Guardian: Európa legnagyobb erdős nemzeti parkjának létrehozásán dolgoznak Romániában

A Conservation Carpathia Alapítvány (FCC) ambiciózus projektje Európa legnagyobb erdős nemzeti parkját kívánja létrehozni Erdélyben, és 100 000 hektárnyi vadon védelmét, valamint a helyi közösségeket támogató ökoturizmus ösztönzését tűzte ki célul. A projektről a Guardian készített helyszíni riportot.

„Fent a hegyen már látni lehet őket: sötét, impozáns alakok mozognak a sűrű erdőben. Egy csapat vadon kóborló bölény a romániai Fogarasi-havasokban. Csendben ülök a vezetőmmel, Răzvan Dumitrachéval, miközben az állatok legelnek” – indítja riportját Jane Dunford, a Guardian újságírója, aki a Conservation Carpathia Alapítvány meghívására érkezett Romániába.

Erdélynek ez a területe, a Kárpátok déli peremén, Európa legérintetlenebb helyei közé tartozik. Barna medvék, farkasok és hiúzok járják az erdős dombokat – a bölényt pedig nemrég telepítették vissza, 200 évvel a kipusztulása után, és ebben az alapítvány munkája is benne van. A természetvédelmi civilszervezet ambíciói nem kicsik: célja a kontinens legnagyobb erdős nemzeti parkjának, egy 101 000 hektáros természetvédelmi területnek, Európa Yellowstone-jának a létrehozása.

„Az elképzelés egy olyan park megvalósítása, amely nemcsak az erdőket és a vadvilágot védi, hanem az ökoturizmus és a természetpozitív vállalkozások révén a helyi közösségeket is támogatja” – nyilatkozta a Guardian újságírójának Răzvan Dumitrache.

Az alapítvány honlapján lévő bemutatkozást olvasva kiderül, hogy a Conservation Carpathiát 2009-ben 12 természetvédő és jelentős vagyonnal rendelkező román és külföldi üzletember alapította azzal a céllal, hogy megőrizze a Kárpátok nagy kiterjedésű erdeit teljes mértékben védett területként a jövő generációi számára. 2009 óta az FCC alapítói, Christoph és Barbara Promberger, valamint a hozzájuk csatlakozó filantrópok és környezetvédők csapata forrásokat gyűjtött az erdőterületek felvásárlására és a fakitermelés leállítására, valamint az erdőtelepítésre szánt területek megvásárlására.

A vízió egy világszínvonalú védett természetvédelmi terület létrehozása a dél-romániai Kárpátokban, amely elég nagy ahhoz, hogy jelentős nagyragadozó populációkat tartson fenn, és lehetővé tegye a természetes evolúciós folyamatok lezajlását is. A projekt magában foglalja a Fogarasi-havasok Natura 2000-es területét, a Királykő Nemzeti Parkot és a Leaota-hegységet, ami összesen több mint 250 000 hektárt tesz ki.

A Conservation Carpathia Alapítvány részt vesz a Fogarasi-havasok körüli biogazdaságok létrehozásában is a biológiai sokféleséget megőrizve és a helyi közösségek javát szolgálva. A projekt befejezése után ez az új nemzeti park példát mutat a természetvédelemre Európában, és a kontinens legemblematikusabb nemzeti parkjának fog számítani.

A Guardian cikke rámutat, hogy Romániában több mint 6 millió hektár erdő található, amelynek jelentős része még mindig „szűz”, azaz emberi települések nélküli terület, és Európa legtöbb érintetlen erdejének ad otthont. Az illegális fakitermelés azonban hatalmas területeket irtott ki, és a pusztítás folytatódik.

Az alapítvány által követett természetvédelmi modellt a dél-amerikai Tompkins-projekt ihlette, eddig 26 900 hektár erdőt és gyepterületet vásároltak meg, és több mint 4 millió facsemetét ültettek el. Az FCC erdészei 75 000 hektáron járőröznek, és ennek köszönhetően a szomszédos erdőkben is leállt az illegális fakitermelés. Egy másik innovatív lépésként az alapítvány további 78 000 hektárra vásárolt vadászati jogot, hogy megvédje a vadvilágot a trófeavadászoktól.

A helyi közösségek bevonása, a munkahelyteremtés és a látogatók számának fokozatos növelése mind része a tervnek. A külföldi turisták azért jönnek, hogy kipróbálják az ökoturisztikai kínálatot, túrázzanak, és a vadon élő állatokat figyeljék meg – sorolta fel Jane Dunford.

