Orbán moszkvai „békemisszióját” is felhánytorgatta az Európai Bizottság elnöke az újraválasztási kampánybeszédében

Európa sorsa múlik azon, mit lesz a következő tettünk, egy olyan választás előtt állunk, ami meghatározza a következő öt évet – mondta Ursula von der Leyen csütörtökön az Európai Parlamentben (EP). A képviselő-testület délután dönt arról, hogy az Európai Bizottság elnöke folytathatja-e újabb öt évre a munkáját. (A Telex a helyszínről követi a vitát és a szavazást.)

Ipari program, valódi uniós rendőri ügynökség, védelmi unió

Az elsődleges céljuk a jólét és a versenyképesség lesz. A zöld intézkedések mellett is kiállt, de „pragmatizmussal”. A világszintű versenyben váltani kell, kevesebb bürokráciára van szükség és a szabályok erősebb betartatására, ezért egy alelnök felel majd ezért a feladatért, aki évente jelentéseket tesz majd az EP-nek.

Idén az év első felében először volt arra példa, hogy már az uniós energiatermelés több mint fele tiszta forrásból származott, 35 nemzetközi megállapodást kötöttek tiszta energiáról és (a csúcstechnológiás iparágakhoz szükséges) ritkaföldfémekről, sorolta az eredményeket. Von der Leyen új ipari csomagot ígért a leendő bizottsági elnöksége első 100 napban, különösen a sok energiát igénylő iparágakra, és jogilag rögzítik, hogy 2040-re az 1990-es szint 90 százalékára csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Putyin a fosszilis energiahordozókkal zsarolta az EU-t, de összetartottak és befektettek a saját termelésbe,

„biztosítani fogjuk, hogy egyszer és mindenkorra vége lesz az orosz fosszilis energiahordozóktól való függés korának”

– jelentette ki.

Be kell fejezniük a tőkepiaci uniót, hogy jobban be tudják vonni a magánforrásokat az uniós gazdaságba, mert most a pénz jelentős része az EU-n kívülre folyik, és aztán sokszor abból vásárolnak fel innovatív európai cégeket más országokból.

Az EU nem irányíthatja a világ diktátorait, de dönthet arról, hogy megvédi a demokráciáját, nem állíthatja meg a változást, de befektethet a jövőjébe. Egy bizonytalan időszakban vagyunk, nagyon aggódok a trendek miatt, de meg vagyok róla győződve, hogy egy erős Európa fel tud nőni a kihívásokhoz, a második világháború utáni Európa változata a legjobb a történelemben az összes tökéletlenségével együtt – jelentette ki. „Soha nem fogadom el”, hogy szélsőségesek és demagógok tönkretegyék az európai életmódunkat, „nem fogok félreállni és nézni”, hogy belülről vagy kívülről szétszakítsák – fogadkozott. Külső szereplők, főleg Kína és Oroszország támadják az uniós demokráciát, ez ellen eddig is tettek, de tovább kell lépniük, hogy ne aknázhassák alá belülről, és egy „demokráciapajzsot” ígért, átláthatóságot az EU-n kívülről jövő támogatásoknál. Védeni fogják a független újságírást és a civil szervezeteket, segítik a médiatudatosságot, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem központi szerepet fog játszani a munkájukban.

„A jogállamiság tiszteletben tartása kötelező az uniós támogatásokhoz” – hangsúlyozta.

A biztonságukba és védelmükbe is többet kell befektetni. Oroszország felőrlő taktikában bízik és abban, hogy a Nyugat elpuhul, „néhányan” pedig a kezére játszanak. Két hete egy uniós miniszterelnök Moszkvába ment,

„ez az úgynevezett békemisszió egy békéltetési küldetés volt” – jelentette ki, Orbán Viktor találkozójára utalva Vlagyimir Putyinnal. Ugyanazt a kifejezést („appeasement”) használta, mint amivel Neville Chamberlain brit miniszterelnök politikáját szokták jellemezni Adolf Hitler igényeinek kielégítésére a második világháború előtt.

