Orbán Viktor 2030-ig szóló terveket vázolt fel Tusványoson

2023. július 22. – 10:38

frissítve

Orbán Viktor 2030-ig szóló terveket vázolt fel Tusványoson
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szombat délelőtt az erdélyi Tusványoson beszélt Orbán Viktor, az eseményt percről perce közvetítettük a helyszínről.

Az erdélyi Tusványoson sok száz ember előtt beszélt Orbán Viktor szombat délelőtt. Ötven-hatvan román nacionalista román zászlókkal be akart jutni a fesztivál területére, de egy rendőrsorfal az útjukat állta. A tüntetőket Orbán „román hadaknak” nevezte

A miniszterelnök a szűk egyórás beszédében 2030-ig szóló terveket vázolt fel, és arról beszélt:

  • Ő soha nem állította, hogy Erdély és Székelyföld román területi egység lenne.
  • Az USA világgazdasági hatalmát Kína megtöri, el kell fogadni, hogy két Nap van az égen, a kisebbeknek pedig nem osztottak lapot. A kínaiak a miniszterelnök szerint kinevetik az egyetemes értékek nyugati mítoszát, és az új egyensúly beállítása egy egész nemzedéknyi időt igényel.
  • A bekerítettség félelme az Európai Uniót az elzárkózottság felé tereli, az unió gazdag és gyenge, amit egy kiöregedett boxbajnokhoz hasonlított Orbán.
  • A 2024-es EP-választás a szuverenisták és föderalisták harca lesz.
  • Orbán abban bízik, hogy az év végére csökken az infláció, jövő nyárra pedig visszatérünk arra az útra, amely elvezet minket 2030-ig.
  • 2030-ra 160 ezer milliárd forintra növelni a magyar GDP-t és 85 százalékra a foglalkoztatottságot.
  • Azt is mondta, hogy jövőre már a 2030 és 2040 közötti terveiről szeretne beszélni Tusványoson.

Orbán Viktor tusványosi beszéde után a román zászlókat lobogtató nacionalista tüntetők ismét hangosabbak lettek. A rendezvény magyar résztvevői válaszul a székely himnuszt énekelték nekik, miközben a kormányfő mikrobusza igyekezett kijutni a rendezvény területéről. Az eseményt sok román rohamrendőr biztosította.

A kerítésen kívül a román tüntetők még várnak, a magyarok morgolódnak, hogy „bezzeg mi idehozzuk nekik a stadiont meg az adófizetők pénzét”. A csendőrök egyébként mindenkit leállítanak és elküldenek, aki kiabálni kezd, hogy ne legyen konfliktus. „Magyarország is román föld”, világosít fel engem egy tüntető. Azzal érveltek, hogy hadd jöjjenek be ők is, hiszen tudnak ők is valamennyit magyarul – pár perccel később el is hangzott egy „menj a kurva anyádba”.

Fotó: Molnár Réka/Telex
Fotó: Molnár Réka/Telex

Orbánt várja a tömeg, hogy jöjjön ki, jöjjön el mellettük – addig meg a csendőröket hazaárulózzák és mondják nekik, hogy „ti nem ismeritek a történelmet”. Próbálják a csendőrök arrébb küldeni a tüntetőket, ők nem mennek, kisebb dulakodás tört ki. Minden érkező autónak fütyülnek, román zászlóval csapkodják a járműveket, azt üzenik Orbánnak, hogy Erdély mellett Moldova és Magyarország is román föld.

Miközben szól a Csaba királyfi, Orbán Viktor, Németh Zsolt és Tőkés László közös képeket lő a közönséggel. Véget ért a miniszterelnök tusványosi fellépése.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A közönség kérdéseiből az egyik így hangzott:

„Mennyire nehéz nap mint nap a legnagyobb árral szembemenni a hazáért, értünk, magyarokért? Kitartást, mindenért hálásak vagyunk”.

„Köszönöm, jól vagyok”, felelte röviden, majd felhozta, „meglehet, hogy a kérdező valóban arra lehet kíváncsi, hogy vagyok, de lehet, hogy arra, meddig bírom”.

Ezután arról beszélt, szerinte a hatalom őrli az embert, de fontos, hogy a hatalmat jól definiálja az az ember, aki politikával és hatalommal foglalkozik, és tudja, meddig lehet ezeket beengedni. Az ő felfogásában a hatalom a közös cselekvőképesség, ennek pedig szerinte van biblikus alapja: úgy beszélj, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.