A Guardian helyszíni riportjában az újságíró felsorakoztatta háromnapos túrázása során szerzett élményeit is. Dunford többek között meglátogatott egy faiskolát, ahol a facsemetéket ápolják, amíg el nem ültetik őket. Megnézte az oktatási központot is, ahol a gyerekek ismerkednek azzal, hogy hogyan vehetnek részt a természet védelmében.

Az erdei túrái során az újságíró látott viperát és elhaladt néhány friss medvenyom mellett is. „Izgalmas a tudat, hogy bármelyik pillanatban vadállatokkal találkozhatunk” – írta cikkében, és megemlítette a vadvirágos rétek szépségét, a felújított, 360 fokos kilátást nyújtó menedékház kényelmét is. A medvével való találkozás sem maradt el végül, nem kellett beérnie csak a lábnyomokkal.

„Amikor leszáll az éj, látom, hogy valami mozog a tisztáson. Egy fiatal medvebocs áll meg szaglászni a levegőt, begurul a fűbe, és egy fához dörgölőzik. Lenyűgöző. A telihold megvilágítja a tájat, és nem telik el sok idő, mire egy nagy medve bukkan elő, és néhány méterrel arrébb settenkedik. A vendégkönyvből kiderül, hogy ez nem szokatlan: a szállóvendégek lelkesen mesélnek számtalan medve-, vaddisznó- és szarvasészlelésről” – olvasható a Guardian beszámolójában.

A hegyvidéki vendégházakban töltött éjszakák mellett az FCC turisztikai kínálatában szerepel az 500 hektáros Cobor Biodiverzitás Farm is, amely Brassó megye legrégebbi településén, Kóbor faluban található, mintegy másfél órányi autóútra Brassótól. Ez egy „zárvány az időben” – írta róla a Guardian újságírója, aki rácsodálkozott az Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy-hegység területén, a Tyúkosi-patak mellett fekvő magyar falucskára: „lovasszekerek gurulnak el mellettem, az asszonyok pedig kaszával dolgoznak a földeken. A felújított parasztházakban akár húsz vendég is elfér, és a látogatók bejárhatják a gazdaságot, ahol magyar szürkemarha és lóistálló is működik egy regeneratív gazdálkodási projekt keretében. Kárpáti juhászkutyákat is tenyésztenek itt, amelyeket a helyi gazdáknak és pásztoroknak adnak a medvék és farkasok elleni védelemre. Răzvan elmondása szerint Kóborban a falusiak száma körülbelül 200 főre csökkent, de az ökoturisztikai munkahelyek talán többeket csábítanak a maradásra” – olvasható a beszámolóban.

Jane Dunford látogatása során útba ejtette Nuksora falut is, amely az ország legmagasabb hegycsúcsa, a Moldoveanu közelében található. Itt egy rendkívül értékes, több száz éves bükkerdő megmentésére indított kampányt a helyi polgármester. A kezdeményezést felkarolta a Conservation Carpathia Alapítvány, és most már online lehet örökbe fogadni egy bükkfát az erdőből.

„A »Halhatatlan történetek erdeje« Nuksora önkormányzatának kezdeményezése, és abból a vágyból született, hogy megvédjük Európa néhány legöregebb és leglátványosabb bükkfáját. Mi nem élünk elég sokáig ahhoz, hogy elmeséljük a történetünket, de ezek az ősi bükkfák szinte halhatatlanok. Megtehetik helyettünk, ha örökbe fogadjuk őket, és ezzel segítjük a terület fejlődését és a turisztikai körforgás részévé válását. Bárki örökbe fogadhat egy évszázados bükkfát a terület térképéről kiválasztva, és ha szeretné, hogy a bükkfája elmesélje a történetét, írja meg 200 szóban az erre a célra szolgáló űrlapon. A történetet megszerkesztjük, hangfelvételt készítünk róla, és egy hónapon belül elhelyezzük egy QR-kódos táblán a kiválasztott fán” – olvasható a projekt leírásában.

Egy bükkfa örökbe fogadása 700 lejbe kerül, és a támogatók a weboldalon és a fákon található QR-kódokon keresztül mesélhetik el történeteiket, a befolyt pénzt pedig a fák védelmére, az infrastruktúra javítására és a látogatók számának növelésére fordítják.

„A közösségi részvétel kulcsfontosságú egy új nemzeti park sikeréhez. Egy ilyen méretű új park felépítése évtizedekig tarthat, de jó látni, hogy milyen hihetetlenül szép az, amit elveszíteni kockáztatunk, és milyen szenvedélyes munka folyik a megmentéséért” – zárja cikkét a Guardian újságírója.