Transtelexesek a Transtelexről: Baromi nehéz, de csinálni kell!

Babos Kriszta: A Transtelexen sok a zöld, és ha segíttek, még több lesz

Azért szeretem a Transtelexet elsősorban, mert itt (ahogy az elődünknél, a Transindexnél is) komoly hangsúlyt kap a természetvédelem/környezetvédelem. Itt lehet cikket írni arról, hogy Szatmárnémetiben bevetettek vadvirágmag-keverékkel egy pár száz négyzetméteres parcellát, hogy valaki kóbornak vélt kiscicák helyett vadmacskakölyköket vitt haza, hogy Kolozsváron kabócáktól zsezsegnek a fák vagy hogy ismét hódok kóricálnak a Szamos-parton. Ti pedig szétlájkoljátok ezeket a híreket. Kevés közéleti portálnak van önálló zöld rovata, a Transtelexnek viszont pár hónappal a megalapítása után lett.

Mint sokan tudjátok, a Transindexnek is volt zöld rovata, mely Think Outside The Box, azaz TOTB néven futott. Pár évvel korábban az itt megjelent írások román fordításban is elkészültek, azóta is sokan érdeklődtök egy-egy érdekes, máshol fel nem dolgozott témában írt cikk után, hogy mikor jelenik meg románul is? Bár a néhány napja indított támogatásgyűjtő kampányunk még nem ért véget, annyit talán elkotyoghatok, hogy máris sokan álltatok mellénk, és ha ebben a tempóban halad tovább a szurkolótáborunk bővülése, jó esély van arra, hogy a Transtelex megmarad önálló szerkesztőségként.

Sőt, ha kitartotok, és lehetőséget biztosíttok erre, valóra válhat az a tervünk is, hogy román nyelven is publikáljunk ismét. Én ezt nagyon fontosnak tartom, és nemcsak azt szeretném, hogy a zöld rovat izgalmas anyagai jelenjenek meg románul, hanem azt is, hogy a közéleti cikkeinket is lefordítsuk. Legalábbis azokat, amelyek számot tarthatnak a román ajkú olvasók érdeklődésre.

Gál Laci: Nekem a Transtelex Erdélyt jelenti, ízeivel, történeteivel, érdekes embereivel

Ezért érte meg még itt maradni, ahol (és most a transindexes időket is ide számítva) sokkal többet húztam le, mint kezdőként valaha is elképzeltem. Vargyas a szívem csücske, és ha szerencsém lesz, akkor ott leszek majd nyugdíjas, de a Transtelex jelenti a munkát és a lehetőséget az emberi életre, amiért még Erdélyben vagyok.

Úgy segített megismernem Erdélyt, ahogy valószínűleg sehol máshol nem lett volna lehetőségem. Hol máshol nézhettem volna meg éjszakába nyúlóan, hogy milyen volt 150 évvel ezelőtt egyetemistának lenni Kolozsváron? Vagy képzelhettem volna hétvégi túlórában, hogy milyen lehetett magyarországi turistaként felfedezni a 70-es évek Erdélyét vagy Romániáját? Vagy játszva térképezhettem fel Temesvár nem hétköznapi történeteit?

A Transtelexért eddig megérte fáradni.

Kolozsi Emese: Számomra a Transtelex felelősség

Nagy felelősséget vállaltunk egy évvel ezelőtt, amikor elindítottuk lapunkat, és a független újságírás mellett köteleződtünk el. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű feladat, és azt is sejtettük, hogy lesznek válsághelyzetek, de én továbbra is hiszek abban, hogy nagy szükség van a munkánkra.

Sok minden más mellett az is megerősített ebben, amikor láttam, milyen sokan osztoztak az induláskor velünk ezen a felelősségen, és sokan közülük mai napig osztoznak, kitartóan támogatnak hónapról hónapra. Elképzelni sem tudok egy olyan erdélyi nyilvánosságot, amelyből hiányzik a Transtelex hangja – remélem, nem is lesz lehetőségem megtapasztalni, hogy milyen az.

Tőkés Hunor: A mi feladatunk a hatalom ellenőrzése és a jogsértések feltárása

Ha nincs Transtelex, akkor a Mi Hazánk két erdélyi botrányáról ki hallott volna? Mi írtuk meg a kiskorúakat zaklató háromszéki zenetanár szerepeltetését a szélsőjobbos párt rendezvényén, és egy mi hazánkos politikus újságíró ellen uszító, akasztgatós kijelentéséről is nekünk köszönhetően szerzett tudomást az olvasóközönség.

