Az orosz propagandát toló szélsőjobb és a Brüsszel-ellenes hírzaj közepette ki érti, miért tüntetnek a romániai gazdák?

Több mint egy hete az ország megyéinek több mint felében tüntetnek a romániai fuvarozók és gazdálkodók. Több száz teherautóból és traktorból álló konvojok lassítják vagy akár blokkolják a forgalmat az országutakon, a nagyobb városok melletti kerülőutakon, a határátkelőkön, valamint a konstancai kikötőben, ahol több bejáratot is lezártak, köztük olyanokat, amelyeken Ukrajnából érkező gabona halad át.

De ami Romániában történik, nem újdonság, ha megnézzük az európai képet. A romániai utakat elzáró, a városokban káoszt és az ingázóknak fejfájást okozó traktoroszlopok a legújabb hullámai annak a növekvő tüntetéssorozatnak, amely már tavaly kezdetét vette.

A gazdák úgy érzik, sokba kerül nekik az, hogy az Európai Unió új alapokra helyezné a mezőgazdaságot, és többet költene arra, hogy zöldebb, környezetvédőbb megoldásokat alkalmazzanak a gazdák. A tavalyi hollandiai, spanyolországi és franciaországi hasonló tüntetések után 2024 a németországi tüntetésekkel indult.

Az európai kormányoknak egyre égetőbb problémákkal kell szembenézniük. Egyrészt, ha nem a fenntartható mezőgazdaságot helyezik előtérbe, és a gazdák pillanatnyi kéréseinek engednek, akkor valóban veszélybe kerülhet egy-két évtized múlva a kontinens élelmiszerellátása.

Másrészt, mindez az elégedetlenség és tiltakozás felkeltette a szélsőséges pártok és az összeesküvés-elméleteken alapuló mozgalmak figyelmét, és ezek „tömeges” ellenállásra buzdítanak a kormányok megdöntése érdekében – derül ki a Guardian elemzéséből.

A gazdálkodók számára az a teher, hogy az okozott szennyezésért többet kell fizetni, túl nagy lépés az energiaválság és a világjárvány után, egyesek úgy érzik, hogy túlterhelik őket a szabályok.

A környezetvédelmi aktivisták azt mondják, hogy nem a gazdáknak nyújtott támogatásokat kell csökkenteni, hanem kevésbé pusztító módon kellene elkölteni azt a pénzt, amit az uniótól kapnak. Sascha Müller-Kraenner, a németországi környezetvédelmi akciócsoport vezetője ki is jelentette, hogy minden egyes euró mezőgazdasági támogatásnak ökológiai és szociális feltételekhez kell kapcsolódnia. „[Olyan] jobb támogatási politikára van szükség, amely ugyanazzal a pénzzel többet kap a mezőgazdasági jövedelemért, az éghajlatvédelemért és a természetért” – mondta. „Az éghajlatra káros támogatásokat fokozatosan meg kell szüntetni.”

A tudósok eközben rámutattak a mezőgazdasági üzemekben keletkező károkra, ahogy a bolygó felmelegedését okozó szennyezés az éghajlatot az ember számára kevésbé barátságossá teszi. Az Európai Bizottság szerint az európai élőhelyek több mint 80 százaléka rossz állapotban van, és egyes növények terméshozamát már most is rontja a rossz talaj, a vízhiány és az egyre hevesebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek.

Mi a közös a romániai és nyugat-európai tüntetésekben és mi az, ami román sajátosság?

Romániában január 10-én kezdődtek a fuvarozók és a gazdák tüntetései, és az akkor utcára vonulók jogos sérelmei között szerepelt

• a gázolaj jövedéki adójának emelése, ami általános európai tendencia,
• az adók emelése, amit azért lépett meg a kormány, hogy a választási évben tudja betartani a nyugdíjak és az állami alkalmazottak fizetésének emelésére tett ígéreteit,
• a gépjármű-felelősségbiztosítási kötvények (RCA) árának megduplázása, sőt megháromszorozódása (amelyek a kamionok esetében 13 000 lejnél kezdődnek, de akár 20 000 lejig is felmehetnek), néhány olyan biztosító társaság átütő csődje után, amelyek a felügyeleti hatóság szeme láttára nem tartották be a piaci szabályokat (City Insurance 2021-ben, Euroins 2023-ban).

