Sulyok Tamás aláírta a saját leváltását, új elnököt fog választani Magyarország

Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszünteti a köztársasági elnöki megbízatását – jelentette be az államfő szombat este a közösségi oldalán közzétett videóüzenetében. Miután a jogszabály megjelenik a Magyar Közlönyben, Sulyok Tamás mandátuma a rákövetkező napon automatikusan megszűnik.

A távozó köztársasági elnök indoklásában kifejtette, hogy jogi lehetőségei és lelkiismerete mérlegelése után tett eleget az aláírási kötelezettségének. Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény nem jogosítja fel a köztársasági elnököt vagy az Alkotmánybíróságot az alkotmánymódosító hatalommal szembeni fellépésre, és a tartalmi kérdésekben nincs lehetősége a testülethez fordulni. Értékelése szerint a módosítással a köztársasági elnöki intézmény kiszolgáltatottá válik a politikának, és megszűnik bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni, amivel véleménye szerint a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam is megszűnt.

A Tisza Párt kétharmados többsége által megszavazott Alaptörvény-módosítás közvetlen előzménye, hogy Magyar Péter már a választási kampányban, majd a júniusi győzelmet követően is Sulyok Tamás és több más közjogi tisztségviselő távozását követelte, arra hivatkozva, hogy az elnök nem fejezi ki a nemzet egységét, és kiszolgálta a korábbi kormányt. Sulyok Tamás ezt a vádat korábban visszautasította, hangsúlyozva, hogy államfőként távol kellett maradnia a pártpolitikai vitáktól. A döntésre reagálva a Fidesz politikusai az önkényuralom kezdetéről beszéltek, és tiltakozást szerveztek a Sándor-palotánál, míg Magyar Péter kijelentette, hogy a módosítás egy egyszeri, tarthatatlan helyzet lezárását szolgálja.

A szombaton aláírt jogszabályi csomag a köztársasági elnök elmozdításán túlmutató közjogi változásokat is tartalmaz, írja a Telex:

• Visszaállítja az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát, amivel két hónapon belül megszűnik Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása.
• Kilenc évre csökkenti az alkotmánybírák mandátumát, és az elnöküket a jövőben ismét maguk közül választhatják meg a tagok.
• Hat évre korlátozza, és nem újíthatóvá teszi az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének mandátumát, növelve a bírák szerepét a kiválasztásukban.
• Maximum 12 éves (három ciklusos) időkorlátot vezet be az országgyűlési képviselők számára.
• Csökkenti a sarkalatos (kétharmados) törvények körét, eltörli a Költségvetési Tanács vétójogát, és megszünteti az Országgyűlési Őrséget.
• Október 1-jétől a vármegyék elnevezését visszaváltoztatja megyékre.
• Visszaadja az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes adó- és költségvetési ügyekben.

Az új elnök hivatalba lépéséig a jogköröket Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja. Ajánlást a képviselők legalább egyötöde (40 képviselő) tehet, így a jelenlegi parlamenti felállás szerint a Tisza Párt mellett kizárólag a Fidesz-frakció képes önállóan jelöltet állítani.

Forsthoffer Ágnes: A rám váró feladat iránti alázattal kérem megtisztelő bizalmukat!

A Magyar Közlönyben már meg is jelent az Alaptörvény 17. módosítása, ami azt jelenti, hogy Sulyok Tamás megbízatása július 20-án hivatalosan is véget ér. A Telex beszámolója szerint az új köztársasági elnök megválasztásáig a jogköröket Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja ideiglenes államfőként.

Forsthoffer a közösségi oldalán reagált a feladatra: posztjában hangsúlyozta, hogy az átmeneti időszakban az alkotmányos rendhez hűen, a tisztség méltóságát szem előtt tartva, kiegyensúlyozottan és pártatlanul fogja ellátni a feladatait. Mivel a helyettesítés ideje alatt parlamenti képviselői jogait nem gyakorolhatja, az Országgyűlés vezetését is át kell adnia; a házelnöki teendők ellátására Hallerné dr. Nagy Anikó alelnököt terjesztette elő, akiről a parlament a hétfői ülésén dönt.

A jogszabályok értelmében a parlamentnek harminc napja van arra, hogy titkos szavazással, kétharmados többséggel megválassza a következő államfőt, ami azt jelenti, hogy az augusztus 20-i nemzeti ünnepen már az új köztársasági elnök köszöntheti az országot. Az Alaptörvény-módosítás értelmében az új elnök mandátuma a készülő új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart majd. Magyar Péter korábbi nyilatkozata szerint olyan konszenzusos személyt szeretnének javasolni, aki képes megtestesíteni a nemzet egységét, és akit az ellenzék is támogatni tud, ám konkrét nevet egyelőre nem nevezett meg.