Ha társadalmilag nézi a kérdést, azt látja, hogy számtalan fajta ember van a magyarok között, és ebből a sokszínűségből létrejön egy nagy társadalmi munkamegosztás, abban pedig az a kérdés, hol van a hatalommal foglalkozó emberek helye. Orbán szerint pedig a nemzeti közösségekben „kellenek olyan emberek, akik értik, mi történik, elmagyarázzák az embereknek, mi történik, és segítenek felkészülni a jövőre. Akinek adott talentumot a Jóisten, annak ez a sorsa, és én örülök, hogy nem vagyok sorstalan”.

„Már Szoboszlai Dominik a főnök, a király” – mondta a magyar labdarúgó-válogatott játékosáról Orbán Viktor, amikor arról kérdezték, hogy milyen jövőt jósol a Liverpoolba igazoló focistának. A miniszterelnök szerint megváltozott a helyzet, és már „az a kérdés, hogy ő milyen jövőt jósol nekem”.

A DK-t a dinoszauruszokhoz hasonlította Orbán Viktor az egyik tusványosi közönségkérdésre, a kommunisták a DK formájában pont úgy éltek túl, mint ahogy a dinoszauruszok tyúkká változtak át.

Orbán gyenge teljesítménynek tartja, hogy a felvidéki magyarság nem tudja elérni a parlamenti képviseletet. Ennél többre van szükség szerinte, ha valaki a hazájáért akar dolgozni az elszakított országrészben.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Arról is beszélt a miniszterelnök, hogy akkor tudják kiterjeszteni a családtámogatási intézkedéseket a határon túlra, ha otthon is jól mennek a dolgok, és nincs meteoreső.

Akkumulátorgyárak vs. élelmiszeripar kérdéséről Orbán azt mondta, egy „óriási boom előtt áll” a magyar agrárium és élelmiszeripar, ezért Orbán szerint amikor az ellenzék a mezőgazdaságot szembeállítja az akkumulátorgyárakkal, az téves út.

Orbán így gondolkodik az ellenzékről: „úgy vagyunk vele, mint a sör a habjával: jó, ha van, de ne rontsa el az ízét”.

A fékek és ellensúlyok elvének csak olyan politkai rendszerekben van értelme Orbán Viktor szerint, ahol a nép közvetlenül választja meg az elnököt és a parlamentet is. Ha mindkettőnek azonos felhatalmazása van, nincs értelme az egésznek.

Magyarországon nem elnöki rendszer van, hanem alkotmányos rendszer, a fékek és ellensúlyok így Orbán szerint az EU blablája, „nálunk feladatok és hatáskörök vannak”.

Egy néző azt kérdezte, mikor jön Orbán Donald Trumppal együtt Tusványosra? A miniszterelnök erre úgy felelt, azt nem tudja megmondani, mikor jön el Trump, de ő maga volt az egykori amerikai elnöknél nemrég „a kacsalábon forgó golfpályáján”, Orbán ide a fesztiválra meg egy butikhotelből jött, szóval szerinte még van hova fejlődni, hogy tudják Trumpot fogadni.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A keleti nyitás fontos nekünk – mondta Orbán Viktor a közönség kérdésére, amit Németh Zsolt olvasott fel. A miniszterelnök szerint tudomásul kell venni, hogy két nap van az égen, és ehhez igazítja a magyar kormány a külpolitikáját.

A nyugati piacon 800 millió ember van, a világpiacon 8 milliárd. Miért választanánk a 800 milliós piacot a 8 milliárdossal szemben? – tette fel a kérdést a kormányfő. Végre részese vagyunk szerinte a világpiacnak, és ezt jól mutatja, hogy a legnagyobb befektetők Magyarországon az elmúlt években már Dél-Korea és Japán volt, és csak utánuk jött Németország.

„Nekünk világpiac kell, világkereskedelem, nem pedig egy bezárkózó Európai Unió”

– fogalmazott Orbán, és azt is hozzátette: „fényt akarunk, nagyságot, teret”.

Orbán a beszéde végén így összegezte mondandóját:

„Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni”,

mire a miniszterelnököt vastaps búcsúztatta. „Viktor, Viktor!”, skandálták néhányan, valaki pedig azt kiáltotta a többieknek: „miért nem álltok fel?”

A gazdasági ígéretek szépen hangzanak, de van egy kis bökkenő – folytatta Orbán Viktor. Úgy fogalmazott, három év alatt két meteorral is szembeütköztünk: a Covidot valahogy még kivédték, és „aránylag gyorsan visszatértünk a saját utunkra”. 2022-ben azonban jött egy újabb meteortámadás: az orosz–ukrán háború, ami már keményebb dió volt Orbán szerint, és ami letérített bennünket a kijelölt útról.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A magyar kormány azért küzd – mondta a miniszterelnök –, hogy a letérített pályáról vissza tudjunk kapaszkodni abba a kerékvágásba, ami elvezet minket 2030-ig. A legnehezebb időszakon már túl vagyunk szerinte. Az infláció az év elején egekben volt, de „letörjük”, és minden esély megvan szerinte, hogy az év végére 10 százalék alatt legyen.

Ha mindent jól csinál a kormány, akkor Orbán szerint a 2024-es EP- és önkormányzati választás idén már újra „azon a kijelölt pályán leszünk, ami elvisz bennünket 2030-ig”. Abban bízik, hogy a jövő évi tusványosi fesztiválon már a 2030 és 2040 közötti tervekről is beszélhet.

Orbán szerint ugyanakkor minden erőt és minden kormányzati erőforrást továbbra is a családalapítások irányába kell tenni.

Emellett „lassanként lesz ütőképes hadseregünk, harcosaink, azon kevés NATO-tagállamok közé tartozunk, akik az éves összterméküknek legalább 2 százalékát erre tudják fordítani”, summázta Orbán.

Tizenhárom éve építjük az új gazdasági rendszerünket – tért át gazdasági témákra Orbán Viktor. Az volt a tervük 2010-ben, hogy olyan gazdaság legyen 2030-ra, amely kiszolgálja Magyarországot. „A céljainkkal időarányosan jól állunk, a magyar gazdaság összteljesítménye tizenhárom év alatt megháromszorozódott” – mondta Orbán.

Az a cél, hogy 2030-ra 160 ezer milliárd forint legyen a magyar GDP.

A magyar gazdaság exportját az elmúlt tizenhárom évben megduplázták, és az energiaimport függőséget is terv szerint csökkentik. Az a cél, hogy a villamosenergia-importunk 2030-ra nulla legyen, épül Paks 2 és több erőmű is, 11,5 ezer milliárd forintot fordít erre a célra a kormány.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A foglalkoztatottságban is jól áll Magyarország Orbán szerint, de az a cél, hogy 2030-ra 85 százalékra emeljék a foglalkoztatottságot.

Orbán szerint azt kell mondani, hogy Európában létrejött egy saját politikai osztály, aminek nem kell elszámolnia, nincs demokratikus, se keresztény meggyőződése, így nincs más választásunk, hiába szeretjük Európát, hiába a miénk, mégiscsak harcolnunk kell.

„Mi nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, ugyanolyan családi életet éljen, de ahhoz ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, nyelvünk, kultúránk, és ez az alapja a magyarok biztonságának és jólétének, ezt mindenáron meg kell védeni. Nem engedünk sem politikai, sem pénzügyi zsarolásnak”, mondta Orbán.

A magyar alkotmány a kötődés alkotmánya, amely a megerősítés kultúrájának alapján áll – mondta Orbán Viktor. A liberális alkotmányok ezzel szemben az eloldást erősítik meg szerinte, az elutasítás talaján állnak az egyéni szabadságjogokra hivatkozva.

„A mi alkotmányunk megerősíti a férfi és női mivoltunkat, mert ezt hívjuk családnak” – mondta Orbán, de az alkotmány megerősítette a határainkat is. Csak közösségi, gyermekvédelmi alapon lehet szembeszállni az LMBTQ-propagandával. „Nem döntöttünk rosszul, amikor a magyar alkotmányt 2011-ben megalkottuk” – mondta Orbán.

Nyugat-Európában abban bíztak a kormányfő szerint, hogy a régi közösségek helyett újak jönnek létre, ehelyett azonban egy sajátos elidegenedés jött létre. Az Európai Unió elítéli a keresztény közösséget, lakosságcserét akar végrehajtani, és LMBTQ-hadjáratot folytat a családbarát nemzetekkel szemben. Ide vezet szerinte az Amerika-barátság.

Ezzel pedig Orbán megérkezett Magyarországhoz.

A miniszterelnök szerint „a nagy jégzajlás közepette” az a legfontosabb, hogy tisztában kell lennünk önmagunkkal – ezzel nem az ezeréves történelemre gondol, hanem szerinte azt az utat kell szem előtt tartani, amin 2010-ben ők elindultak, amikor új korszakot nyitottak. „Bármilyen égzengés, villámlás, zivatar köszönt ránk”, ezt nem szabad szem elől téveszteni.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A szellemi alap az alkotmány, ami a legnyilvánvalóbban megkülönbözteti Magyarországot az unió más alkotmányaitól: a magyar középpontjában a mi áll, a többiben meg az én. Nekünk van egy közösségünk, életrendünk, kultúránk, nyelvünk. Az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amiket egyedül nem lehet megszerezni, ilyen a béke, család, közösségi szellem, még a szabadságot sem, mert az az ember, aki egyedül van, nem szabad, hanem magányos.