A romániai tüntetésekben az is közös más európai országok tüntetéseivel, hogy a populista és szélsőjobboldali pártok megpróbálják kihasználni a kialakult káoszt azzal, hogy blokád alá veszik a városokat, és kifejezik a kormánypártokkal szembeni – gyakran jogos – elégedetlenségüket.

Szőcs-Boruss Miklós Attila, az ALPA agroökológiai egyesület elnöke arról beszélt a Transtelexnek, hogy kezdettől fogva figyelemmel követte a romániai gazdatüntetéseket, mivel kisgazdaként és egy kisgazda-szervezet vezetőjeként az a célja, hogy a gazdálkodási és természetvédelmi szempontok is érvényesülhessenek munkájában. „Összehozva ezeket a világokat, hozhassam meg a legjobb döntéseket, amelyek főleg Erdélynek, a kistérségének hoznának természeti, szociális és persze, gazdasági javakat is” – foglalta össze szempontjait.

Mindig is az a cél vezérelte, mondta, hogy egy olyan közös úton járjon a természettel és a gazdákkal, hogy a jövőben is legyen fenntartható a mezőgazdaság, nem csak most. „Ebből a szempontból nagy érdeklődéssel követtem az egész mesét, és egy picit hátborzongató is szerintem, hogy mennyire perverz, ami történik” – hívta fel a figyelmet.

„Követtem a gazdák követelményeit, elolvastam a minisztériumi dokumentumokat, és sok mindent lehetne mondani erről az egész kezdeményezésről, erről a tiltakozáshullámról, ami most történik Romániában. A közös nevező a nagyipari mezőgazdászoknak a tüntetéseiben az elmaradottság. Az Európai Unió legtöbb nagygazdája és nagy mezőgazdasági ipara egy olyanfajta elmaradottsági folyamatban van, amely nem tartja az iramot azokkal a környezetvédelmi, szociális, cirkuláris elvárásokkal, amit az Európai Unió és az európai fogyasztók kívánnak ezektől a gazdáktól és a mezőgazdaságtól általában” – mutatott rá.

Szőcs arra is felhívta a figyelmet, hogy mennyire nem egységes a kép, ami kirajzolódik ezekből a tüntetésekből. Mert a nagygazda-megnyilvánulások mellett, amelyek az ipari mezőgazdálkodás szempontjait akarják érvényesíteni, a kisgazdák is tüntettek, az ő indítékaik azonban teljesen különbözőek voltak. „A nagygazdák azért tüntetnek egész Európában, mert a klíma már annyira ellenük van, hogy nem szereznek elegendő pénzt a mezőgazdaságból, egyre több pénzt kell befektetniük, ezért már nem fenntarthatóak a vállalkozások pénzügyi szempontból” – részletezte a gazdálkodó, aki szerint a kisgazdák meg éppen azért tüntettek, hogy fenntartható mezőgazdálkodást folytathassanak. „A nagygazdák abszurd kérései mellett azt kell észrevennünk, hogy a kisgazdák annak a pénznek a biztosítását kérik, amivel a biodiverzitást fenntarthatják, hogy a földek jó minőségűek maradjanak, a talajban legyen elég víz, stb.” – fejtette ki Szőcs.

Az ALPA elnöke úgy véli, hogy „ez a tüntetéssorozat nem más, mint egy imidzs-tüntetés”. Mert miközben megfogalmazódik néhány jogos követelés és egyéni gazdálkodók is utcára vonulnak, az AAC, a legjelentősebb romániai nagygazda-federáció tárgyal a kormánnyal. „Az AAC kérései pedig arra irányulnak, hogy térhessenek vissza a '90-es évekbeli mezőgazdálkodáshoz. Azt akarják, hogy az öko-kondicionalitási elvárásokat kiiktassák egy derogációval. Az Európai Unió ugyanis arra kötelezné a nagygazdákat, hogy egy bizonyos részét a földjének parlagon hagyja, hogy megtartson egy bizonyos biodiverzitást a farmon, erre is pénzt kapnának. Nekik nem kell ez, véleményük szerint nem ad elég pénzt az EU, hogy ezeket a követelményeket betartsák. Inkább tovább rontanák a természetet és a földet, amivel felgyorsítanák a sivatagosodási folyamatokat. Ezért paradox, ami történik most Romániában. A természetvédelem ellenzése csak a romániai tüntetésre jellemző. Persze, hogy a német gazdák is harcolnak azért, hogy a kondicionalitások ne legyenek épp olyan drasztikusak. De nem kérik a fenntarthatóság feladását” – magyarázta el a Transtelexnek Szőcs-Boruss Miklós Attila.

