Ha nem lenne Transtelex, reménytelen szürkeség köszöntene ránk

Merre tovább, Transtelex? tettük fel a kérdést egy héttel ezelőtt olvasóinknak, ugyanis egyéves mérlegünket tekintve büszkeség tölt el, ha teljesítményünket, elkészült cikkeinket nézzük, ugyanakkor nem hallgathattuk el, hogy veszélybe került a Transtelex működése. Eljutottunk ugyanis arra a pontra, amelyen rendszeres támogatóink száma kritikus szint alá süllyedt.

Amióta támogatásgyűjtési kampányunkat elindítottuk, sok adomány érkezett, számos olvasónk jelezte, hogy rendszeres havi összeget állított be, és bátorító, köszönő üzenettel is könnyebbé, szebbé tette napunkat. Mindezért hálával tartozunk nektek.

Amennyiben fontos, hogy minden nap rá lehessen kattintani a Transtelexre, és folyamatosan frissülő tartalmat találjatok, és olyan cikkeket olvashassatok, amelyek nem előre csomagolt válaszokat kínálnak, akkor támogassatok minket, és ha lehetőségetek van rá, kérünk, tegyétek ezt havi rendszerességgel!

Az adománygyűjtő kampány első hetén összegyűlt támogatói szövegek közül válogattunk, amelyekben közismert alkotók, közszereplők foglalták össze, hogy szerintük miért fontos a Transtelex fennmaradása. Szerintük lapunknak helye van az erdélyi médiapiacon, mert egy szabad, szókimondó, értékes, kulturált oldal, amire nagy szükség van. Évek óta tudjuk, hogy aggasztó helyzetben van a sajtószabadság Erdélyben, bár a kommunikációs zaj és az állandó propaganda igyekszik erről elterelni a figyelmet. Mi éppen azokra az olvasókra számítunk, akik tudják, látják ezt, és megértik, a sajtószabadságért mindannyiunknak áldozatot kell hozni.

Tamás Ábel: Transtelex nélkül a szabadságszerető polgárok közössége lenne szegényebb

Parányit nehéz arról írni, hogy apámnak, Tamás Gáspár Miklósnak miért volt fontos a Transtelex, egyrészt mert evidens, másrészt mert ő annak idején gyönyörűen és frappánsan megírta.

Egy biztos: Transtelex nélkül nincs magyar nyelvű független nyilvánosság Erdélyben, és ami legalább ilyen fontos: Transtelex nélkül a szabadságszerető polgárok közössége lenne sokkal szegényebb, éljenek Kolozsváron, Budapesten vagy bárhol a nagyvilágban.

Magyarországról olvasva ez a lap azt a tapasztalatot közvetíti, hogy ki lehet lépni a szokott perspektívából, hogy lehetséges a kultúraközi megértés, és hogy Kelet-Közép-Európa valódi dilemmái sokkal több színnel, hanggal és illattal rendelkeznek annál, mint amit a hamis dilemmák elleni küzdelembe belefáradt tudatunk általában érzékelni képes.

Ha nem lenne, reménytelen szürkeség köszöntene ránk. Ezt nem engedhetjük meg magunknak.

Demény Péter: Pihentesd meg a szemed a Transtelexen!

A Transtelex nélkül olyan egyvonalú és -színű az erdélyi magyar sajtó, mint egy táj, amelyen semmiféle domborulat nincsen. Az ember csak megy és megy és megy, és soha nincs amin megpihentethetné a szemét. Én a pihent szemekre szavazok. Vagyis a Transtelexre!

Tompa Andrea: A Transtelex fennmaradása közös érdek

Abban a térben, ahol élünk, a minőségi újságírásért fizetni kell. A közmédiáért elvileg nem, az járna nekünk állampolgári jogon, az adónkból van. Én nem nézek, hallgatok közmédiát, mert szerintem nincs (Magyarországon, a romániai pedig nem ér el hozzám rendszeresen). Közmédiának nevezném például azt a sajtót , ahol az én értékrendem, világlátásom, vágyaim is megjelennek. Hangsúly azon, hogy IS. Mint diktatúrában született ember hiszek egy plurális világban, ahol többfajta világnézet, vélemény kaphat helyet.

A Transtelex fontos feladatot vállal abban a rendkívül szűk romániai magyar sajtóban, amit nem pártérdekek irányítanak, sokszor közfeladatot látva el. A Transtelex fennmaradása közös érdek, még azoknak is az érdeke, akik másfajta médiát néznek és olvasnak. Mert egy olyan világban már éltünk, amelyben csak egyfajta sajtó létezett. Ne ezt a világot építsük újjá.

Szomszédnéni Produkciós Iroda Humortársulat

Bálint Ferenc: Olyan embereknek ajánlom, akik a miértre is akarják tudni a választ

Biztos láttál már olyan hozzászólót, aki egyesével tök jól ismeri a betűket, de amikor falkába verődnek már meggyűlik velük a baja. Vagy olyat, akinek elég, ha azt tudja a világról, hogy a Facebook szerint hol nyaral az ismerőse. Esetleg van olyan ismerősöd, akinél a szórakoztatás netovábbja, amikor valaki eltaknyol a Tiktokon. A Transtelex nem nekik való. Olyan embereknek ajánlom, akik nem csak azt akarják tudni, hogy mi van, hanem, hogy miért.”

Tóth Szabolcs: Elképzelhetetlen egy olyan Erdély, amiből ő hiányzik

Van egy barátom, aki ott volt már a legelső fellépésünkön is. Jó, a legelső fellépésünkön szinte csak barátok voltak. De ő akkor még nem volt az, nem is ismertem. Aztán megbarátkoztunk. Ő lett a széleskörűen tájékozott barátom. Bátorított, hogy érdemes folytatnunk. Támogatott bennünket. Később sokat utaztunk, kocsmáztunk, hülyültünk, egyszer még szinte egy humorlapot is kiadtunk közösen. Szóval voltak kalandjaink.

A kolozsvári éveim meghatározó alakja lett, de nem csak nekem. Sokunk számára elképzelhetetlen egy olyan Kolozsvár, de inkább egy olyan Erdély, amelyből ő hiányzik. Tavaly egy ijedt pillanat erejéig úgy tűnt, hogy ez mégis bekövetkezik, de mint kiderült, ő is annyira ragaszkodik hozzánk, hogy megmaradt nekünk.

Szerencsére nem én vagyok az egyedüli barátja, hanem még nagyon sokan, akiket nem ismerek. Arra kérem őket, hogy hívjuk meg közös barátunkat havonta egy italra – legyen inkább kettő – hogy minél tovább lehessen a jól informált barátunk. A neve Transtelex, lánykori nevén Transindex.