Birodalom vagy nemzetek, föderalisták és szuverenisták között kell választani a jövőben Orbán Viktor szerint. Úgy látja, a föderalisták ki akarják szorítani a szuverenistákat, ez történt Magyarországon is, ahol kormányváltást akartak, és ezért pénzelték szerinte az ellenzéket. Abban bízik Orbán, hogy a jövő évi EP-választás után egy számunkra kedvező egyensúlyi helyzet lesz Európában, és Lengyelországban, Ausztriában, Spanyolországban is nyernek a szuverenisták.

„Teszek egy ismeretterjesztő-jellegű kitérőt: a nagy európai cégek nem akarnak leválni, már Oroszországból sem akarnak kijönni”, mondta Orbán, aki valahonnan adatokat szerezve arról beszélt, 1400 cégnek csak a 8,5 százaléka vonult ki Oroszországból.

Orbán szerint az ott maradt cégek 3,5 milliárd dollárnyi pénzt hagytak Oroszországban, ennek fényében „az a támadás, amit az ukránok indítanak a szegény kicsi magyar OTP ellen, nem más, mint hungarofóbia, ezért ezt vissza is kell utasítanunk”, mondta.

Szorongás gyötri az Európai Uniót, és bekerítve érzi magát – folytatta Orbán Viktor. Erre jó oka van szerinte, hiszen az unió 400 millió lakosa körül 7 milliárd ember van.

„Az Európai Unió jól látja magát: egy gazdag és gyenge unió”

– mondta. Éhezőkről, migránsokról, mutánsokról beszélt a kormányfő.

A bekerítettség félelme az Európai Uniót az elzárkózottság felé tereli Orbán szerint, és az unió ma „olyan, mint egy kiöregedett bokszbajnok. Mutogatja az öveit, de többet már nem akar bemenni a szorítók közé”.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Az elzárkózást Orbán szerint kockázatcsökkentésnek és leválasztásnak hívják, ez mutatkozik meg az oroszokkal szemben folytatott szankciós politikában is. Az uniós döntéshozók azt gondolják a kormányfő szerint, hogy a szankciókkal leválasztották az orosz gazdaságot az unióról. Ez azonban illúzió szerinte, Oroszországot nem lehet leválasztani a világ többi részéről, az unió ugyanakkor elveszíti a versenyképességét, és szenved az inflációtól.

Azt kell eldönteni szerinte, hogy a jövőben milyen utat választunk: „leválni vagy részt venni a nemzetközi versenyben.”

Orbán szerint ebben a helyzetben nekünk, kisebbeknek nem osztottak lapot, de a nagyoknak el kellene fogadni, hogy „két Nap van az égen”, ez radikálisan más gondolkodás, mint az elmúlt pár száz évé. Orbán szerint a két félnek egyenértékűnek kéne elfogadniuk egymást.

De ebből mi az, ami ránk tartozik? – tette fel a kérdést a miniszterelnök, majd meg is válaszolta. Szerinte egy új egyensúly beállítása egy egész nemzedéknyi időt igényel, még a gyerekeink is ebben a korszellemben fogják leélni az életüket, nekünk, magyaroknak is ebben kell boldogulnunk, ezt figyelembe véve kéne alakítani a magyar terveket.

Kína távlatos terve Orbán Viktor szerint az, hogy újra naggyá tegyék az országukat. A középtávú programjuk pedig, hogy visszaállítsák a dominanciájuk Ázsiában. Mindemellett van ellenszerük az USA fő fegyverével, „az egyetemes értékek mítoszával” szemben. A kínaiak a miniszterelnök szerint kinevetik az egyetemes értékek nyugati mítoszát, és ellenséges filozófiának tekintik a többi civilizációval szemben.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

„Ma úgy élünk, hogy napról napra haladunk az összeütközés felé. Az egymilliárd dolláros kérdés, hogy elkerülhető-e az összeütközés” – fogalmazott Orbán. A világpolitikában ma a legveszélyesebb pillanatban vagyunk szerinte, amikor az első számú nagyhatalom visszasüllyed a második helyre.