A tárgyalások „sikeresek” voltak, a tüntetések mégis folytatódnak

A tiltakozók több tárgyalási fordulót is folytattak a kormány képviselőivel, amelyek egy része sikeres volt. A mezőgazdasági miniszter és a gazdák képviselői azt nyilatkozták a sajtónak, hogy megállapodást írtak alá, és „elvárják, hogy minden gazda hazamenjen”. Marcel Ciolacu miniszterelnök az Antena 3 televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy bár a fuvarozókkal kapcsolatban még folynak a tárgyalások, a gazdák esetében „a követelések 99 százalékát megoldották”.

Ezzel azonban nem mindenki értett egyet, és a tüntetők egy része a helyén maradt, arra hivatkozva, hogy még mindig van miről tárgyalni.

Itt kell megjegyezni, hogy a romániai tüntetések másik jellemzője ezekben a napokban a káosz és az összetartás hiánya volt a tüntetők körében: gyakran nem volt világos, hogy mit is akarnak konkrétan.

Így történhetett meg, hogy a tiltakozáson továbbra is résztvevő gazdák és fuvarozók képviselői végül egy követeléslistát küldtek a kormánynak, amely időközben nem kevesebb, mint 76 pontosra bővült, és amelyben a romániai lakosság „általános” követelései és sérelmei is megfogalmazódtak.

Néhány a tüntetők követelései közül:

• a kártörténet nélküli sofőrök számára a kötelező gépjármű-biztosítás a 40 tonnás kamionoknál ne haladja meg az 5 000 lejt,
• az engedéllyel rendelkező fuvarozó cégek igényelhessék vissza az üzemanyag jövedéki adójának egy százalékát,
• az úthasználati adó felülvizsgálata 2026-tól kezdődően,
• a kamionok rendszámának és súlyának ellenőrzését a határtól legalább 15 km-re végezzék a forgalmi torlódások enyhítése érdekében,
• nem adóköteles étkezési és szállásköltség-térítés bevezetése,
• az ukrán kamionok ellenőrzésének fokozása,
• elektronikus vámzárak a nagy kockázatú áruk, valamint a gabona és a fa esetében,
• adókedvezmény mezőgazdasági alkalmazottak számára,
• alacsonyabb adók a mikrovállalkozások számára,
• a mezőgazdasági gázolaj jövedéki adójának eltörlése már a kutaknál történő vásárláskor,
• a területalapú támogatás hektáronként legalább 250 euróra történő emelése,
• a vállalatba visszaforgatott nyereség adómentessége,
• garantált hitelek a mezőgazdasági termelők számára.
  

Populizmus és mezőgazdaság

Nemcsak Romániában, hanem Európa-szerte beszűrődtek a szakmai követeléseknek hangot adó tüntetők közé a szélsőjobbos üzeneteket szóró politikai alakulatok.

Szőcs-Boruss Miklós Attila is úgy értékelt, hogy ezek a populista szlogenek nagyon veszélyesek egy ilyen választási évben, és az is látható, hogy a tüntetéseket leuraló nagygazda-szervezetek kőkeményen be vannak kötve a pártpolitikákba. „Így jelennek meg a nagy piros-sárga-kék zászlók a traktorokon és a kommunikációban a nagybetűs Román Gazda alakja. Ez egy politikai játszma, aminek része az a dezinformációs vonal is, hogy az ukrán gabona miatt kerülnek nehéz helyzetbe a romániai gazdák. Ez nem igaz, a bejövő gabona nagy része nem marad Romániában, hanem tranzitál, mint ahogy a menekültek sem telepednek le itt, hanem legtöbbjük továbbmegy” – mutatott rá.

