Szilánkok – szarkasztikus jegyzetek a hírzaj közepéből 7.

Mottó: Goyát parafrazálva („Az értelem álma szörnyeket szül”): Ha a demokrácia lehunyja a fél szemét, rögtön felszínre kerül a szemét (1)/ a csőcselék (2)/ a söpredék (3). (A parafrázis befejezését az olvasóra bízzuk: mindenki válasszon kedve szerint, lelki alkata és pillanatnyi hangulata alapján.)

Öltönygate Washingtonban

A Charlie Hebdo francia szatirikus lap – amely egyébként tíz éve egy terrortámadás célpontja volt – most épp a Trump–Zelenszkij találkozót értelmezte sajátos módján. A karikatúrán Trump afféle divatguruként dorgálja az ukrán elnököt, amiért az nem öltönyben érkezett a Fehér Házba. Persze Trump nem lenne Trump, ha nem oldaná meg a helyzetet: elő is kap egy öltönyt – pontosabban egy öltönyzsákot. Egy hullazsákot. „Ez is megteszi” – mondja az amerikai elnök, míg a zsákból Zelenszkij arca bámul vissza, homlokán egy golyóütötte lyukkal, ahogy az a maffiás kivégzéseknél szokás. Kedves gesztus, nem?

Ha már a karikatúrát továbbgondoljuk, stílszerűbb lenne, ha Trump mellett Putyin is fogná a zsákot – elvégre mindkettejüknek jól jönne, ha az ukrán elnök eltűnne a képből. Trump persze ezt nyíltan nem mondaná ki (még), de az biztos, hogy szabadulna Zelenszkijtől – ha máshogy nem, hát politikailag. Nem csoda, hogy emberei sietve tárgyalni kezdtek Julija Timosenkóval és Petro Porosenko pártjának vezetőivel. A fő kérdés? Lehet-e Ukrajnában gyorsan elnökválasztást tartani, annak ellenére, hogy hadiállapot van érvényben? Mert Trump emberei biztosak abban, hogy Zelenszkij most már kikapna. A háborús fáradtság és a korrupciós botrányok hírei megtették a hatásukat – így gondolja legalábbis a Trump-tábor, amely siettetné a választásokat, még ha azok alkotmányellenesek is.

Hivatalosan persze Trump nem avatkozik be Ukrajna belügyeibe. Ahogy hivatalosan a Tate fivérek ügyébe sem szólt bele az amerikai politika. Hogy is mondjam… pont annyira hiteles ez az állítás, mint egy Trump-aláírású őszinte bocsánatkérés.

Trump logikája egyszerű: aki nem hajlandó azonnal és fenntartás nélkül behódolni, annak mennie kell. Hogy milyen módon? Nos, ha az ellenzék aktiválása nem jön be, mindig maradnak a „balesetek” vagy a jól fizetett bérgyilkosok. Túlzás? Lehet. De Trump erkölcsi érzékét elnézve semmi sem elképzelhetetlen.

És most a nagy kérdés: lehet még ennél is mélyebbre süllyedni? Válaszlehetőségek: Nem. / Ha Trumpra vonatkozik, akkor bizonyára igen. / Még van hely a további mélyrepülésre. / Nem tudom. / Á, dehogy. (Ez a válasz a rajongóknak van fenntartva.)

Öngól is lehet az amerikai büntetővámokból

Kanada – amelyről eddig azt hihettük, hogy szinte össze van nőve az Egyesült Államokkal – meglehetősen gyorsan és határozottan reagált Trump büntetővámjaira: bojkottot hirdetett. A kanadaiak egyre inkább elfordulnak az amerikai termékektől, sporteseményektől és utazásoktól. A Trump-féle vámpolitika mellett az sem segít, hogy az exelnök legújabban azzal fenyeget, hogy Kanada lesz az USA 51. tagállama. Nos, nem mindenki rajong az amerikai „testvériségért”.

Kanada válaszként tarifákat vetett ki egy sor amerikai termékre. Az egyik legfájóbb pont? A szeszes italok forgalmazásának korlátozása. A Jack Daniel’s vezérigazgatója rögtön ki is fakadt: szerinte „aránytalan” a kanadai lépés. Persze, amikor másokra mérnek csapást, az üzlet, ha viszont visszacsapnak, az már igazságtalan… ismerős logika, nem?

És ez még nem minden. Ontario tartomány miniszterelnöke további adókat lengetett be: ha a vámháború folytatódik, akkor 25 százalékos pótdíjat vetnek ki az Egyesült Államokba irányuló áramexportra. Ha pedig ezt nem hajlandók kifizetni, akkor bizony New York, Michigan és Minnesota egyes részeit lekapcsolhatják az áramról. Csak hogy mindenki érezze, mit jelent a „kölcsönösség”. Ha a republikánusok ezt nem veszik komolyan, még szavazatokat is bukhatnak hosszú távon.

Eközben Európa sem maradt csendben. Svédországban Facebook-csoportok szerveződtek, amelyek az amerikai termékek bojkottjára buzdítanak. Tesla, McDonald's, Coca-Cola, Nike, Levi's? Kösz, de nem. A két legnagyobb ilyen csoport már közel 150 ezer tagot számlál. És ami még fontosabb: a Tesla eladásai máris visszaestek Európában. Úgy tűnik, a bojkott nem csupán üres fenyegetés.

