felszín alatti vizek). Ez nemcsak a vízkitermelést foglalja magába, hanem azt is figyelembe veszi, hogy mennyi víz tér vissza a természetbe. A különbség jelzi azt, mennyire van nyomás alatt az ország vízkészlete, és mennyire fenntartható a vízgazdálkodása.

A szárazság ára: infláció, gazdasági visszaesés, élelmiszerhiány

A szárazság nemcsak környezeti probléma: a 2023-as év egyik fő inflációs motorja Romániában éppen a hosszan tartó szárazság volt, amely miatt jelentős élelmiszerhiány alakult ki, különösen a mezőgazdasági termékek terén. A déli régiókban különösen érezhető volt a vízhiány hatása, de az éves nemzeti átlagok nem mutatják ki kellően a regionális különbségek súlyosságát.

A Világbank és az Eurostat elemzése szerint a Dél-Európában tapasztalható vízhiányt tovább súlyosbítja a növekvő mezőgazdasági vízhasználat, az ivóvíz-ellátás igényei és a tömegturizmus. A New York Times példaként hozza fel a görögországi Sifnos szigetét, ahol a hosszan tartó hőhullámok miatt júniusban teljesen elfogyott az ivóvíz, és napokig csak palackozott vízből tudták biztosítani az alapvető szükségleteket.

Románia még nem tart itt, de nincs is felkészülve

Bár Románia nem került még hasonló helyzetbe, a Világbank riasztó adatokat közölt: a román vízszolgáltatók nincsenek felkészülve az aszályos időszakok kezelésére, sem technikailag, sem személyzeti kapacitás terén. Egy 2022-es felmérés szerint a vízszolgáltatók többsége már most tapasztalja az aszály hatásait, és egyre nagyobb kihívást jelent számukra a stabil ellátás fenntartása.

Az alacsony vízhozamok miatt megnő a vízben található szennyeződések koncentrációja, amit csak további vízkezeléssel lehet semlegesíteni – ez viszont megemeli az üzemeltetési költségeket, energiaigényt, és felgyorsítja az infrastruktúra (szivattyúk, csőhálózatok) elhasználódását. A szolgáltatók többletmunkát kénytelenek végezni, miközben új munkaerőt nem tudnak alkalmazni.

1951 óta több súlyos szárazság sújtotta Romániát, a legsúlyosabbak 2012-ben és 2022-ben voltak. Az időszakos, de egyre gyakoribb vízhiány mára strukturális problémává vált, amelyre sem a szolgáltatók, sem az állami hatóságok nem adtak hosszú távú megoldást.

Március 22. a Víz Világnapja, de Románia számára ez már nem csupán egy ENSZ által kijelölt figyelemfelhívó dátum: ha nem történik gyors és rendszerszintű beavatkozás a vízgazdálkodás modernizálása érdekében, a jövő Sifnos-szerű válságai akár a Duna partján is valósággá válhatnak.