Az ALPA elnöke szerint Romániában nincs akkora ukrán gabonadömping, ahogy ezt elhitették a közvéleménnyel, és amekkorára méretezik ezekben a fake news-gyanús híradásokban. Ennek a hangsúlyozása is csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet az igazán nagy problémákról, a klímaváltozás, a biodiverzitás hanyatlásáról. „Fel kell bontanunk a nagy gazdaságokat, biodiverzális korridorokat kellene teremtenünk, és ehhez mind pénzt ad az Európai Unió. Az európai segélyek jönnek, de ezentúl mindig természetvédelmi feltételei is lesznek ezeknek a támogatásoknak. Úgyhogy, aki alkalmazkodik, az lesz a jövő gazdája, és aki nem, az marad, és kiabál Brüsszel ellen” – mondta Szőcs-Boruss.

A biogazdákat tömörítő egyesület elnöke arról is beszélt, hogy a politikai aktorok európai szinten is megpróbálják befolyásolni a mezőgazdálkodási folyamatok irányát. A természethelyreállítási törvény, amely az európai Green Deelnek az egyik sarokköve volna, erősen felhígított formában került elfogadásra. Ha az új európai parlamenti választásokkal megerősödnek a populista, szélsőjobboldali hangok, akkor ennek drámai következményei lehetnek a fenntartható mezőgazdaságra nézve.

A szakember szerint nagyon könnyű a populista jobboldalnak a függetlenségi, szuverenista lózungokkal elfedni a valós kríziseket és felerősíteni a „ne nézzünk a jövőre, nézzünk a mára” álláspontot. Emiatt a mezőgazdasági rendszer zöldítési folyamata sokat fog hanyatlani Európában, véli a mezőgazdász, aki szerint az AUR romániai támogatottsága is arra enged következtetni, hogy a következő években egyre nehezebb lesz megküzdeni ezekkel a szélsőséges nézetekkel.

Dacian Cioloș volt miniszterelnök, mezőgazdasági miniszter és az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa a SpotMediának adott interjúban kifejtette, hogy az európai szélsőjobb amiatt áll nyerésre ebben a kérdésben, mert az Európai Bizottság szintjén számos hiba halmozódott fel. Mind az ukrán mezőgazdaságnak nyújtott támogatások, mind a közös európai agrárpolitikai reform és a Green Deal miatti botladozások következtében egyre nagyobb nyomás nehezedett a gazdákra, és ezt az európai szélsőjobboldali pártok ki is használták.

Cioloș a romániai gazdák sajátos sebezhetőségei között említette, hogy „gazdaságilag nem szervezettek, ezért magasabbak a költségeik, piaci elemzés nélkül hajtanak végre beruházásokat, a politikusoknak pedig nem érdekük, hogy segítsék önellátásukat, mert így választási manőverező tömegként használhatják őket”. Emiatt van az, hogy most az AUR és a választási küszöböt megcélzó SOS párt is rátelepedik ezekre a tüntetésekre.

A Guardian korábban idézett cikke arra is rámutat, hogy a hollandiai tiltakozások közepette összefogott egy gazdapárt, és sikerült elég politikai tőkét felhalmoznia ahhoz, hogy a tavalyi választásokon releváns politikai szereplővé váljon.

A németországi tüntetők a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) támogatását is élvezik – jegyzi meg a Guardian, a BBC pedig arról számol be, hogy a németországi szélsőjobboldali csoportok a kormány megbuktatásáról tárgyalnak, kihasználva a gazdák dühét.

Olaf Scholz német kancellár azonban nyugalomra intett mindenkit: „Ha a jogos tiltakozások dühbe fordulnak át, vagy figyelmen kívül hagyják a demokratikus folyamatokat és intézményeket, akkor mindannyian veszítünk” – figyelmeztetett, reagálva azokra a hírekre, amelyek szerint szélsőségesek beszivárogtak a gazdák mozgalmába, hogy saját céljaik érdekében eltérítsék a tiltakozást.