Ha Trump ismerné az amerikai történelmet – márpedig erre kevés jel utal –, talán eszébe jutna, hogy a brit büntetővámokkal szemben a telepesek bojkottja mennyire hatékony volt a függetlenségi háború előtt. Most pedig egy hasonló történet kezd kibontakozni – csak épp fordított szereposztásban.

Trump és a béketárgyalások – egy újabb fordulat?

A BBC szerint Trump – látva az orosz offenzíva fokozódását – újabb szankciókat és vámokat vetne be Oroszországgal szemben, amíg meg nem születik a végleges békemegállapodás. A brit források szerint az exelnök most épp Oroszországot és Ukrajnát szólította fel, hogy „azonnal üljenek tárgyalóasztalhoz, mielőtt túl késő lenne”. Hogy ezt mennyire veszik komolyan az érintettek, az már más kérdés.

Trump következetessége – ha lehet így nevezni – ismét megmutatkozik: egyik nap az orosz szankciók enyhítését lebegteti meg, másnap azok szigorítását. Hol Putyint próbálja zsarolni, hol Ukrajnát igyekszik sarokba szorítani. A nagy kérdés az, hogy végül kit sikerül jobban összezavarnia: a világ vezetőit, vagy saját magát?

Beindult az elnökválasztási nagyüzem

A romániai elnökválasztás első jelöltjei végre megérkeztek a rajtvonalhoz. Elsőként Nicușor Dan és a szintén „független”, de AUR és POT által támogatott Călin Georgescu regisztrált. Georgescu jelöltségét azonnal megóvták, hiszen az az apró kellemetlenség, hogy háborús bűnösök kultuszát népszerűsíti, és az alkotmányos rend megdöntésére buzdít, nem mindenkinek tetszik. Az alkotmánybíróság formai hibákra hivatkozva lesöpörte az óvásokat, de még nincs minden kártya kijátszva, a Központi Választási Irodának is rá kell bólintania a jelöltségre, és az alkotmánybróságnak is lehet még beleszólása, mert két másik óvásról is dönteni kell. Egyszóval sűrű napok várnak Georgescura, akinek egyébként nem igazán jöttek be a dolgai: az EJEB is elutasította panaszát, illetve a hatósági felügyelet is érvényben maradt.

A kormánypártok közös jelöltje, Antonescu, vasárnap adja be jelentkezését. A kampányköltségeket a pártok közösen állják – így az RMDSZ is. A PNL anyagi helyzete nem túl fényes, miután előző jelöltjük, Nicolae Ciucă kampányára elszórtak egy vagyont, hogy aztán az ötödik helyen végezzen, alig 9%-kal. A liberális pártkassza azóta kong az ürességtől.

Victor Ponta, aki egykor a PSD büszkesége volt, most épp saját pártjával megy szembe, és bejelentette indulását az elnökválasztáson – noha a PSD hivatalosan Antonescut támogatja. Ez a lépés számos kérdést vet fel: Ponta valakinek a megbízásából indul, hogy gyengítse Antonescu esélyeit? Vagy csak bosszút áll a jobboldali jelölt miatt? Netán a PSD játszik kettős játékot, és próbál egy tartalék kártyát is az asztalra dobni?

„Geția” projekt és a Vlad Țepeș Parancsnokság – bohózat vagy veszély?

A DIICOT nyomozása során napvilágra került a Vlad Țepeș Parancsnokság nevű szervezet és annak „Geția” projektje. A csoport célja? Kilépni a NATO-ból, újraéleszteni a kapcsolatokat Oroszországgal, Kínával és Iránnal, valamint egy „bölcsek tanácsa” által irányított Román Népköztársaság létrehozása. Egyik vezetőjük egy 101 éves tábornok – így garantáltan friss és progresszív ötleteik vannak.

Már maga a névválasztás is beszédes: „Geția” az ókori gétákra utal, akiket Burebista vezetett – Ceaușescu egyik kedvenc történelmi figurája, legalábbis saját magán kívül. A Vlad Țepeș Parancsnokság pedig a legendás kegyetlen vajdára utal, akit a nacionalista-romantikus körökben máig példaképnek tartanak. Ha nem lennének veszélyesek, akár egy abszurd komédia szereplőinek is elmehetnének. A legfrissebb fejlemények szerint azonban a diktatúra-nosztalgiázók szorosan tartották a kapcsolatot a bukaresti orosz nagykövetséggel.

Epilógus: Trump, a vörös Fehér Ház és Washington sírja

1. Trump már másfél hónapja elnök, de az orosz-ukrán háború még mindig tart. A „Donald” név hallatán nekem még mindig először a kacsa ugrik be. Néha más állatok is.
2. Ha a demokrácia, az USA, az EU és a NATO túléli Trump második elnökségét, akkor az amerikai törvényhozóknak ideje lesz újragondolniuk az alkotmányt. Talán kicsit több fék és kevesebb káosz nem ártana.
3. Vajon George Washington az elmúlt hetekben hány fordulatot tett a sírjában
4. Állítólag újrafestik a Fehér Házat. Belül tiszta vörös lesz, némi stilizált horogkeresztes és vércsepp-keresztes dekorációval – legalábbis, ha az új elnök ízlése érvényesül.