Nyomkövetős nyakörvet kapnak a medvék Tusnádfürdőn

„Medvebiztossá, nem pedig medvementessé akarjuk tenni Tusnádfürdőt” – foglalta össze röviden Imecs István biológus, hogy mi a céljuk a WWF-el közösen. A festői környezetben fekvő városkába jár be ugyanis a legtöbb medve Erdélyben, a település ugyanakkor jelentős turisztikai célpont is, ezért nagyon fontos, hogy biztonságos és vonzó legyen mind a látogatók, mint ez itt élők számára. Az alig 1400 lakosú település a medvék egyik gyakran használt közlekedési útvonalán épült ki, így az állatok jelenléte megszokott dolognak számít. Az utóbbi pár évben azonban a medvekérdés egyre többször szerepel a sajtóban, a hírek pedig zömében az úgynevezett „medvetámdásokról” szólnak mindössze, ami nem kedvez az együttélésnek. A civilek így elsősorban az emberek tájékoztatására helyezik a hangsúlyt, hogy ellensúlyozni tudják a rémhíreket.

Tavaly mi is beszámoltunk egy olyan „medvetámadásról”, amikor – kivételesen – az is kiderült, mi késztette az állatot arra, hogy megmarjon egy turistát. Szintén Tusnádfürdőn történt az eset, késő este egy részeg férfi – bár figyelmeztették, hogy ne tegye – elkezdett piszkálni egy pici bocsot az egyik parkban. Az anyja pedig, aki a közelben volt, odarohant és védelmébe vette a bocsát. A sajtó nagy része azonban ebben az esetben is mindössze annyiról adott hírt, hogy ismét emberre támadt a medve és megsebesítette.

„Egy-egy olyan hír, ami csak a konfliktusról szól, és nem világítja meg az okokat, több hónapnyi kommunikációs munkát tud tönkre tenni”

– vázolta a problémákat Imecs István. Kifejtette: a katasztrófavédelmi célból létrehozott RoAlert riasztórendszer sem igazán szolgálja a céljukat, főként azért, mert nem használják eléggé szakszerűen. „A hatóságok csak annyit közölnek, hogy aki medvét lát, az tárcsázza a 112-őt. Emiatt nálunk rengeteg az értelmetlen riasztás, nincs annak semmi haszna, hogy ha a város egyik végén az út mellett egy turista lát egy medvét, felverjék az egész lakosságot” – fejtegette. Hozzátette: a tusnádfürdőieknek már nagyon elegük van a rengeteg riasztásból, ezért sokan ki is kapcsolták a RoAlert szolgáltatást, emiatt pedig arról sem értesülhetnek, ha tényleg valami veszély, pl. jégeső vagy egyéb fenyeget, ami nyilván nem szerencsés.

Imecs István a Transtelexnek elmondta, a WWF-el közös projektjük ötlete tavaly szültetett, amikor a helyi önkormányzat bevonásával egy tudományos konferenciával összekötött, kétnapos családbarát fesztivált szerveztek Tusnádfürdőn. A programkínálat gazdag volt és minden a medvékről, illetve a medve-ember együttélésről szólt, még a kézművesfoglalkozások is. Ekkor döntötték el, hogy gyakorlati megoldásokkal is jönnek. A kb. féléves támogatásgyűjtő kampányuk eredményeként összejött 290 ezer lej (kb. 60 ezer euró), aminek harmadát a belga WWF ajánlotta fel.

Mint megtudtuk, négy pillérre épül az akciótervük. Egyrészt fejlesztették a helyi intervenciós csoport felszereltségét, például éjjellátó távcsöveket és adóvevő készülékeket vásároltak. Egy telefonos applikációt is üzembe helyeztek tavasszal, melyen keresztül megfelelő részletességgel lehet jelezni a medvékkel kapcsolatos információkat. A rendszerben vizuális tartalmak is elérhetők, oktatási-nevelési célja is van. Az applikáció segítségével nagyon sok fontos információt begyűjthetnek a medvékkel kapcsolatban, ugyanakkor elkerülhetővé teszi a felesleges RoAlert hívásokat.