Sulyok megalkuvó, súlytalan politikája miatt már a kampányban célkeresztbe került

A Tisza Párt már a választási kampányban éles kritikával illette Sulyok Tamást, kifogásolva, hogy az államfő teljesen passzív maradt olyan horderejű politikai ügyekben, mint a volt miniszterelnök elhíresült lehallgatási beszéde vagy a pártot ért titkosszolgálati megfigyelések. Magyar Péter hivatalosan először a választás éjszakáján szólította fel lemondásra, majd egy személyes egyeztetésen egyértelművé tette: ha május 31-ig nem távozik posztjáról, törvénymódosítással váltják le. Bár a felmérések szerint a választók több mint 60 százaléka egyetértett a lemondatással, az elnök helyén maradt, így a tiszás többség július 13-án megszavazta az elmozdítását lehetővé tevő passzust, amelyet Sulyok az ötnapos határidő lejárta előtt végül aláírt.

Sulyok Tamás elnöki pályafutása eleve krízishelyzetben indult: 2024 februárjában, az Alkotmánybíróság elnöki székéből ülhetett át a Sándor-palotába, miután Novák Katalin belebukott a bicskei pedofilügyben hozott kegyelmi döntésébe. Orbán Viktor javaslatára a kormánypártok a nemzet egységét kifejező, nagy tekintélyű jogászként mutatták be, miközben az ellenzék – élén a Momentummal és a DK-val – súlytalan pártkatonát látott benne, noha korábban formálisan nem volt a Fidesz tagja. Elemzők már a kezdetekkor jelezték, hogy egy ennyire ismeretlen háttérországú szereplő kiválasztása a pozíció politikai kiüresítését jelzi. Hivatali idejét ráadásul szinte azonnal személyi viták terhelték meg, főként az apja háborús antiszemita magatartása nyomán indult erős társadalmi vita személyének hitelességét illetően, amiben például Ungváry Krisztián történész nagyon markáns álláspontot képviselt.

A Telex összesítette Sulyok mandátumának legfontosabb momentumait, és kiderül, a lakosság körében inkább a láthatatlanság és a súlytalanság jellemezte az elnök működését. Szakított a hagyományos szilveszteri köszöntőkkel, a Sándor-palota kommunikációja pedig komoly állásfoglalások helyett sokszor hétköznapi életképek – például pingpongozás vagy borsófőzelék-főzés – megosztásával próbálta közelebb hozni a választókhoz, ami a kritikusok szemében a tisztség leértékelődését jelentette. Amikor ritkán mégis megszólalt, az gyakran zavart szült: Orbán Viktor civil szervezeteket pocskondiázó „poloskás” beszéde után a hivatala előbb kijelentette, hogy politikai nyilatkozatokat nem kommentálnak, majd felháborodott levélben tiltakoztak az újságíróknál, amiért ezt a választ az elnök álláspontjaként merték közölni. Később a kormányellenes rigmusokat skandáló fesztiválozó fiatalokat intette meg intellektuális tartalom hiányára hivatkozva, 2025 augusztusában pedig egy kárpátaljai rakétatámadás elnöki elítéléséből alig egy óra elteltével törölték az „orosz” jelzőt, mereven ragaszkodva az anonim támadó verziójához.

A 70 esztendős Sulyok Tamás Szegeden diplomázott 1980-ban, majd bírósági fogalmazóként, jogtanácsosként és ügyvédként dolgozott. A kilencvenes évek végétől Szeged fideszes vezetésű önkormányzatának dolgozott jogászként, másfél évtizeden át osztrák tiszteletbeli konzul volt, majd egyetemi oktatói pályája után, 2014-ben választották az Alkotmánybíróság tagjává, melynek két évvel később elnöke lett. Bár interjúiban többször hangoztatta, hogy a politika sosem érdekelte, alkotmánybírói múltja során több ízben hozott a Fidesznek kedvező döntéseket: ő volt az előadó bíró a kormányzati kampányüzenetekre használt vakcinaregisztrációs emailcímek ügyében, valamint a hajléktalanság kriminalizálásának alkotmányossá tételekor is. Pártpolitikai semlegességét köztársasági elnökként is hangsúlyozni kívánta, ám szimbolikus gesztusaival nem titkolta lojalitását: 2025-ben nyilvános üzenetben hasonlította Orbán Viktort a viharos tengeren utat mutató, tévedhetetlen „jó kapitányhoz”. Az államfői mandátum mostani megszűnésével Sulyok visszatér a civil életbe.