Medvekiállítás nyílik Székelyföld medvevárosában, Tusnádfürdőn, ahol a kukázó medvék nejlonzacsis ürülékét is meg lehet nézni

Jön a turista, és már jó előre kikészíti a medvének szánt finom falatokat, hogy ha előbukkan a „mackó”, akkor legyen mivel megkínálni. Van, akinek összejön a mutatvány, és pár percig instahős lesz belőle, azonban az ott élők számára a turisták elvonulása után, marad a nagy kérdés, hogy mihez kezdenek az etetésre szoktatott medvékkel. Ez csak az egyik aspektusa annak a nagyon ágas-bogas problematikának, amellyel a szakemberek küszködnek, hogy a medve-ember kapcsolatokat Székelyföldön új alapokra helyezzék. Az élő medvék hajkurászása helyett kevésbé veszélyes, de annál látványosabb és hasznosabb ember-medve találkozásokra hívja az érdeklődőket az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet, Tusnádfürdő önkormányzata és a Vox Iuventutis Egyesület.

A medve és ember együttélését megkönnyíteni kívánó szervezetek élménydús bemutatót tartottak a soron következő megnyitó előtt, majd beszámoltak a „WatchBear & AdvoCity – medvék és emberek a közös jövőért” című projekt részeredményeiről, illetve jövőbeli terveikről.

Elsők között próbálhattuk ki a medvés látogatótermet

Imecs István biológussal már több tusnádfürdői témában dolgoztunk együtt (a székelyföldi medvés riportunk I. és II. részét érdemes csekkolni). Imecs mindig meglep a sokoldalúságával és a szakmai alázatával, de újabb és újabb ötletei is mindig felkeltik az érdeklődésem. Így, amikor a projekt menedzser meghívott, hogy többek között az UH.ro újságírójával együtt próbáljuk ki a látogatótermet, nem volt kérdés, hogy Tusnádfürdőre látogatunk-e.

A TusnadEcoBearCave látogatótermet a tusnádfürdői Thermal Wellness gyűléstermében hozták létre, és jelenleg 80 százalékban készen áll a látogatók fogadására. Már csak azok a medvék hiányoznak belőle, amit majd a közönség már nem csak szemügyre vehet, hanem meg is érintheti. A teremben azonban már elhelyezték az információs paneleket, beüzemelték a szetereotípiákat lebontó videót és három nyelven tudnak tárlatvezetést, előadást tartani. A megnyitó előtti látogatáson már medve is volt, az újságírók azt a preparált 5-6 éves állatot láthatták, amit a szervezők négy villanypásztor-zsinór mögé helyeztek el.

Sipos Csongortól, a terem koordinátorától megtudtuk, a villanypásztort nem az emberek távoltartására húzták fel, hanem szemléltető eszközként, mert még a tusnádfürdőiek között is akad olyan, aki nem tudja, hogy a medve ellen legalább négy árammal ellátott zsinórt kell kihúzni, és ezek arasznyi távolságban kell egymástól legyenek ahhoz, hogy megfelelő módon betöltsék funkciójukat.

Az interaktív kiállítás tárlatvezetője a település történetébe is beavatott bennünket. Sipos szerint a medve ebben a térségben mindig is jelen volt, mivel az Olt folyó völgye beleesik a medvék migrációs útvonalába. A medvék iránt az 1970-es években megnövekedett érdeklődés még Nicolae Ceaușescut is idecsalta, aki évente egyszer-kétszer előszeretettel látogatott el Tusnádfürdőre „vadászni”. Ezt viszont aligha lehetne valódi vadászatnak nevezni, inkább mészárlás volt. Sipos szerint ez a gyakorlatban annyiból állt, hogy elébe hajtottak egy medvét, a diktátor meghúzta a ravaszt. (Ha nem talált, akkor az állatot a valódi vadászok terítették le.)

„Amelyik medve a kezedből eszik, az a lábadból is fog”

– jegyezte meg humorosan Sipos Csongor. A terem koordinátora ezzel arra utalt, hogy számos kép/felvétel jelent meg az utóbbi időben a közösségi hálón, ahogyan egyes meggondolatlan turisták kezükből etetik a medvét, fotózkodnak vele. Sajnos, olyan esetekről is tudnak, amikor az illetőknek az állatkerti vagy cirkuszi élmény helyett arcára fagyott a mosolyuk, miután a vadon élő medve nem a megszokott, idomított módon reagált az ember közeledésére, a vakmerő etetők pedig pórul jártak.