Imecs István szerint a lakosságot és a turistákat is célzó tájékoztató kampányuk egyik fontos eleme lesz az a látogatóközpont, melyet a tervek szerint június 24-én adnak át. Itt három nyelven (román, magyar, angol) tartanak bemutatókat, lesz interaktív része is a tárlatnak és egy nagy diorámát is berendeznek. Az aktuális tudnivalók mellett pedig azt is bemutatják, hogy a városnak van történelme a medvékkel kapcsolatban, az állatoknak a 60-70-es évektől a helyi turizmusban is szerepet szántak.

Mint megtudtuk, nagy reményeket fűznek a beszerzett nyomkövetős nyakörvekhez, melyeket a problémásnak tekintett, városba bejáró a medvékre erősítenek majd. Imecs István elmondta,

nagyon fontos, hogy pontosan beazonosíthatók legyenek az állatok, illetve hogy pontosan tudják követni a mozgásukat. A medvéket ugyanis nagyon nehéz felismerni fotók vagy videofelvételek alapján, többek között azért, mert gyors ütemben változik a bundájuk sűrűsége, színezete.

A nyakörvekre erősített GPS-es adóvevők segítségével viszont elégséges információt szerezhetnek ahhoz, hogy szakszerű döntést hozzanak. A jelenlegi törvénykezés egyébként a helyi intervenciós bizottságoknak lehetővé teszi, hogy reklamációk esetén a problémás állat elkergetése, áttelepítése vagy akár a kilövése mellett döntsenek.

„Tavalyelőtt becsléseink szerint tizenkét medve járt a be a városba, de a károk 90 százalékát egyetlen példány okozta. Egy három bocsos anyamedve járta rendszeresen az utcákat, házakat éjjelente, nem kevés riadalmat okozva. Összesen kb. 70 kártételről értesültünk, és több mint 50 esetben hivatalos bejelentést is tettek az érintettek. Arról viszont, hogy mindössze egy állat viselkedése problémás, csak azután győződtünk meg, hogy befogtuk az anyamedvét és a bocsokat, és elszállítottuk őket a környékről. Ezután két hónapig egyetlen panasz sem futott be” – fejtegette Imecs István. A biológus azt is elmesélte, hogy 40 személy bevonásával maguk is végeztek egy kísérletet, amiből kiderült: a 40 alanyból egyik sem volt képes felvételek alapján felismerni egy korábban látott medvét.

Az egyedek pontos azonosítása egyébként abból a szempontból is nagyon fontos, hogy a helyi intervenciós bizottságok utólagosan próbálnak eljárni, és – az említett okok miatt – igen kevés esélyük van arra, hogy valóban a kárt vagy akár sérülést okozott állattal szemben lépjenek fel. „Tusnádfürdő esetén értelmetlen olyan egyedeket eltávolítani, amelyek a környéket járják, de nem okoznak kárt. Sőt, kontraproduktív is lehet a dolog, mert egy ártalmatlan medve helyére olyan érkezhet, amely viszont okoz kárt” – tette hozzá a biológus.

Korábban a WWF-nek volt egy olyan javaslata, miszerint színes teflongolyókkal kellene megfesteni a településekre bejáró medvéket. Az állatok különböző színeket kapnának aszerint, hogy először érkeznek vagy már több alkalommal is megfordultak az ember közelében. Ezzel kapcsolatban Imecs István elmondta, a módszert sikerrel használják több országban is, például Észak-Amerikában, Romániában azonban a törvényi környezet egyelőre nincs meg az alkalmazásához. Hozzátette, dolgoznak azon, hogy kitapossák az utat, mert szeretnék ezt is bevezetni, hiszen hasznos információkat szolgáltathat az állatok azonosításához a jól látható színkód.

A medve-ember viszony javítása érdekében Tusnádfürdőn két éve a civilek projektje mellett más programok is futnak, széles körű együttműködés alakult ki, melyben a helyi önkormányzat is komoly szerepet vállal, továbbá a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem szakértői is bekapcsolódtak. Imecs István elmondta, nagyon hatékonynak bizonyult a villanypásztorok felszerelése a medvék távoltartására a kertektől. És fontos, bár egyesek által nem kimondottan örömmel fogadott része az intézkedéseknek, hogy kivágták a közterületeken levő gyümölcsfákat. „Ezek vonzzák a medvéket, hiszen könnyű tápláléforrást jelentenek. Ősszel két hétre szabályosan etetővé válnak számukra a városi zöldövezetek. Persze, ez nem jelenti azt, hogy teljesen lekopaszítjuk a parkokat, a polgármesteri hivatal ültet is a kivágott gyümölcsfák helyére olyan fajokat, melyek rendelkeznek díszítő értékkel, de nem teremnek olyan bogyókat, gyümölcsöket, amelyekért a medvék bejárnak a településre” – tette hozzá. Az eddigi intézkedések, úgy tűnik, eredményesek voltak, hiszen jelentősen lecsökkent a medvékkel kapcsolatos panaszok száma a városban.

A biológus azt is eredményként könyvelte el, hogy sikerült elérniük azt, hogy az ősszel nagyvadak témájában Bukarestben tartandó nemzetközi szakmai konferencia medvés részét Tusnádfürdőn szervezzék. Erre a találkozóra számos külföldi szaktekintély érkezik, és lehetőséget nyújt a tapasztalatcserére. Elmondta, a bukaresti esemény október 25-27-én lesz, majd 28-29-én folytatódik a medvés szekcióval Tusnádfürdőn.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a romániai medvékből, melyek egyes állítások szerint túlszaporodtak (bár erre semmiféle tudományos bizonyíték nincs), miért nem szállítanak át olyan országokba, ahonnan eltűnt a faj. Imecs István ezzel kapcsolatban kifejtette, főleg Európa északi és nyugati országaiban léteznek törekvések egyes eltűnt fajok visszatelepítésére. Például a farkas van most terítéken több országban, és léteznek is már jó példák, például ilyen a bölények visszatelepítése Romániába. Megemlítette Spanyolországot, ahol rehabilitációs projektek keretében ragadozó madarakat honosítottak vissza, és sikerült a lakossággal megértetni, hogy pl. a kieső mezőgazdasági jövedelmüket tudják pótolni turizmusból.

„Egy-egy ilyen projekt azonban esetenként, például a medvéknél, nagy kiterjedésű, összefüggő élőhelyek meglétét feltételezi. A sikeressége attól függ, hogy az ember időközben miként alakította át a tájat.

Ahol már több mint 100 éve nincs medve, ott valószínű, hogy a tájhasználat már nem is teszi lehetővé azt, hogy életképes populációk fennmaradjanak” – fejtegette. Kérdésünkre elmondta, medvék számára alkalmas élőhelyek Németországban már nem igazán vannak, viszont Belgiumban, Franciaországban, főleg a francia-spanyol határ közelében viszont még alkalmas a tájszerkezet medvék befogására. Úgy vélte, Magyarország esetén már nincs sok esély egy életképes populáció fennmaradására, hiába jelenik meg néha-néha a medve. „Magyarországon nagyon kevés és nagyon kis kiterjedésű élőhely-foltok vannak mindössze, melyek alkalmasak lennének medvék befogadására. Az ország északi részén vannak ugyan olyan erdős-dombos vidékek, amiket a medve előnyben részesít, de ezeket is olyan sűrűn látogatják, hogy lényegében alkalmatlanokká váltak egy fenntartható populáció szempontjából” – tette hozzá Imecs István.