Orbán szerint az USA a saját polgárháborúival úgy nőtt fel, hogy ő az első számú ország, a vezető gazdasági szerepe pedig a nemzeti identitása része, és amikor kihívások érték, azokat sorban visszaverték: a Szovjetuniót és az uniót is, de közben Orbán azt látja, hogy az amerikai dominancia folyamatosan húzódik vissza, ez pedig láthatóan nem tetszik nekik. „Csábító gondolat”, hogy ott marad a világ tetején, de az élet igazsága az, hogy nincsenek állandó győztesek és vesztesek a világban. Még kellemetlenebb igazság, hogy a nemzetközi intézményekben is változás történik, hiszen Kína létrehozta a sajátjait. Majd Orbán elkezdett arról beszélni, hogy Ázsia és Kína emelkedik fel, közben „büszkeséget, ambíciót szabadít fel”.

A világ erőegyensúlya elmozdult, és ennek a következményeit nyögjük most – mondta Orbán Viktor a nemzetközi politikáról. Több évtizedes történelmi nyugállapot után szerinte Kína elmozdította a világ egyensúlyát, ami Európa régi félelme volt.

A miniszterelnök arról beszélt, a döntéshozók három idősíkon döntenek: van a taktikai idő, a stratégiai idő és a történelmi idő. Ha rosszul sorolják be, a döntés nem várt következményekkel jár. Angela Merkel például rosszul sorolta be szerinte a migráció ügyét 2015-ben.

De ilyen „Kína kiszabadítása” is, amit az USA elmért az elmúlt évtizedekben, és a világ így soha nem látott erővel áll szemben. Kína másként emelkedik fel, mint az Egyesült Államok Orbán szerint. „Az Egyesült Államok lett, Kína pedig van” – fogalmazott. Kína olyan problémát jelent szerinte, amit meg kell oldani, Kína termelési erőmű lett, és ezekben a percekben megelőzi az USA-t.

Orbán szerint van, amiről beszélhetünk, de ne tüntessük fel rossz színben, ilyenek például a nyugati értékek. Szerinte ezek az értékek a migráció, LMBTQ, meg háború, és azért nem kell őket rossz színben feltüntetni, mert megteszik azt maguktól is. „Van itt még egy gyöngyszem, amit mellőzni kell, a migrációval kapcsolatos revizionista megközelítésű xenofób hangokat”, folytatta.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Orbán ezeket ajánlja a „román barátainak”: ha a román elnök elmegy Magyarországra, akkor nem fogják neki megszabni, miről mit mondhat. Arról is beszélt, hogy Románia schengeni tagságát támogatják, és miután a magyarok átveszik a soros uniós elnökséget, ez kiemelt témájuk lesz, ígérte a miniszterelnök.

Új miniszterelnök, új esély, hátha kijön ebből valami, ami mindkettőnknek jó – mondta Marcel Ciolacu új román miniszterelnökről Orbán Viktor, és hozzátette: mióta ő hivatalban van, ő a huszadik kormányfő.

Minden évben okoz némi fejtörést, hogy miről kéne igazából beszélni – mondta Orbán Viktor. Mint fogalmazott, idén kapott segédanyagot, a román külügy hivalatos levelet küldött arról, hogy miről nem szabad beszélni, és miről beszélhet a magyar kormányfő, de hogyan.

Nem beszélhet arról, ami a románok érzékenységet sértheti. Ilyenek például a nemzeti szimbólumok. „Jó, szerintem ebben megállapodhatunk, erről nem beszélek, de üdvözlöm a magyar és székely zászlóval érkezett barátainkat” – mondta. Nem szabad beszélni a kollektív kisebbségi jogokról sem. „Jó, csak megállapítom, hogy ezek léteznek, és megilletik az itt élő magyarokat” – fogalmazott Orbán.

A román külügy azt is Orbán lelkére kötötte, hogy ne beszéljen nem létező romániai közigazgatási területi egységekről. A miniszterelnök szerint Erdélyre és Székelyföldre gondolhattak. „De mi sohasem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének” – tette hozzá, és kijelentését óriási taps fogadta.

„Jó napot, kedves táborlakók, román hadakon átvágva érkeztünk meg ide, szeretnénk őket fogadóbizottságnak látni, amire jó okunk van, mert a kereszténységért folytatott küzdelmünkben szükségünk lesz a román ortodoxiára is” – így kezdte beszédét Orbán Viktor, aki ezzel azokra a román nacionalistákra gondolt, akik ellene tüntetnek a tábor területén kívül, és akik között át kellett jönnie az autójával.

A miniszterelnök érkezése a színpadra – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
A miniszterelnök érkezése a színpadra – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Németh Zsolt úgy reagált, érti a kritikát, de nem hiszi, hogy Tusványoson kívül lenne fontosabb fóruma a román–magyar párbeszédnek, és biztos benne, hogy Tusványos nélkül a román és magyar miniszterelnök között sem jött volna létre egy találkozó.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!