De az erdélyi magyar politikusok, egyházi szereplők és közintézmények viselt dolgairól sem látna napfényt annyi cikk, információ, véleményanyag. Maradnának a közlemények, PR-cikkek, propagandaanyagok. Tényfeltáró, oknyomozó riportokat csak elvétve lehetne olvasni. Lehet ezekért szeretni és lehet szidni a Transtelexet, de tény, hogy az építő jellegű kritikának a Transtelex az egyik utolsó mentsvára. Rajtatok áll, hogy merre megy, merre mehet tovább a Transtelex. Én bízom az olvasókban.

Legyünk őszinték, havi szinten számtalan olyan kiadásunk van, ami három sör áránál többe kerül, és olyan helyre vándorol, ami senkinek se használ. Most az erdélyi magyar közösség építéséhez lehet hozzájárulni három sör, négy csoki vagy öt kávé árából. Havi 40 lej részedről elegendő ahhoz, hogy a Transtelex szerkesztősége fennmaradjon, hisz te is tudod, Erdélyben nincs másik.

Vig Emese: Csak az olvasókkal tudjuk megcsinálni a lapot

Több, mint 20 éve dolgozom az erdélyi magyar sajtóban, kiváló elődök után és remek kollégák közé érkeztem évekkel ezelőtt a Transindexhez, ahol egyből otthon éreztem magam. Azonosulni tudtam minden vállalásával a lapnak, és csodáltam a morális tartását, hogy nem a hatalom eszköze és kiszolgálója, hanem a hatalommal szembeni kritikus fórum akart lenni.

A Transtelexet azzal a hittel alapítottuk, hogy mindazt, ami érték volt a Transindexben, tovább kell vinni. És ebben az erőfeszítésben, hogy meglegyen, jó legyen, fejlődjék a Transtelex, elröppent egy év. Rengeteg nagyszerű, felemelő pillanattal, olyan élménnyel, amely beég az emberbe, amitől tudja, hogy bár rohadtul nehéz ezt csinálni, mégis megéri. És nagyon sok gyomorszorító keserűséggel és kétellyel is, hogy tényleg, tényleg megéri? Mert a közbeszédet és a közhangulatot tönkreteszi az, ahogy a politika ma a sajtóval bánik. Ezért, bár baromi nehéz folytatni, tudjuk azt is, hogy fontosabb a munkánk, mint valaha.

Azonban aki próbálta már, pontosan tudja, hogy egy műhely működése, erőssége, műhelysége nemcsak a csapat munkájának eredménye, az olvasókon is múlik ez. Nem nagyszámú, arctalan közönségre vágyunk, hanem határozott világnézetű és gondolataikat megosztó, vitára, párbeszédre kész olvasókra. Tudatos olvasókra, akik megértik, hogy a havi rendszeres támogatás nem alamizsna, hanem egy konkrét közösségi erőfeszítés annak érdekében, hogy legyen szabad sajtó. Amelyet nem pártzsebből fizetnek ki, ami nem politikai vezényszóra működik.

Azért szeretem a Transtelexet, mert itt szabadon dolgozhatok. nincs nyomásgyakorlás, nincsenek háttéralkuk, nem hallgatunk el dolgokat. Bármiről írhatunk, bármit megírhatunk. És ez nagyon fontos.

Azt szeretnénk, ha a hírek, a társadalmi folyamatok, a közösségi ügyek iránt érdeklődők körénk gyűlnének, és aktívan bekapcsolódnának abba, hogy ez a lap éljen, fejlődjön, erősödjék. De ehhez partnerekre van szükségünk, mert meggyőződésem, hogy csak közösen tudjuk megcsinálni a lapot.

Zsizsmann Erika: Bízom abban, hogy van értelme a munkánknak

A Transtelex nekem érdekes és releváns híreket, témafelvetést jelent. Szívesen dolgozom olyan műhelyben, ahol bátor cikkek és kreatív megközelítések születnek, ahol olyan információk és olyan szempontok is felmerülnek, amelyek máshol nem, és amelynek az értékrendje közel áll az enyémhez.

Nyolc hónappal ezelőtt csatlakoztam a Transindex egykori szerkesztőségében már összeszokott csapathoz. Mozgalmas és tanulságos időszak volt. Nyitottsággal és rugalmassággal találkoztam itt, ugyanakkor segítséget kaptam ahhoz is, hogy átlépjem a korábbi szakmai komfortzónámat.

Sajnálnám, ha ez az alig elkezdődött közös út abbamaradna, úgyhogy remélem, sokan gondoljátok úgy, hogy Transtelex nélkül egyhangúbbak lennének a napjaitok, és kíváncsiságotokkal, támogatásotokkal hozzájárultok ahhoz, hogy ez a csapat dolgozzon és fejlődjék.