Ismét vállalná az Európai Bizottság vezetését Ursula von der Leyen. A politikus hétfőn fogadta el a német Kereszténydemokrata Unió szövetségi végrehajtó bizottságának jelölését.
Korábban hiába kérdezték, nem adott egyértelmű választ arra, hogy újra indulna-e a posztjáért, bár már a tavalyi éves értékelő-programindító beszédénél is felmerült, hogy a kampánya része lehet, mert már ebben is hosszabb távú terveket pedzegetett. Néhány napja feltételes módban azt fejtegette, hogy ha maradna az Európai Bizottság élén, a testületen belül külön biztost jelölne ki a védelempolitikának. A hétfői bejelentést már korábban kész tényként kezelte több lap, például a Guardian.
Ursula von der Leyen a legnagyobb pártcsalád, a jobbközép Európai Néppárt tagja. A csoport, amely hivatalosan még nem jelölte, a mostani felmérések alapján a júniusi európai parlamenti választáson várhatóan megtartja az első helyét, a voksolás után pedig az Európai Bizottság is újjáalakul. Több frakció visszahozná a csúcsjelölti rendszert, amikor az uniós politikai csoportok előre megnevezik az EP-kampányban, kit küldenének az Európai Bizottság élére, a tagállami vezetők pedig közülük válogathatnának. A 2014-ben használt, nem hivatalos rendszerrel a következő alkalommal, 2019-ben épp a mostani elnöknél szakítottak. (Az Európai Néppárt csúcsjelöltje Manfred Weber volt, de az ő jelölését többek között Orbán Viktor ellenezte, így jutottak el a szocialista csúcsjelölt Frans Timmermans után Ursula von der Leyenhez.)
Valószínűtlennek tűnik, hogy Orbán Viktor ismét igennel szavazna. A magyar kormány tavaly egy plakátra rakta a bizottsági elnököt Alex Sorossal, ahogy évekkel korábban az üzletember apját és Ursula von der Leyen elődjét, Jean-Claude Junckert is. Orbán Viktor azzal magyarázta a 444-nek a korábban általa is megszavazott bizottsági elnök ellen indított, „ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek” üzenetű kampányt, hogy a német politikus egy folyamat végére szerinte Soros György emberévé vált. „2019-ben nekünk egy nagyon jó mérőszalagunk volt, és azzal a mérőszalaggal mérve az Ursula elnök asszony, aki fizikailag nem is óriás, de mégis óriásnak tűnt. A mérőszalagot Junckernek hívták” – magyarázta a miniszterelnök. (a 2019-es szavazásnál még a Fidesz is az Európai Néppárt tagja volt.) A tagállami vezetők a jelölésről döntenek, de ehhez elég a megerősített minősített többségük is, azaz elég legalább 20 ország, amelyek az uniós lakosság 65 százalékát képviselik.
Ursula von der Leyen elnöksége alatt, 2020-ban kezdeményezte az Európai Bizottság a jogállamisági eljárást a magyar kormánnyal szemben. A javaslatára a tagállamok a helyreállítási alap kifizetéseit is „szupermérföldkövekhez” kötötték, a testület pedig blokkolta a 2021-től megnyílt felzárkóztatási támogatások túlnyomó részének kifizetését több horizontális feltétellel. Közülük a legnagyobbat, az igazságügyi reformot tavaly minősítette teljesítettnek, ami miatt az Európai Parlament egy lehetséges pert kezdett előkészíteni.
A politikus népszerűségének nem használtak többek között a koronavírus-beszerzés körül az egyik gyártóval váltott, majd elveszett sms-ei, valamint a póniját megölő farkas utáni intézkedések sem. Közben az európai gazdatüntetések után felpuhuló bizottsági zöldpolitikát jobbról-balról kritizálják, és többek között az Európai Néppárt is igyekszik a gazdák pártjaként feltüntetni magát. A bizottsági elnökjelöltnek, majd a teljes testületnek is többségre lenne szüksége az Európai Parlamentben, amely végül megszavazza, de ez 2019-ben csak viszonylag kevés vokson múlt (az elnökséghez 383 igent kapott 327 nemmel szemben).
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!