A kínai elnökkel tárgyalna Zelenszkij, a NATO-főtitkár szerint második világháború óta nem tapasztalt pusztítást látunk

2022. augusztus 4. – 08:58

frissítve

A kínai elnökkel tárgyalna Zelenszkij, a NATO-főtitkár szerint második világháború óta nem tapasztalt pusztítást látunk
Önkéntesek álcahálót készítenek az ukrán katonák számára Kijevben 2022. augusztus 3-án – Fotó: Roman Pilipej /MTI/EPA

Másolás

Vágólapra másolva

Újabb három gabonával megrakott teherhajó hagyhatja el az ukrán kikötőket pénteken. Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter közlése szerint reggel 5 és 8 óra között két hajó hagyja el Csornomorszkot, egy másik pedig Odesszából indul, majd karavánná állnak össze, és együtt érkeznek meg a célállomáshoz. A három hajó együtt több mint 50 millió tonna kukoricát szállít majd.

Az ukrajnai gabona export Törökország, az ENSZ, Oroszország és Ukrajna megállapodásának köszönhetően indulhatott újra.

(CNN)

Kanada is részt vesz az ukrán civilek katonai kiképzését célzó brit misszióban – közölte csütörtökön Anita Anand kanadai védelmi miniszter. 225 fős kanadai kontingenst küldenek Nagy-Britanniába, egyelőre négy hónapra. Egy kilencvenfős csoport már a jövő héten indul a szigetországba. Kanada a tavalyi évig az UNIFIER fedőnevű misszióban képzett ki ukrán katonákat és tiszteket.

A brit kormány júniusban jelentette be, hogy ukrán civileknek nyújtanak katonai kiképzést.

(MTI)

Kábítószer-csempészet miatt kilenc év börtönbüntetésre és egymillió rubeles (átszámítva hat és fél millió forint) pénzbírságra ítélte az orosz bíróság csütörtökön Brittney Griner amerikai kosárlabdázót, írja a CNN.

A 31 éves Grinert hat hónapja, egy héttel az orosz–ukrán háború kitörése előtt tartóztatták le, miután hasisolajat tartalmazó, elektromos cigarettához való patronokat találtak a poggyászában. A sportoló július 7-én elismerte bűnösségét a bíróságon. Azzal védekezett, hogy sietve pakolt, ezért a kérdéses patronok véletlenül kerültek a táskájába, azonban a bíróság nem hitt neki.

Joe Biden amerikai elnök elfogadhatatlannak nevezte a döntést. Hozzátette: kormánya továbbra is mindent megtesz azért, hogy Griner és a kémkedéssel vádolt Paul Whelan visszatérhessen az Egyesült Államokba.

Arról, hogy az orosz-ukrán háború közepén hogyan vált Griner egy geopolitikai játszma főszereplőjévé, ebben a cikkünkben írtunk.

Az Amnesty International álláspontja szerint az ukrán hadvezetés megsérti a nemzetközi jogot és veszélybe sodorja a civil lakosságot azzal, hogy lakott területen, például iskolákban és kórházakban alakítanak ki katonai bázisokat vagy helyeznek el fegyvereket. Jelentésükben azt írják hogy Donbasz, Harkiv és Mikolajiv környékén összesen 19 olyan települést találtak, ahol bizonyíthatóan ilyesmi történt.

Április és június között több civil vesztette életét egy Odesszától keletre található településen, miután az oroszok két iskolát bombáztak, ahol ukrán katonák tartózkodtak. Hozzáteszik: nem minden esetben voltak a közelben ukrán erők, amikor az oroszok civil célpontokat támadtak, amire számos példa volt eddig a háborúban.

Ugyanakkor a jogvédő szervezet szerint ezt a taktikát az sem igazolhatja, hogy az orosz erők válogatás nélkül támadnak civil célpontokat, sok esetben tiltott fegyverekkel, és az oroszok erők által elkövetett háborús bűnök sem jelentenek felmentést. Az ukrán védelmi minisztérium nem reagált az Amnesty International jelentésének állításaira.

(Guardian)

Lebombázott iskola Mikolajivban – Fotó: Maurizio Orlando / Hans Lucas / AFP
Lebombázott iskola Mikolajivban – Fotó: Maurizio Orlando / Hans Lucas / AFP

Félelmetes hanggal és szép nőkkel próbálja egy orosz propagandavideó Oroszországba csalogatni a világot. A videót jegyző ügynökség lőtt néhány bakot, és az elszigetelt szavakat nyomatékosan kiejtő férfihang miatt végső soron az egész önmaga karikatúrája.

Jens Stoltenberg kijelentette, hogy a katonai szövetség „nem lehet közömbös” az Oroszország által Ukrajnát sújtott „brutális és agresszív háborúval”.

„Háborús cselekményeket, civilek elleni támadásokat és a második világháború óta nem látott pusztítást látunk”

– mondta csütörtökön Norvégiában.

Stoltenberg méltatta a NATO szövetségét, amiért vállalta, hogy Finnországot és Svédországot is felveszi tagjai közé. Az Egyesült Államok Szenátusa szerdán hagyta jóvá a két ország csatlakozását, ezzel 23 nőtt azon tagállamok száma, akik rábólintottak a bővítésre. A főtitkár kiemelte, hogy eddig ez a NATO történetének leggyorsabb csatlakozási folyamata.

Hozzátette, hogy az a világ, ahol Putyin számára az a tanulság, hogy katonai erővel kapja meg, amit akar, egy veszélyesebb világ számunkra. „Ha Oroszország megnyeri ezt a háborút, megerősíti abban, hogy az erőszak működik és akkor a többi szomszédos ország megtámadása következhet” – fogalmazott.