A jelenséget Tusnádfürdőn is ismerik, és az emberek a nagyragadozó láttán nem csak napjainkban felejtik el, hogy nem állatkertben vannak, hanem már a '70-es években is adódtak problémák abból, hogy valaki túl közel merészkedett a medvéhez. A medveturizmussal járó kockázatot akkoriban kitömött medvékkel próbálták csökkenteni, mert 100%-ban biztonságosabb volt, ha az emberek a kitömött medvével fotózkodtak és azt ölelgették, mintha őket ölelgetné egy élő példány, amelyiknek nem tetszik, hogy a nyomában vannak a lesifotósok.

Most is hasonlóval próbálkoznak. Imecs István szerint az interaktív kiállítás tematikáját tekintve mindenképp egyedinek számít, hisz a medvék és az ember együttéléséhez kíván hozzájárulni, továbbá a projektmenedzser szerint azt szeretnék, ha a kiállítás kielégítené az emberek kíváncsiságát, és nem a természetben keresnék az élményt.

Azt szeretnénk üzenni a turistáknak, hogy itt meg lehet tudni, meg lehet nézni, meg lehet fogni mindent, nem kell medvéket hajkurászni Tusnádfürdő környékén, inkább ide jöjjenek információt kérni. Van egy koordinátorunk, aki 3 nyelven tartja meg ezt a bemutatót, mindenki a saját nyelve szerint tud tájékozódni – mutatott rá Imecs István. A teremben ezért az információs paneleken túl érdekességeket is elhelyeztek. Például láthatunk medve koponyákat és medve ürüléket is, ami szintén nem mindennapi látvány, különösen úgy, hogy a szemléltető tárgyaknál a szervezők olyan ürüléket is a látogatók elé tártak, amit az erdei medvéknél ritkán figyelhetünk meg. Az egyik tusnádfürdői medve ugyanis műanyag zacskót vacsorázott és pottyantott, aminek szemléltetésével a szervezők a „kukázó medvék” jelenségére akartak utalni, amit a városban igyekeztek minimalizálni, megszüntetni, de sok más helyen még gyakran előfordulhat.

A látogatóterem csak az egyik pillér az ember-medve együttélését megkönnyítő projektben

A „WachBear & AdvoCity medvék és emberek a közös jövőért” című projekt 2022. 03. 15 – 2024. 03. 14 között zajlik, célja az ember és medve együttélésének megkönnyítése a Tusnádfürdő és környéke ökoturisztikai desztinációban. Imecs István projektmenedzser és csapata négy pillérre építette fel a projektet, ezek közül már kettőt a tavalyi év folyamán sikerült gyakorlatba ültetniük. Ez nem más, mint:

• a TusnadEcoBearFest tematikus fesztivál
• és TusnadEcoBearConf szakmai konferencia.

Mindkettő az együttélés kihívásait, megoldásait és jövőképét igyekezett bemutatni az érdeklődők számára. Idén a konferenciát és a fesztivált is a turista szezon végén, ősszel szervezik meg, októberben. A tematikus események, fesztiválelemek mellett célkitűzés, hogy a konferencia nemzetközi jelleget öltsön.

A másik két pillért 2023-ban fogják gyakorlatba ültetni. A két újdonság pedig:

• a TusnadEcoBearWatch: telefonos alkalmazás (Play Store, App Store), amely a helyiek és turisták számára fejlesztett eszköz. Jelezni lehet rajta keresztünk bármilyen medvékkel kapcsolatos eseményt, jelzést vagy kárt. Ezeket egy adminisztratív csapat kapja meg és reagál rájuk. Oktató jellegű kommunikáció is zajlik rajta keresztül és interaktív jellege van.
• Valamint a TusnadEcoBearCave egy tematikus látogatóterem, ahol koordinált bemutató várja az érdeklődőket. Itt Tusnádfürdő történelme van bemutatva, valamint minden olyan tevékenység, ami a város medvékkel való együttélését segíti, és ezáltal az életminőséget hivatott javítani. A kiállítás interaktív elemeket is tartalmaz, illetve filmvetítésssel is egybekötött.

Miért fontos odafigyelni, tanulni és alkalmazkodni?

