Új természetvédelmi terület jöhet létre a kolozsvári Bükkben, ott, ahová lakóparkot terveztek

Kedvezően véleményezte a Román Akadémia csütörtökön a Kolozsvár melletti Bükkben javasolt új Natura 2000-es természetvédelmi terület kijelölését. Ez fontos lépés afelé, hogy mégse épüljön lakónegyed a kolozsváriak kedvelt kirándulóhelyére, az Árpád-csúcs lábánál húzódó dombra, bár a folyamat várhatóan még elhúzódik.

Az új, 800 hektáros környezetvédelmi terület a szelicsei tavak környékét és a gorbó-völgyi égereseket, az Árpád-csúcs alatti legelőket és a bükki tanyák környékét foglalja magába. Létesítését Alina Chiriac aktivista és a Propark védett területekkel foglalkozó alapítvány kezdeményezte, a szaktanulmányt pedig Szabó Anna, Fenesi Annamária, Mátis Attila, Sándor Dorottya, Vizauer Csaba és Sabin Bădărău biológusok állították össze. A védelemre javasolt területek a Kárpátok ökorégió egyik ökológiai folyosóját képezik, amelyet Csürülye község július végén megszavazott új területrendezési terve (PUG) beépíthetővé nyilvánított.

A szakemberek már korábban javasolták a Bükk és Malomvölgy Natura 2000-es természetvédelmi terület bővítését a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség közvetítésével, ez az ügy azonban évek óta nem halad előre a környezetvédelmi minisztériumban, közben pedig környezetvédelmi hatástanulmány nélkül engedélyezték a község belterületének kiterjesztését, amint arról helyszíni riportunkban is beszámoltunk.

A Román Akadémia jóváhagyása az új környezetvédelmi terület kialakítására azért fontos, mert ez egyértelművé teszi, hogy az itt található élőhelyek védelme prioritást élvez, hangsúlyozta a Transtelexnek Alina Chiriac. Mint mondta, a környezetvédelmi minisztériumnak az akadémia ajánlása alapján kötelessége kijelölni az új védett területet, de elképzelhető, hogy ez a folyamat még elhúzódik.

Folyamatban van több olyan per is, amelyeket Alina Chiriac és a Natura 2000 Koalíció különböző hatóságok ellen indított, amiért a Kolozsvár melletti védett területet veszélyeztető építkezéseket hagytak jóvá. Az aktivista elmondta, már benyújtotta az előzetes panaszt Csürülye új területrendezési terve ellen is.

A sokat vitatott csürülyei PUG másik problémás pontja a beépíthető belterület megnövelése mellett az észak-erdélyi (A3-as) autópálya tervezett új csomópontja, amely épp az egyik kedvelt turisztikai célpont, a csürülyei horgásztavak mellett épülne, a helyiek legnagyobb félelme pedig az, hogy az autópályáról a községen áthaladó, öt méternél alig szélesebb útra vezetik az autóforgalmat. Emiatt petíciót nyújtottak be a közúti infrastruktúráért felelős társasághoz (CNAIR), hogy módosítsák a terveket, és online aláírásgyűjtés is indult. Alina Chiriac elmondta, azt a területet, ahová a közúti csomópontot tervezik, nem foglalhatták bele a javasolt természetvédelmi területbe, ugyanis megművelt földterületekről és mesterséges tavakról van szó.

A Bükkben található legelők és mocsarak uniós szinten is ritka élővilágának védelmét a Natura 2000 Koalíció mellett további szervezetek, az Eco-Civica Alapítvány, az Agent Green, a Neuer Weg és a Bruno Manser Fonds, hangsúlyozták közleményükben a kezdeményezők. Emellett az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága is figyelemmel követi az ügyet.

A Bükk és Malomvölgy Natura 2000-es természetvédelmi terület legutóbbi felmérésekor kiderült, hogy a határok rosszul voltak kijelölve – emiatt bizonyos élőhelyekre, lápos területekre időközben már ráépült az út –, másrészt észrevették, hogy bizonyos fajok populációja nagyobb a védett terület határain kívül. Olyan jégkorszaki reliktumfajok élnek a területen, mint a hagymaburok és az illatos csengettyűvirág, ugyanakkor veszélybe került a narancslepke és a keleti mustárlepke, a sárga gyapjasszövő nevű védett éjjeli lepkét pedig már nem találták. Az égerfa-ligetek és a 2023 nyarán azonosított, mocsarakban élő húsevő növény, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) újabb indokot jelentenek a védett terület bővítésére.

Mivel lápos területről, összefüggő vízrendszerről van szó, bármilyen építkezés érinteni fogja a környékbeli patakokat és tavakat is, és az egész vízmedence élővilága tönkremegy, hangsúlyozta korábban a Transtelexnek Szabó Anna biológus.