„Nem tudjuk támogatni ezt” – mondta Orbán az uniós csúcstisztségekről szóló alkuról

Orbán Viktor a hazugság koalíciójáról beszélt az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára érkezve, szerinte „semmi okunk”, hogy ezt támogassuk, „nem tudjuk támogatni ezt”. (A találkozót a Telex a helyszínről követi.)

Az ülés fő témája, hogy döntsenek az uniós csúcstisztségek elosztásáról. A magyar miniszterelnök a választókkal szembeni pimaszságnak nevezte, hogy sajtóhírek szerint a három középpárti csoport – a jobbközép néppártiak, a szocialisták és a liberálisok – kedden előre leegyeztették, ki kapja a posztokat.

• Az Európai Bizottság élére a mostani vezetőjét, a német néppárti Ursula von der Leyent jelölnék;
• az Európai Tanács elnökének a portugál szocialista António Costát választanák;
• az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig az észt liberális Kaja Kallas lenne.

Orbán szerint a szavazók jobboldali vezetést akartak, mert többségükben jobboldalra szavaztak, de a Néppárt „begyűjtötte” és balra vitte egy részüket a június 6-9. közötti európai parlamenti választásokon. Így a „hazugság és a becsapás pártkoalíciója” állt össze, ami a programok és a teljesítmény helyett csak a hatalomról szól, az alku pedig „szégyenteljes”.

„Nincs semmi okunk arra, hogy mi ezt a hatalommal való visszaélést támogassuk, nem tudjuk támogatni ezt”,

Ursula von der Leyen bizottsági elnök újrázását pedig különösen nem, mert a jogállamiságot politikai alapon használja Magyarországgal szemben. Erre a lengyel kormányváltásban látott bizonyítékot, amit szerinte a jogállamiság eszközeivel „innen mindig is támogattak”, és válaszra se méltatták, amikor azt kérdezte, az ottanihoz hasonló lépéseket a magyar kormány is megtehet-e. Így az Európai Bizottság „elnöke nem maradhat a mi fölfogásunk szerint a helyén, nem is tudjuk támogatni”.

Később azt fejtegette, hogy a választási eredmény alapján a néppártiak, a szocialisták után a liberálisok helyett euroszkeptikus ECR a három legnagyobb frakció. (Az ECR a voksolás után, nemrég előzött be új képviselőkkel, a szocialisták előre kizárták vele az együttműködést.) Azt fájlalta, hogy ha többséget és ellenzéket alkotnak, az hasonló a nemzeti pártrendszerekhez, de itt nem arról van szó, mert szerinte inkluzivitásra lenne szükség.

Arra nem válaszolt érdemben, hogy kit látna szívesen Von der Leyen helyett, csak annyit, hogy „hosszú listám van”.

Ahogy arról korábban írtunk, a három pártcsaládnak elvben megvan hozzá a többsége, hogy elfogadtassa a döntést, de Orbán olasz kollégája, Giorgia Meloni is elégedetlen, bár vele – a magyar miniszterelnökkel ellentétben – próbálnak egyeztetni a néppártiak.

Sikerült elfoglalni Brüsszelt? Látja, azon vagyok!

„Mind dicséretnek vesszük” – mondta arra, hogy az Európai Bizottság többször is kritizálta a magyar gazdaságpolitikát, például a szelektív ágazati különadókat. „Ebből jön a magyar siker”, szerinte ezek járulnak hozzá az EU-nál magasabb növekedéshez. Szerinte ezt a sikert akarják elvenni, de nem adják.

„Látja, azon vagyok” – válaszolta a kérdésre, hogy sikerült-e elfoglalni „Brüsszelt”.

Az ülésen személyesen részt vesz Volodimir Zelenszkij is. Az ukrán elnökkel egy biztonsági garanciákról szóló szerződést is aláírtak. Utána a csak állam- és kormányfőknek fenntartott teremből adott közvetítés alapján a magyar miniszterelnök odament hozzá kezet fogni és beszélgettek egymással.

Az EU Tanácsának napokon belül induló magyar elnökségével békét és gazdasági növekedést szeretne, bevándorlást viszont nem. Szerinte a program 95 százalékát támogatják a nagy tagállamok.

A dolgok jól mennek Grúziában, az európai uniós „tagság oké”, szerintem jó úton haladnak – válaszolta az EU-tagjelölt ország helyzetét firtató kérdésre, ahol az úgynevezett ügynöktörvény kavarta fel az indulatokat. Májusban a magyar és a szlovák kormány már megfúrt egy közös nyilatkozatot a kritikusai szerint civileket orosz mintára megbélyegző jogszabályról.

Egy méltányos alkut kötöttünk – jelentette ki az utolsó csúcstalálkozóján részt vevő Mark Ruttéről, aki egy választási vereség után holland miniszterelnökből – hosszú magyar blokkolás feloldásával – NATO-főtitkár lesz.

A francia választások (amelyeken várhatóan a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés végez az első helyen) szerinte „napsütést adnak”, „nagy dolgok” történhetnek ott.