Von der Leyen listája: mind Románia, mind Magyarország gyengécske portfóliókra számíthat

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke várhatóan szeptember 11-én, szerdán reggel 8 órakor mutatja be az új Európai Bizottság összetételét az Európai Parlament legfelsőbb döntéshozó testületének, az Elnökök Értekezletének. Ekkor derül ki, hogy a tagállamok biztosjelöltjei milyen portfóliókat kapnak.

Lássuk az újdonságokat:

• Annak ellenére, hogy a kampányban sok hang az Európai Néppárt számára kisebb összeomlást jósolt, a nagy kép egyáltalán nem úgy néz ki: az EPP bár nem kap meg minden fontos pozíciót, a legjelentősebb portfóliók nagy részét elviszi. A biztosok közül tizennégyen az Európai Néppárthoz kötődő kormányok jelöltjei, öten szociáldemokraták, öten liberálisok, egy jelölt a konzervatív olasz kormányt képviseli, egy független jelölt Ciprusról érkezik, és egy magyar jelölt a Patrióta Pártból.
• Erősödik a nők helyzete is az uniós kormányzatban, és bár nem sikerült kialakítani a teljes egyensúlyt, a női jelöltek számos befolyásos tisztséget tölthetnek be.
• A balti államok fontos helyzetbe kerültek a jelenlegi geopolitikai kontextusban: min az észt, mind a lett biztos fontos portfóliót kap.
• Annak ellenére, hogy Meloni frakciójának nem jutott fontos szerep az Európai Parlamentben, az EB-ben Olaszország több pénzügyi forrást felügyelő portfóliót szerezhet.

A Die Welt szerint Ursula von der Leyen ügyvezető alelnöknek az olasz Raffaele Fittót (kohézióért, gazdaságért és a járvány utáni fellendülésért felelős ügyvezető alelnök), a jelenlegi belső piacért felelős biztost, a francia Thierry Bretont (iparért és stratégiai autonómiáért felelős ügyvezető alelnök), a jelenlegi gazdasági alelnököt, a lett Valdis Dombroviskist (bővítésért és Ukrajna újjáépítéséért felelős ügyvezető alelnök) és a Spanyolország által javasolt biztost, Teresa Ribera Rodriguezt (éghajlatért és digitális átállásért felelős ügyvezető alelnök) fogja jelölni. Breton a Renew Europe liberális politikai családból származik, Dombrovskis az Európai Néppárthoz tartozik, amelynek Von der Leyen is tagja, és a negyedik ciklusra pályázó egyik leghosszabb ideje hivatalban lévő biztos, a spanyol Ribera az Európai Szocialisták Pártjának tagja, Fitto pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek pártjához tartozik.

Románia egy erős portfólióért hajtott, de nem igazán jött be a taktikázás

Románia hónapok óta azon ügyködik, hogy lehetőleg egy minél erősebb portfóliót szerezzen meg, ennek érdekében Marcel Ciolacu arra is hajlandó volt, hogy az általa támogatott férfi jelöltet lecserélje egy nőire, így végül Roxana Mînzatu EP-képviselő kerül az EB-be az azelőtt hónapokig hangoztatott Victor Negrescu helyett.

Roxana Mînzatu nagy eséllyel a munkaügyi, szociális jogi és lakhatási portfóliót kapja meg — írja a Politico. Ez jelenleg Nicolas Schmit luxemburgi biztos kezében van, és várhatóan egy szocialista jelölt fogja betölteni, mivel a közép-baloldali pártok ezeket a témákat kiemelten fontosnak tartották választási programjukban.

Ciolacu a hétfői kormányülés előtt elmondta, hogy a munkaügyi és szociális jogi portfólió vonzó lehetőség, mivel egy jelentős főigazgatóságot és több feladatkört is magába foglal. Hozzátette, hogy a portfólió leosztása még nem végleges, további egyeztetések várhatóak Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és Roxana Mînzatuval.

Alin Orgoan, az európai jog szakértője a Spotmedia számára elemezte, hogy bár a portfólió papíron összetettnek tűnik, valójában nem túl erős, mivel az Európai Uniónak nincs a hatáskörében a lakhatási kérdések megoldása, ami lehetővé tenné a valódi beavatkozást. Szerinte ez a portfólió csak egy „lufit” jelent, és nem hoz valós előnyöket Románia számára, inkább a figyelmet tereli el.

Orgoan kritikusan vélekedett Ciolacu tárgyalási képességeiről, mondván, hogy a román miniszterelnök nem tudta megfelelően képviselni Románia érdekeit, és nem volt elég határozott ahhoz, hogy egy erősebb portfóliót biztosítson az országnak. Úgy vélte, hogy a munkaügyi helyett inkább a belügyi portfólióért kellett volna harcolnia, ami segítséget jelenthetett volna az ország Schengen-térséghez való csatlakozásának tárgyalásaiban.

A szakértő szerint a Bizottság összetétele és prioritásai meghatározóak lesznek az EU jövőbeni politikai irányvonalára nézve, de úgy véli, hogy Ursula von der Leyen hibázott azzal, hogy nem állította fel a szabályokat az elejétől kezdve úgy, hogy minden tagállamnak két jelöltet kellett volna állítania, és sorsolással döntöttek volna arról, melyik ország kap férfi, illetve női biztost. Szerinte az Európai Parlamentnek most jelentős szerepe lesz abban, hogy elérjék a nemek közötti egyenlőséget a Bizottságban, és visszautasítsák a férfi jelölteket, ha szükséges.

Összességében Orgoan úgy látja, hogy Románia számára a munkaügyi portfólió felér egy diplomáciai fiaskóval, és csak „papírmunkát” eredményezne, valódi politikai súly és eredmény nélkül.

Magyarország esetében eleve borítékolható volt, hogy semmi fontosat nem bíznak rá

Várhelyi Olivér, Magyarország jelenlegi szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa, nem éppen az udvarias diplomáciai stílusáról híres. Miközben sokáig számoltak vele, hogy megtarthatja pozícióját, egyre valószínűbb, hogy a Bizottság új összetételében egy kevésbé fontos, „gyenge portfóliót” kap majd, erről a HVG írt bővebb elemzést. A Politico szerint a többnyelvűség, oktatás és sport portfólió kerülhet hozzá. Ez jelentős változás a jelenlegi pozíciójához képest, de az új portfólió lehetőséget adhat a kisebbségi nyelvhasználat és oktatás kérdéseinek hangsúlyosabb megjelenítésére európai szinten.

Várhelyi korábban komoly vitákat kavart Brüsszelben; egyszer egy nyilvánosan bekapcsolva maradt mikrofonba megjegyezte: „Hány hülye van még itt?” — utalva az Európai Parlament képviselőire. Legutóbb pedig azzal borzolta a kedélyeket, hogy a Hamász októberi terrortámadása után azonnal bejelentette a palesztin támogatások felfüggesztését, ami miatt az EU vezetői kénytelenek voltak magyarázkodni.

Ezért nem volna meglepő akár az sem, hogy ha Várhelyit elutasítják, és Magyarországnak új jelöltet kell állítania. A hírek szerint ez Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője lehetne, akit Ursula von der Leyen is szívesebben látna, mert kicsit javítana a gender-egyensúlyon.

A nagy játékosok és a fontosabb portfóliók

Franciaország (Thierry Breton):
Thierry Breton, egykori francia pénzügyminiszter és nagyvállalat-vezető, a politikai világban csakúgy, mint az üzleti életben keménykezűségéről ismert. Bár a kapcsolat közte és von der Leyen között időnként feszült volt — különösen, miután nyíltan kritizálta őt az EP-választási kampány alatt —, várhatóan megkapja az iparért és a stratégiai autonómiáért felelős portfóliót. Breton kemény alkudozó hírében áll, és Franciaország súlyát növeli az EU-ban, ami különösen fontos Emmanuel Macron számára, akinek politikai ereje jelentősen meggyengült az utóbbi időben.

Olaszország (Raffaele Fitto):
Fittót nem véletlenül emlegetik az olasz politika egyik legszínesebb figurájaként: szenvedélyes stílusával és karizmatikus személyiségével könnyedén kezeli uniós tárgyalópartnereit. Fitto a kohéziós politikáért, gazdaságért és a járvány utáni helyreállításért felelős ügyvezető alelnöki pozícióra pályázik, amely lehetőséget ad neki, hogy jelentős befolyást gyakoroljon az EU pénzügyeire. Románia szempontjából nem árt jóban lenni vele, hisz az összes kohéziós pénz, amire számít az ország, rajta keresztül érkezik majd. Bár sokak szerint ennek a jobboldali politikusnak a kinevezése problémás, jelzésértékű lehet von der Leyen részéről, hogy kész együttműködni Giorgia Meloni kormányával, még akkor is, ha ez egy bonyolult partnerséget jelent.

Észtország (Kaja Kallas):
Észtország volt miniszterelnöke, aki apja nyomdokaiba lépve már korán megtanulta, hogyan kell politikai ellenfeleit sarokba szorítani. Jól ismert oroszellenes nézeteiről, és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőként egy újabb keményvonalas politikus kerülhet az EU élvonalába. Kaja Kallas sziklaszilárd elkötelezettséggel harcol az orosz agresszióval szemben, ennek is köszönheti, hogy rá esett a választás, miközben kinevezés a keleti tagállamok pozícióját is erősíti az unión belül.

Ausztria (Magnus Brunner):
A pénzügyek világában edzett osztrák politikus, a pénzügyi szolgáltatások biztosi posztjára esélyes. Hidegvérű tárgyaló hírében áll, aki nem riad vissza a nehéz kérdésektől. Brüsszelben sokan remélik, hogy Magnus Brunner osztrák józansága új lendületet adhat az uniós pénzügyi integrációnak, különösen akkor, amikor a közös európai pénzpiac reformja a legfontosabb prioritások között szerepel.

Belgium (Hadja Lahbib):
Az egykori televíziós műsorvezető és jelenlegi belga külügyminiszter, a belügyek biztosi posztját kaphatja. Belgium késlekedett a jelölésével, de mivel női jelöltet választottak, von der Leyen számára ez előnyös lépés lehet a nemek közötti egyensúly megteremtése érdekében. Bár hazájában nem számít a legmegbízhatóbb és legtapasztaltabb politikusnak, külügyminiszteri tapasztalata és az összetett belga politikai környezet ismerete segítheti őt abban, hogy az EU-t képviselje a kényes migrációs kérdésekben.

Litvánia (Andrius Kubilius):
Andrius Kubilius, Litvánia volt miniszterelnöke, akinek politikai tapasztalata két ciklusra nyúlik vissza, és az EU külügyi politikájának egyik legfőbb szószólója. Jelölése a védelemért, védelmi iparért és űrügyekért felelős biztos posztjára azt mutatja, hogy az EU egyre inkább figyelmet fordít a keleti tagállamok biztonsági prioritásaira. Kubilius számos alkalommal hangsúlyozta Ukrajna támogatásának szükségességét, és politikai kapcsolatépítő képességével hatékonyan tudna közreműködni az európai védelmi politika formálásában.

Valdis Dombrovskis (Lettország) a bővítés és Ukrajna újjáépítésének feladatát veheti át. Ez a pozíció közvetlenül érintheti Románia és Magyarország érdekeit is, tekintettel a két ország földrajzi helyzetére.

Teresa Ribera (Spanyolország) a zöld és digitális átmenet irányítását kaphatja meg. Ez a terület meghatározó lesz az EU jövője szempontjából, és jelentős hatással lehet régiónk gazdaságára is.

A lengyel Piotr Serafin várhatóan a költségvetési portfóliót kapja meg. Ez kulcsfontosságú pozíció, hiszen az EU költségvetése jelentős hatással van a tagállamok, köztük Románia fejlődési lehetőségeire.

A cseh Josef Sikela az energiaügyekért lehet felelős. Ez a terület is különösen aktuális az energiaválság és az orosz-ukrán háború fényében.

Szlovákia jelöltje, Maroš Šefčovič az adminisztráció, végrehajtás, egyszerűsítés és intézményközi kapcsolatok területét felügyelheti. Ez a pozíció fontos lehet az EU működésének hatékonyabbá tételében.

Mi történik a bejelentés után?

A jelölteknek még át kell esniük az Európai Parlament meghallgatásain. Ez egy kritikus folyamat, volt már példa arra, hogy egyes jelölteket elutasítottak, így a végső összetétel még változhat.

Szerdán Ursula von der Leyen találkozik Roberta Metsolával, az EP elnökével és a frakcióvezetőkkel zárt ajtók mögött, hogy bemutassa a jövőbeli biztosok csapatát. Mivel a Néppárt javaslatai dominálnak, ahonnan Von der Leyen is érkezett, máris elégedetlenkedik a többi politikai erő, különösen az európai szocialisták mozgolódnak.

Delphine Colard, az Európai Parlament szóvivője szerint az eszmecsere előkészíti a biztosjelöltek meghallgatásának megkezdését, amint az EP megkapja a szükséges dokumentumokat, kezdődhet az ellenőrzés.

A biztosjelölteket az Európai Parlament bizottságai hallgatják meg, hogy teszteljék az ismereteiket, prioritásaikat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. Ha a meghallgatások után minden rendben van, az EP szavaz a Bizottság egészének jóváhagyásáról. Az új testület várhatóan december 1-jén kezdi meg a munkát.