Ez a probléma Romániában is valósággá válhat az itteni tüntetések esetében. A Panorama portál által idézett Ovidiu Voicu politikai elemző szerint
a kormánypártok kettős beszéde vezetett ide. A szociáldemokraták egyrészt igyekeznek Brüsszelben európaiként mutatkozni, másrészt pedig szuverenista vagy ál-szuverenista diskurzust fenntartani a romániai nyilvánosság előtt. Amikor népszerűtlen intézkedéseket kellett bevezetni, akkor a PSD azt mondta, hogy azért van ez így, mert a helyreállítási tervben, a PNRR-ben le van már szögezve, hogy Brüsszel ezt várja el, hogy az ország másként nem kapja meg a neki járó juttatást, stb. „Úgyszólván a saját gödrüket ásták. A kormány diskurzusa idézte elő ezt a helyzetet” – hangsúlyozza Ovidiu Voicu.

Mindeközben az RMDSZ…

Akárcsak a román szélsőjobb, az RMDSZ is megpróbálja saját választói előtt úgy beállítani a történetet, hogy a lehető legtöbb hasznot húzza belőle. A sajtónak is kiküldött közleményében a szövetség azt fejtegeti, hogy a kormány lehetetlen helyzetbe hozta a gazdákat, ezért az RMDSZ:

• szorgalmazza, hogy időben folyósítsák a területalapú támogatásokat,
• egy olyan országos mezőgazdasági program megalkotását, amely hektáronként minden romániai gazdának további 100 eurós támogatást biztosít az APIA-s támogatás mellett,
• és minden évben aktualizálja a gázolaj árának a növekedése szerint.

Mindezekre, teszi hozzá a közlemény, a gazdák jövedelemkiesésének pótlása érdekében van szükség, hiszen egyfelől az ukrán háború okozta válság miatt számos nehézséggel kellett szembenézniük, másfelől pedig a tavalyi évre nem történt meg a területalapú kifizetések folyósítása, és tovább nőtt az infláció, amely esetenként megháromszorozta a befektetést a korábbi évekhez képest, azonban a terményüket nagyon alacsony áron tudták hasznosítani. Az RMDSZ mezőgazdasági szakemberei úgy vélik, hogy a gazdatársadalom követeléseinek nagy része jogos, pertinens követelés, amely egy kis jóindulattal a kormány részéről akár teljesíthető is lehetne.

Az etnikai párt arról sem feledkezik meg, hogy – ahol csak lehet – hangsúlyozza, a tüntetők elhatárolódtak az AUR-tól, kifütyülték Simionékat. Így azt a látszatot próbálja kelteni, hogy az RMDSZ szakmai alapon áll ki a tüntetők mellett, míg az AUR vagy az SOS csak politikai haszonszerzés céljából teszi ezt.

A Transtelexnek adott interjúban Szőcs-Boruss Miklós Attila rámutatott, hogy bár diskurzus szintjén jól hangzik az RMDSZ állásfoglalása, a Nature Restoration Law, azaz a természethelyreállítási törvény esetében az RMDSZ két európai parlamenti képviselője a jogszabály ellen szavazott, amivel pontosan a nem fenntartható, nagyipari mezőgazdálkodást támogatta.

Szőcs-Boruss szerint az RMDSZ „track recordja” azt mutatja, hogy a párt mindig a nagyipari mezőgazdálkodást támogatta konkrétan, bár diskurzus-szinten folyamatosan a kisgazdákat emlegeti. „A peszticidek használatának megszavazásakor, a sertéstartás, a földtörvények, a természetvédelmi kondicionalitás esetében folyamatosan úgy szavazott, hogy azzal a nagygazdáknak kedvezett” – mutatott rá a szakember. Az RMDSZ is pontosan azzal a kettős beszéddel él, mint a román kormánypártok, a szavazók felé azt mondja, amit azok szeretnének hallani, a brüsszeli szavazásokkor pedig az ipari mezőgazdasági érdekeket szolgálja ki, vonta le a következtetést Szőcs-Boruss.