Az egész beszéd addigi leghosszabb tapsát ekkor kapta az EP-től. Néhány nappal később egy ukrán gyerekkórházat támadtak, ez a rakétacsapás „nem egy hiba”, hanem egy „dermesztő üzenet” volt. Senki nem akar annyira békét, mint az ukránok, egy igazságos és tartós békét egy független és szabad Ukrajnának, és az EU mellette fog állni, amíg kell – jelentette ki (az uniós állam- és kormányfők, így Orbán Viktor által is egyhangúlag elfogadott következtetéseket visszhangozva). Mindent meg kell adnunk Ukrajnának, hogy ellen tudjon állni és győzzön, mondta.

A NATO marad közös védelem alapja, de védelmi unió, egy közös légvédelmi „pajzs” és hadiipari piac megteremtésére szólított fel. Valódi uniós ügynökséget faragna az Europolból és megduplázná a létszámát, az uniós határvédelmi szerv, a Frontex dolgozóinak számát pedig megtriplázná. Meg kell erősíteniük az EU külső határait, hogy megfelelően kezelhessék a migrációt és az elutasított menedékkérők visszaküldését gyorsítaná. A menekültügyi csomagot méltatta, aminek a kulcselemeit nemrég fogadták el. Most a megvalósításra kell összpontosítanunk, mondta az intézkedésekről, amelyekről Orbán Viktor korábban kijelentette, hogy „nem fogjuk végrehajtani”, ennek „meg fogjuk találni a jogi és politikai módját”.

Az EU bővítése az egyik legfontosabb célja lesz, „meggyőződésem, hogy a történelem megint minket szólít”. A Nyugat-Balkán, Ukrajna és Moldova a demokráciát választották és néhányuk ezért szörnyű árat fizet, de a csatlakozási folyamatnak mindig érdemalapúnak kell lennie, hangsúlyozta.

Gázában véget kell érnie a vérontásnak, túl sokan veszítették az életüket a Hamász „brutális terrorjára” adott válasz miatt, de szabaddá kell tenni a palesztin szervezet tavaly októberben ejtett túszait is.

A gazdáknak méltányos bevételeket ígért, hogy senki se árulhassa előállítási ár alatt a termékeiket. „A gazdáink formálják a vidéket”, ezért velük kell megoldani az olyan problémákat, mint az éghajlatváltozás miatti vízhiány, egy tervvel kezelné ennek a hatásait.

A szociális jogok terén felemlegette többek között a koronavírus-járvány alatti garanciaprogramot, amivel szerinte 14 millió munkahelyet mentettek meg. Az EU lakhatási válsággal küzd a magas árak miatt, ezért az Európai Bizottságon belül egy külön biztos fog ezzel a témával foglalkozni, ha megválasztják, és egy megfizethető lakhatási tervet dolgoznak ki. Elismerte, hogy ez nem egy tipikusan uniós szinten kezelt ügy, és néhányan majd azt tanácsolják, hogy ne foglalkozzanak vele, de „ott kell az embereket támogatni, ahol a legjobban számít”, és ha ez az európaiaknak számít, akkor az EU-nak is. Semmi okot nem látott arra, hogy a nők kevesebbet keressenek a férfiaknál, a nemi különbségek ellen pedig a nyugdíjaknál is tenni kell, és arra utalt, hogy az időskori szegénység jobban sújtja a nőket.

Azt szeretné, hogy az EU legyen az a hely, ahol a legjobb megöregedni és felnőni, de a fiataloknak mentális problémákkal kell megküzdeniük, amiben szerinte a közösségi oldalak is szerepet játszanak, először fogják uniós szinten felmérni a szerepüket ebben, ígérte. Tenni fognak az internetes zaklatás és egyes szolgáltatások függőséget okozó gyakorlatai ellen.

