Szigorúan védett területek: a vállalt 10 százalék helyett csak 2,54 százalékot jelölne ki a minisztérium

A környezetvédelmi minisztérium 472 kiemelt biodiverzitási zónát jelölne ki Romániában, ezek összesen az ország területének 2,54 százalékát fednék le, írja a News.ro hírügynökség. Ez azonban messze elmarad attól a céltól, amelyet Románia vállalt, hiszen 2030-ig az ország területének 10 százalékát szigorú védelem alá kellene helyezni, hívja fel a figyelmet több természetvédelmi szervezet.

A kiemelt biodiverzitási zónák olyan területek, amelyeket természetvédelmi szempontból különösen fontosnak tartanak, ide tartozhatnak például ritka fajok élőhelyei, értékes erdők, vizes élőhelyek, gyepek, valamint már létező védett területeken belüli szigorúbb védelmi zónák.

Románia uniós vállalása szerint az ország területének 30 százaléka valamilyen védettséget kellene élveznie, ezen belül 10 százaléknak szigorú védelem alá kellene kerülnie. A minisztérium által javasolt 2,54 százalékos lefedettség ehhez képest jóval alacsonyabb, ezért a tervezet nem jelent valódi előrelépést a vállalás teljesítésében a szakemberek szerint.

A kijelölések jogi hátterét idén tavasszal kezdték rendezni: a kormány áprilisban fogadta el azt a sürgősségi rendeletet, amely bevezette a kiemelt biodiverzitási zónák fogalmát, majd a környezetvédelmi minisztérium május 29-i rendelete jóváhagyta az azonosításukhoz szükséges módszertant. A rendeletet június 3-án tették közzé a Hivatalos Közlönyben.

A minisztérium korábban azt hangsúlyozta, hogy a kijelöléseket helyi egyeztetésekhez kötné. A tárca szerint a zónákat az önkormányzatok, tulajdonosok és kezelők bevonásával kell kijelölni, és több esetben megmaradhatnának a hagyományos területhasználatok, például a kaszálás vagy a legeltetés. A minisztérium ezt azzal indokolta, hogy a természetvédelem csak akkor működhet tartósan, ha a helyi közösségek azt elfogadható szabályrendszerként élik meg, és nem korlátozásként.

A természetvédelmi szervezetek viszont attól tartanak, hogy a helyi beleegyezésre épülő rendszer túl szűkre szabja majd a kijelölhető területek körét. Szerintük a mostani lista alapján Románia a 10 százalékos szigorú védelmi cél negyedét sem éri el, miközben a természetvédelmi vállalás határideje 2030. Ezért azt kérik, hogy a minisztérium bővítse a térképre kerülő zónákat, és világosan mutassa meg, hogyan akarja teljesíteni az uniós célt.

Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom zöld munkacsoportjának egyik beszélgetésén már elhangzott, hogy Románia papíron viszonylag jól áll, mert az ország területének mintegy 24 százaléka védettnek számít, miközben az EU 2030-ra 30 százalékos védettségi és 10 százalékos szigorú védelmi célt tűzött ki. A gond inkább az, hogy a már kijelölt területek kezelése sokszor hiányos: a Natura 2000-es természetvédelmi területek hálózata 606 romániai területet foglal magába, de a kezelési tervek, a felmérések és a helyi kompenzációk sok helyen nem működnek megfelelően.

Az Európai Bizottság 2025 nyarán felszólította Romániát, hogy pótolja a hálózathoz tartozó természetvédelmi hiányosságokat. Több terület hivatalos védetté nyilvánítása elmaradt, és számos kezelési terv túl általános maradt ahhoz, hogy tényleges védelmi intézkedéseket lehessen rájuk építeni.

Eközben a szenátusban gyorsítanák a beruházásokat a védett területeken, amit szakértők kockázatosnak tartanak, illetve konkrét helyi példákon, például a kolozsvári Bükk esetében is látszik, hogy a természetvédelmi kijelölések gyakran fejlesztési, tulajdonosi és önkormányzati érdekekkel ütköznek.