Magyar Péter távozásra szólította fel Sulyok Tamást, de ha nem mond le, kétharmaddal sem könnyű leváltani az államfőt

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke már a választás után lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és ezt a héten személyesen is közölte vele a Sándor-palotában. A találkozó után azt mondta: az államfő „sejtelmes választ” adott, és jelezte, hogy megfontolja a felhozott érveket. Magyar ugyanakkor egyértelművé tette: szerinte Sulyok alkalmatlan a tisztség betöltésére, és az új kormány megalakulása után önként kellene távoznia. Mint írtuk, azóta már Iványi Gábort, az Orbán-rendszer kritikus lelkészét is megkérdezték újságírók arról, hogyha felkérnék rá, elvállalná-e ezt a feladatot, aki igent mondott.

Ha azonban Sulyok nem mond le, a Tisza Párt a parlamenti felhatalmazásra hivatkozva jogi úton mozdítaná el az államfőt – csakhogy ez korántsem egyszerű, még kétharmados többséggel sem, írja a Telex.

Magyarország Alaptörvénye szigorúan szabályozza a köztársasági elnök leváltását: erre csak akkor van lehetőség, ha megsérti az alaptörvényt vagy szándékosan törvényt sért. Az eljárást a képviselők ötöde indíthatja el, de a megindításhoz kétharmad kell, a végső döntést pedig az Alkotmánybíróság hozza meg.

Ez utóbbi kulcskérdés, mert a testület jelenlegi tagjait még a Fidesz kétharmados többsége választotta meg, így megkerülhetetlen szereplő lenne egy ilyen folyamatban.

Elméletben az új parlamenti többség más utat is választhatna: módosíthatná az Alaptörvényt, például átírhatná a leváltás szabályait, vagy bővíthetné az Alkotmánybíróság létszámát. Ezek a lépések azonban komoly jogállamisági aggályokat vetnének fel, és politikailag is kockázatosak lennének.

Felmerül az úgynevezett akadályoztatás kimondása is, amellyel ideiglenesen ki lehetne vonni az államfőt a döntéshozatalból, de ezt a lehetőséget a parlament tavaly jelentősen szűkítette: az Alkotmánybíróság jóváhagyása is szükséges, ráadásul az akadályoztatás megszüntetéséről maga az elnök dönthet.

A kérdés politikai tétje sem kicsi. Bár a köztársasági elnök szerepe alapvetően protokolláris, a törvényhozásban van mozgástere: visszaküldheti a jogszabályokat megfontolásra, vagy alkotmányossági kontrollra küldheti őket, ami hetekkel vagy akár hónapokkal is lassíthatja az új kormány munkáját.

Ez különösen érzékeny pont lehet egy olyan helyzetben, amikor a választók gyors változásokat várnak, és a kormányváltás utáni első időszakban könnyen politikai kockázattá válhat minden késlekedés.

Sulyok Tamás egyelőre nem reagált érdemben a távozását sürgető felhívásokra. A köztársasági elnöki hivatal korábban csak annyit közölt: az államfő jogállását és hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza.