Ciolacu Brüsszelben tárgyal: egy befolyásos portfóliót szeretne kicsikarni Románia számára

A román miniszterelnök augusztus 22-én Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyen-nel, az Európai Bizottság elnökével, hogy megvitassák Románia jövőbeli szerepét az új Európai Bizottságban, valamint a PNRR (Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv) teljesítésének aktuális állását, adták hírül már egy nappal korábban a különböző hírportálok.

A találkozót követően Ciolacu benyújtja a román jelölt nevét az európai biztosi pozícióra. Még mindig nem tudni, hogy ki lesz az, de a jelenlegi legesélyesebb jelölt Victor Negrescu, a Szociáldemokrata Párt EP-képviselője. Az ügy azonban feszültséget keltett a román politikai koalícióban. Nicolae Ciucă, aki egyébként ritkán támadja a koalíciós partnert, ezt a feladatot inkább más liberális véleményvezérekre bízza, ezúttal megengedte magának, hogy azt mondja, a döntést nem egyéni pártérdekeknek kellene meghatározniuk, hanem nemzeti érdekeket kellene szolgálnia. Értjük ezalatt: nem tetszik a PNL-nek, hogy a szociáldemokrata partner elhappolta előlük az európai biztosi pozíciót.

Mi a tét Románia számára?

Arról, hogy miért olyan fontos Románia számára, hogy ki is lesz az, aki beül az Európai bizottságba, a Panorama portál állított össze egy nagyon jó magyarázó cikket. Nagyon röviden az alábbi pontokban foglalható össze, hogy mi forog kockán:

• Politikai befolyás: A megszerzett portfólióval Románia befolyást gyakorolhat az Európai Unió politikai döntéshozatalára. Egy fontos gazdasági vagy stratégiai portfólióval az ország komoly szereplővé válhat az EU-n belül, amely lehetőséget adna a román érdekek érvényesítésére.
• Gazdasági előnyök: Az elnyert portfólió közvetlenül befolyásolhatja az ország gazdasági fejlődését. Például egy olyan portfólió, amely a belső piac vagy a regionális fejlesztés felett rendelkezik, jelentős pénzügyi forrásokat irányíthat Romániába, ami elősegítheti az ország infrastruktúrájának és gazdaságának fejlődését.
• Nemzetközi presztízs: Egy rangos portfólió megszerzése növelheti Románia presztízsét az EU-n belül és a nemzetközi színtéren. Ez a jövőbeni tárgyalások során is fontos lehet, mivel az ország növekvő befolyása és elismertsége erősítheti a pozícióját más nemzetközi fórumokon is.
• Hosszú távú stratégiai előnyök: Románia számára most egyedülálló lehetőség adódik, hogy hosszú távon is meghatározza az ország szerepét az EU-ban. A megfelelő stratégiai portfólió megszerzése erősítheti az ország EU-s integrációját, és hozzájárulhat az ország hosszú távú politikai és gazdasági stabilitásához.
• Belföldi politikai stabilitás: A sikeres tárgyalások és a jól megválasztott jelölt növelhetik a kormányzati koalíció támogatottságát és legitimitását.

Románia késlekedik, de ezzel nincs egyedül

Románia késlekedett a biztosjelölt megnevezésével, ami részben a belső politikai konfliktusoknak tulajdonítható. Noha Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint a tárgyalások már hónapok óta folynak, Adina Vălean, a jelenlegi közlekedési biztos azt nyilatkozta, hogy a kormány csak késlekedve kezdte meg az egyeztetéseket Ursula von der Leyennel. Ez a késlekedés hátrányos helyzetbe hozhatja Romániát a tárgyalások során, mivel a többi tagállam már előrébb tart a saját jelöltjeik kiválasztásában.

Eddig 18 EU-tagállam jelentette be hivatalosan a biztosjelöltjét, azonban Ursula von der Leyen kérésének, miszerint minden ország két jelöltet (egy férfit és egy nőt) nevezzen meg, eddig senki sem tett eleget. Az eddigi jelölések közül csak négy nő van, ami tovább nehezíti von der Leyen azon célját, hogy fenntartsa a nemek közötti egyenlőséget a Bizottságban.

A román kormány elsődleges célja egy gazdasági portfólió elnyerése, mint például a belső piac vagy az európai gazdasági ügyek felügyelete. Az utóbbi öt évben ezek a pozíciók Franciaország és Olaszország ellenőrzése alatt álltak, és nem valószínű, hogy ezek az országok könnyen lemondanának róluk.

A jelenlegi legesélyesebb jelölt, mint írtuk, Victor Negrescu, aki az Európai Parlament alelnöke és korábban Európa-ügyi miniszterként dolgozott. a gond vele az, hogy bár van valamelyes politikai tapasztalata, kihívást jelenthet a számára, ha egy jelentős befolyással bíró portfólió irányítását kell ellátnia. Azonban az, hogy ismeri Brüsszel belső működését, és szoros kapcsolatokat ápol az ottani politikai szereplőkkel, előnyére válhat.

Ciucă egyébként, amellett, hogy szerette volna, ha a PNL-nek is van beleszólása, hogy ki legyen a romániai küldött az EB-be, azt javasolta, hogy az agrárbiztosi pozíciót célozzák meg, ami az ország mezőgazdasági szektorának és a régió gazdasági támogatásának jót tenne.

A tárgyalások alakulása az Európai Bizottságban

Az Európai Bizottság új tagjainak kiválasztása rendkívül összetett és politikailag érzékeny folyamat. Ursula von der Leyen több szempontot vesz figyelembe, amikor a tagállamok által jelölt biztosok közül kiválasztja a legmegfelelőbbeket. Az egyik legfontosabb az, hogy az EB összetétele tükrözze az Európai Unió politikai sokszínűségét. Von der Leyen igyekszik egyensúlyt teremteni a nagyobb és kisebb tagállamok között, valamint biztosítani, hogy minden politikai család (például a szociáldemokraták, konzervatívok, liberálisok) megfelelően legyen képviselve.

Továbbá a geopolitikai helyzet is fontos szerepet játszik a döntéshozatalban. Von der Leyen számára prioritás, hogy a biztosok rendelkezzenek megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel, különösen olyan területeken, amelyek kritikus fontosságúak az EU számára, mint például a gazdaság, a környezetvédelem vagy a külpolitika. Az elnök célja az is, hogy biztosok között fennmaradjon a nemek közötti egyenlőség, vagyis hogy ugyanannyi női és férfi biztos legyen a testületben.

Az Európai Bizottság jövőbeli irányvonalát Ursula von der Leyen által bemutatott ötéves program határozza meg, amely a 2024-2029-es időszakra vonatkozik. A program kiemelten foglalkozik a gazdasági és védelmi kérdésekkel, mivel ezek a területek az EU jelenlegi legnagyobb kihívásaira reagálnak. A bizottság célja, hogy megerősítse az európai gazdasági integrációt, növelje az EU globális versenyképességét, valamint hogy javítsa a kontinens biztonságát azáltal, hogy szorosabb együttműködést alakít ki a védelmi politikában.

Ugyanakkor a demokrácia és a jogállamiság kérdései, amik öt évvel ezelőtt még a prioritási lista élén álltak, most háttérbe szorultak. Ez részben a geopolitikai helyzet, különösen az orosz-ukrán konfliktus miatt van így, amely átírta az EU prioritásait, és inkább a biztonságra, valamint a gazdasági stabilitásra helyezi a hangsúlyt.

Az Európai Bizottság megalakulásának naptára

A Bizottság tagállamaitól elvárják, hogy augusztus 30-ig nevezzék meg a biztosjelöltjeiket. Ezt követően Ursula von der Leyen személyes interjúkat tart a jelöltekkel szeptember folyamán, hogy felmérje, alkalmasak-e a pozícióra, és hogyan illeszkednek a Bizottság terveibe.

Szeptember és október között a jelöltek meghallgatásra kerülnek az Európai Parlament szakbizottságaiban. Ezek a meghallgatások kulcsfontosságúak, mivel a jelölteknek itt kell bizonyítaniuk, hogy megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek az adott terület vezetésére.

Az Európai Parlament októberben szavaz az új Bizottságról. Ha a szavazás sikeres, az új Európai Bizottság november elején kezdheti meg a munkáját. Az aktuális Bizottság mandátuma október 31-én lejár, így addigra az új Bizottságnak készen kell állnia.

Az Európai Bizottság biztosainak fizetése kiemelkedően magas. Egy biztos havi bruttó jövedelme több mint 26 000 euró, míg az elnök, Ursula von der Leyen, havi bruttó 32 100 eurót keres. Ezen felül a biztosok jogosultak különféle juttatásokra is, mint például a családi támogatás, szállásköltségek megtérítése, valamint egy szórakozási keret, amely 607 euró egy biztos esetében, és 1418 euró az elnök esetében.

A biztosok nyugdíja szintén jelentős, és az aktív évek során szerzett jövedelmük alapján kerül megállapításra. Ursula von der Leyen például, ha kitölti második ciklusát is, akár 12 000 euró havi nyugdíjat is kaphat.