A tusnádfürdőiek 2021 és 2022 között jelentős változást észleltek a városba érkező medvék tekintetében, Sipos Csongor a bemutatóban elmondta, 2021-ben, amikor az embereknek tele lett a hócipőjük a medvékkel, 41 kártérítésről érkezett bejelentés a hivatalba. Ahogy a hivatal és a hatóságok felvették a kesztyűt és nekiálltak komolyabban foglalkozni a problémával, rá egy évre már nem érkezett kártérítésről bejelentés a hivatalhoz. Ugyanúgy a RoAlertes értesítések is megfogyatkoztak. 2021-ben 149 olyan értesítés érkezett Tusnádfürdő területéről a hatóságokhoz, amikor valaki medvét látott és hívta a 112-t. Ez majdnem egyharmadára, 57-re csökkent 2022-re.

Ez azt jelenti, hogy a medveaktivitás a településen belül csökkent – jelentette ki Sipos. Érdeklődésünkre kifejtette, ehhez nagyban hozzájárult a környezetvédelmi minisztérium által életbe léptetett három fázisos beavatkozás ami által közbeavatkozhattak az elmúlt időszakban, ezért a városba érkező és visszatérő medvék száma csökkent. Ugyanakkor az önkormányzat kitakarította a zöld zónákat, illetve a medvék miatt gyümölcsfák is kivágásra kerültek.

Mint Sipos kifejtette, Tusnádfürdő egy völgyben helyezkedik el, az erdő közepén, így elég sok fás, bokros területtel rendelkezik a városon belül is, és volt pár medve, amelyik ezeket a területeket rejtekhelynek használta a nappali órákban. De elvadult gyümölcsfákból sem volt hiány városszerte, ezek ugyancsak ki lettek vágva, mert előszeretettel látogatták ezeket is.

„Ezeknek a beavatkozásoknak a hatása mára láthatóvá vált. Ezt mutatja a városba érkező medvék számának jelentős csökkenése, és helyi lakosként is érzem a változást. A 2019-es, 2020-as években este 10 órakor, ha elindultam a város egyik feléből a másikba, ami nem hosszú táv (3 km), megtörtént, hogy három különböző medvével is találkoztam. Most annak ellenére, hogy tavasz van és a medvék kezdenek aktívabbak lenni, egy oda-vissza út alatt sem találkozom medvével. Sőt, eddig Tusnádfürdő a kutyaugatásoktól volt hangos, mert a kutyák jelezték a medve jelenlétét. Most jóval csendesebb a város.”

Sipos Csongor szerint a Ro-Alertes turizmus is csökkent, mivel így kevesebb riasztás érkezik, amit a turisták a veszély dacára kihasználhatnának arra, hogy élő medvét lássanak a városban. Manapság elég sok csalódott turistával lehet találkozni, akik azért jöttek, hogy medvét lássanak, de nem jött össze nekik.

A helyiek részéről viszont a mentalitás változott meg, már többen vannak azok, akik nem utálattal gondolnak a medvére, vagy úgy, hogy hasznot húznának belőle, mivel a panziótulajdonosok is megértették, nem tesznek jót azzal, ha etetik a medvét, hogy a turistáik medvét lássanak.

„A helyiek is most már elég reálisan és konstruktívan állnak hozzá ehhez a témához” – jelentette ki.

Végrehajtási szakaszba lépett a Tusnádfürdő és környékét érintő WWF-es projekt

A medvékkel való együttélést szorgalmazó tusnádfürdői szervezők másik projektje, a WWF (World Wide Fund for Nature) és a városháza által életre hívott kísérleti projekt is a végrehajtási szakaszba lépett. Ennek részleteibe Gál László ökológus és Alexandra Sallay-Moșoi biológus, a WWF helyi projektmenedzsere avattak be. A kutatók hamarosan nyomkövető nyakörveket helyeznek a medvékre, amelyek útvonalát nyomon követve számos információ birtokába kerülnek.

A WWF – tusnádfürdői önkormányzat és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakembereinek támogatásával – egy olyan medvéket megfigyelő kísérleti projektet indít el, amelynek célja, hogy az adatok birtokában a városháza korszerű megoldásokat dolgozzon ki. Például azokat a területeket jobban felügyelje a beavatkozási csapat, ahol a medvék legtöbbször a városba érkeznek, és ahol a turisták és medvék találkozhatnak. A projekt részeként megfigyelő eszközöket, nyomkövető nyakörveket, villanypásztorokat és medvebiztos szemeteseket helyeznek ki, erősítenek meg, szereznek be.

A WWF a projektre 100 000 lejt szánt saját forrásból, valamint 190 000 lejt gyűjtött adományokból, 2022 novembere és 2023 márciusa között.