Felgyorsítanák a beruházásokat a védett területeken, a szakértők óva intenek a törvénymódosítástól

A szenátus elfogadott egy törvénymódosítást, amely felgyorsítaná a beruházásokat a természetvédelmi területeken. A kezdeményezést azzal a céllal nyújtották be, hogy csökkentsék az adminisztratív akadályokat, azonban a szakemberek szerint ez gyengítheti a biodiverzitás védelmét. A végső döntést a képviselőház hozza meg.

A Green News emlékeztet, hogy a módosítás a 2007 óta érvényben lévő szabályozást alakítaná át, és lehetővé tenné bizonyos, stratégiai jelentőségűnek minősített projektek gyorsabb engedélyezését. Az utóbbi években több infrastrukturális beruházás is elakadt környezetvédelmi eljárások miatt, legyen szó utakról, víz- és csatornahálózatokról és uniós forrásból finanszírozott fejlesztésekről. A kezdeményezők ezeket az eljárásokat túl bonyolultnak és időigényesnek tartják, ezért szeretnének változtatni rajta.

A javaslat egyik támogatója, Doina Federovici szociáldemokrata szenátor szerint a természetvédelem fontossága megkérdőjelezhetetlen, de nem szabad olyan szabályozást fenntartani, ami ellehetetleníti a szükséges beavatkozásokat. Szerinte az új törvény kivételeket és gyorsított mechanizmusokat vezetne be, ezáltal pedig egyensúlyt teremt a fejlesztés és a védelem között.

A környezetvédelmi szervezetek azonban attól tartanak, hogy ez az egyensúly felborulhat. A Gazdasági és Szociális Tanács negatívan véleményezte a módosítást, a Natura 2000 Koalíció szerint a javasolt változtatások gyengíthetik azokat a szűrőket, amelyek most biztosítják a természeti értékek megőrzését.

George Kudor, a szervezet ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a környezeti hatásvizsgálatok és az engedélyezési eljárások enyhítése hosszú távon súlyos következményekkel járhat. Szerinte a természetvédelem csak akkor lehet hatékony, ha szilárd, tudományos alapokra épül, és nem enged teret a rövid távú gazdasági érdekeknek.

Cynthia Păun, az USR szenátora szintén bírálta a tervezetet, kiemelve, hogy a kivételek túl általánosan vannak megfogalmazva, ami a későbbiekben könnyen vezethet visszaélésekhez. Szerinte a javaslat veszélyeztetheti Románia kötelezettségeit is az európai Natura 2000 hálózat keretében.

Az ország európai kötelezettségeivel amúgy sem áll jól: még 2025 nyarán felszólította az Európai Bizottság Romániát, hogy pótolja azokat a hiányosságokat, amik a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek védelméhez kapcsolódnak. A helyzet pedig azért elég súlyos, mert Románia hat-hét évvel ezelőtt vállalta, hogy kijelöli és megfelelő kezelési tervekkel látja el a közösségi jelentőségű természetvédelmi területeket, de mindeddig nem sikerült teljesítenie ezt.

A védett területekkel kapcsolatos problémákról és hiányosságokról az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom zöld munkacsoportja is tartott beszélgetést, ami abból indult ki, hogy 2030-ig az európai tagállamok szárazföldi és tengeri területének legalább 30 százalékát védetté, 10 százalékát pedig szigorúan védetté kellene nyilvánítani. Románia papíron nincs rossz helyzetben a maga 24 százalékos védettségi arányával, azonban úgy tűnik, az eddig kijelölt területeket sem tudjuk úgy kezelni, ahogy kéne, a társadalmi megítélés pedig nem kedvez az újabb kijelöléseknek. Ebben a cikkünkben olvashatók további részletek a Greenhood Talks beszélgetéséről.

A módosítás tétje azért is jelentős, mert Románia az Európai Unió egyik leggazdagabb természeti örökségével rendelkezik: érintetlen erdők, vizes élőhelyek, fajgazdag rétek és hegyvidéki ökoszisztémák alkotják azt a hálózatot, amely európai szinten is kiemelkedő értéket képvisel. Ezek nagy része a Natura 2000 része, amely szigorú szabályokat ír elő a természet védelmére és a beruházások környezeti hatásainak vizsgálatára.