A bővítés miatt az uniós politikáknak és költségvetésnek is változnia kell, de ambiciózusabbnak kell lenniük. „Úgy vélem, alapszerződés-módosításra van szükség ott, ahol javíthat az uniónkon” – utalt arra, hogy lendületet kaphat a mostanában többször is pedzegetett, de hosszadalmas folyamat az EU kvázialkotmányának megváltoztatására.

Több generáció is Európát választotta, most rajtuk a sor, „éljen soká Európa” – zárta a beszédét.

Bekiabálás, szájkosár, papírtépkedés

Ha meg akarjuk védeni a demokráciát, szavazzunk Von der Leyenre – győzködte a képviselőket a pártcsaládja és frakciója, a jobbközép Európai Néppárt vezetője. Manfred Weber szerint a bizottsági elnök megmutatta a vezetői képességeit és mindig tiszteletben tartotta az EP-t, és többek között azzal érvelt, hogy ha komolyan gondolják a nemi egyenlőséget, voksoljanak ismét az uniós jogszabályokra javaslatokat tevő és a végrehajtásukat felügyelő testület első női vezetőjére. Hidakat kell építeni és nem megosztani, mint ahogy például Orbán teszi, jelentette ki a frakció vezetője, amelynek a Tisza Párt is tagja.

Sokan a szélsőjobboldalon visszatérnének a nemzetek Európájához, ami a világháborúk vérontásához vezetett, de mi leszünk a tűzfal ez ellen, hangsúlyozta Iratxe García Pérez. A DK-t is tagjai közt tudó szocialista frakció vezetője arra hívta fel Von der Leyen figyelmét, hogy ha átveszik a szélsőjobboldal érveit, szerinte vége lesz a haladásnak és a szabadságnak. A szociális jogok mellett az éghajlatvédelem és a lakhatás fontosságát hangsúlyozta, és fellépne a menekültek dehumanizálása ellen.

Jordan Bardella, a többek között Fidesz által alapított Patrióták Európáért frakcióból úgy látta, hogy a júniusi EP-választások eredményének tükrében a választók meg akarják védeni az önazonosságukat, elutasítják a gazdáknak ártó zöld intézkedéseket és azt szeretnék, hogy megvédjék a határokat. Kijelentette, hogy nem fogják megszavazni Von der Leyent.

Az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) tagjai szabadon, a nemzeti érdekeik alapján döntik el, hogyan szavaznak, erősítette meg Nicola Procaccini. A frakció vezérszónoka arra hívta fel Von der Leyen figyelmét, hogy a baloldali pártok rosszul szerepeltek a választáson, „tartsa észben”, hogy az európaiak inkább a jobbközép gondolatokat támogatják, „jó a saját meggyőződéseink szerint élni”.

A liberális Valérie Hayer viszont azt emelte ki, hogy a választásokon az EU-pártiak kaptak többséget. „Mind tudjuk, hogy vannak ma olyan vezetők Európában, akik nem tisztelik az alapvető demokratikus értékeinket”, ebben pedig Orbán áll az első helyen. Szerinte Von der Leyen az Európai Bizottság a hetes cikkes és a jogállamisági feltételességi eljárás szigorításával léphetne fel ellene. Nem mondta ki, hogy támogatni fogják a bizottsági elnököt, de jelezte, hogy a programja eléggé egybevág a sajátjukkal. (A vitát Hayer beszéde közben meg kellett szakítani, mert az SOS Románia párt egyik tagja kiabálással zavarta meg az ülést. Diana Șoșoacăt végül kivezették a teremből.)

Terry Reintke a zöldektől a forró nyárral próbálta szemléltetni, mennyire fontos fellépni az éghajlatváltozás ellen. Szerinte a versenyképesség növelésére nem a zöld intézkedések ellen, hanem azzal együtt van szükség. A gazdák megérdemlik a méltányos megélhetést és a mostaninál jobb szabályok kellenek az uniós agrárpolitikában. Túl sok tagállamban támadják a vezetők az alapvető jogokat, akár uniós forrásokból erősítve a hatalmukat. Szerinte az Európai Bizottság túl elnéző volt velük szemben, aminek „változnia kell”, és „Putyin szolgájáé” a Tanács soros (magyar) elnöksége. Ő sem mondta ki egyértelműen, hogy támogatni fogják-e Von der Leyent, de megjegyezte, hogy egy EU-párti többséget szeretnének mögé.

Manon Aubry szélsőbaloldali vezérszónok azt kérte, Von der Leyen másszon le az elefántcsonttoronyból. Úgy látta, a bizottsági elnök nem támogatta a közszolgáltatásokat, a gazdákat vagy az átláthatóságot. Felemlegette, hogy épp a szavazás előtti napon ítélt úgy az EU bírósága két (részben zöldek által kezdeményezett) ügyben: az Európai Bizottság túlságosan korlátozva adta ki a koronavírus elleni oltások uniós szerződéseit. Neki rótta fel a szélsőjobboldal felemelkedését, és ellene fognak szavazni.

A Szuverén Nemzetek Európájának vezérszónoka, Ewa Zajączkowska-Hernik kinyomtatott papírlapokat tépve hangsúlyozta, mennyire ellenzi például az EU menekültügyi csomagját vagy a zöld intézkedéseket. A többek között a Mi Hazánkkal megalakult frakció vezérszónoka szerint a menekültügyi csomag miatt nők milliói vannak veszélyben az utcákon, az uniós mezőgazdaság már lassan csak skanzen, Von der Leyen tönkretette az uniós gazdaságot, az Európai Bizottság helyett pedig börtönbe kellene mennie.

Európa gyengébb, mint öt éve volt, jelentette ki a vita egyetlen magyar felszólalójaként Gál Kinga. A fideszes képviselő szerint Von der Leyen egyetlen lépést sem tett a békéért, genderideológiát erőltetett a tagállamokra és korrupciógyanús ügyleteket kötött, a befagyasztott forrásoknál pedig zsarolással vádolta a bizottsági elnököt. Felemlegette az Európai Bizottság bojkottját is a miniszterek Tanácsának informális, budapesti üléseinél, szerinte ezzel Von der Leyen gyengítette az uniós intézményeket.

Szoros szavazás várható

Von der Leyenről a középpárti néppárti-szocialista-liberális „nagykoalíció” egy csomag részeként állapodott meg, majd az állam- és kormányfők Orbán Viktor ellenszavazatával, olasz tartózkodás mellett jelölték.

Az EP-ben abszolút többségre van szüksége. Ahogy arról korábban írtunk, a jelöléséről megállapodó három frakciónak ez papíron is viszonylag szűkösen van meg. Összesen 401-en vannak, de a szükséges 361 (egy utolsó pillanatig a mandátumát felvenni képtelen képviselő miatt nem kizárt, hogy 360) fős abszolút többségnél számolniuk kell hiányzókkal és átszavazókkal is. Von der Leyen még az utolsó napokban is győzködte a képviselőket. A Fidesz-KDNP-vel megalakult Patrióták Európáért frakciója és a szélsőbaloldaliak már előre kizárták Von der Leyen támogatását, a zöldek nem, az euroszkeptikus ECR pedig szabadon szavaz, bár több tagja jelezte, hogy nemet fog mondani a bizottsági elnökre.

Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke mindenesetre meghívta Von der Leyent Magyarországra, ha ismét megválasztanák. Magyar a Facebook-posztjában azt írta, a bizottsági elnök ősszel örömmel jönne, „hogy tájékoztassa a honfitársainkat az Európáért és Magyarországért folytatott munkájáról. Egy személyes látogatás alkalmat nyújtana arra is, hogy elnök asszony cáfolja a fideszes propaganda személyével kapcsolatos hazugságait.”