Az ukrán elnök szerint Gerhard Schröder viselkedése undorító volt, miután a korábbi német kancellár a múlt héten Moszkvába ment, és azt mondta, Oroszország „tárgyalásokon alapuló megoldást” szeretne a háborúra. Schröder azt is mondta, szerinte Ukrajnának a NATO-tagság alternatívája lehet a fegyveres semlegesség, mint Ausztriának.

„Egyszerűen undorító, amikor az európai értékekkel rendelkező nagy államok egykori vezetői Oroszországnak dolgoznak, ami háborúban áll ezekkel az értékekkel.”

– mondta Zelenszkij.

Schröder a német sajtónak adott hosszas interjúban azt mondta, nincs miért bocsánatot kérnie Vlagyimir Putyinnal való barátsága miatt, akivel múlt héten az orosz fővárosban tett látogatásakor találkozott. Schröder 1998 és 2005 között volt Németország kancellára a szociáldemokraták és a Zöldek koalíciójának élén. A kormányfői poszt után az Északi Áramlatot építő orosz-német cég felügyelőbizottságában kapott elnöki posztot, majd 2017-től a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg felügyelőbizottsági elnöknek.

(Guardian)

Az olasz adórendőrség több mint 141 millió euró értékű vagyont foglalt le egy ismert építésztől, akiről úgy tartják, hogy ő tervezte Vlagyimir Putyin orosz elnök Fekete-tengernél lévő luxuspalotáját. A hatóság közleménye azt írja, hogy az észak-olaszországi Brescia városában egy „ismert szakember” vagyonát foglalták le adóügyi szabálysértésekre hivatkozva. A lefoglalt tárgyak között volt egy helikopter, több luxusingatlan, készpénz, ékszerek és jelentős műkincsek.

Két forrás a Reutersnek azt mondta, hogy a vagyon a 63 éves Lanfranco Cirillóé. Később ezt Cirillo ügyvédje is megerősítette, hozzátéve, hogy ügyfele szerinte nem sértette meg az olasz adótörvényeket. Azt is elmondta, hogy a Cirillo évek óta Oroszországban él, és 2014-ben orosz állampolgárságot kapott.

Fotó: Guardia Di Finanza via Reuters
Fotó: Guardia Di Finanza via Reuters

Az ismert építész áprilisban interjút adott egy olasz televíziónak, ebben elismerte, hogy valóban ő tervezte az épületet, de azt mondta, hogy azt egy magánvállalkozás rendelte meg tőle, és nem állt kapcsolatban Putyinnal. „Őrültség azt gondolni, hogy egy ilyen fontos ország elnökének szüksége lenne arra, hogy egy palotát építsen magának” – mondta Cirillo a La7 csatornának adott interjúban.

A közel tizennyolcezer négyzetméteres palota 2014 után épült, becslések szerint négyszázmilliárd forintba került. Létezéséről először tavaly januárban számolt be az Alekszej Navalnijhoz köthető Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány, amely azt állította, hogy a palotát Vlagyimir Putyin használja. Az orosz elnök tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz.

(Reuters)

Ukrajna rakéta- és tüzérségi egységei továbbra is orosz katonai erődítményeket, személyzeti csoportokat, logisztikai támogató bázisokat és lőszerraktárakat vesznek célba. Ez vélhetően hatással lesz az orosz katonai és logisztikai utánpótlásra.

Az orosz erők piramis alakú radarreflektorokat helyeztek el a vízben a nemrégiben megrongálódott Antonovszkij híd közelében és a közelmúltban megsérült vasúti híd mellett. A radarreflektorokat valószínűleg arra használják, hogy elrejtsék a hidat a radarképek és az esetleges rakétacélzó berendezések elől. Ez a jelentés szerint rávilágít arra a fenyegetésre, amelyet Oroszország érez a nyugat által szállított pontosabb és nagyobb hatótávolságú védelmi rendszerek miatt.

Dnyipro folyón átívelő Antonovszkij híd az oroszok által elfoglalt Herszon városát köti össze a többi területtel, így extrém fontos az utánpótlás szempontjából. Azt itt elemeztük Rácz András szakértővel, hogy a Dnyeperen átívelő három híddal indulhat az ukrán ellentámadás Herszon megyében.

Lehetetlen leszállítani a Kanadában megjavított turbinát az Északi Áramlat 1 gázvezeték portovajai kompresszorállomására az Oroszország ellen bevezetett kanadai, uniós és brit szankciók, valamint a Siemens szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt – közölte a Gazprom szerdán.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten Moszkvában fogadta Gerhard Schröder volt német kancellárt. Közlése szerint Schröder, aki május végéig a Rosznyefty orosz olajipari vállalat igazgatótanácsának tagja volt, aggodalmát fejezte ki az Európában kibontakozó energiaválság miatt, és megkérte Putyint, hogy fejtse ki álláspontját a helyzetről, aki mások mellett Lengyelországot és Ukrajnát vádolta a krízis kialakulása miatt. A szóvivő szerint a volt német kormányfő nem jelezte szándékát, hogy az ügyben közvetítő legyen. Peszkov szerint Schröder volt az, aki megkérdezte Putyint, hogy válsághelyzetben az Északi Áramlat 2 elméletileg szállíthatna-e gázt Európába, vagyis nem az orosz elnök volt a kezdeményező, aki erre azt mondta, műszakilag ez megoldható, a vezeték készen áll az azonnali használatra.

Ugyanakkor Putyin a szóvivő szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy a megváltozott körülmények miatt a második vezeték kapacitásának fele az orosz fogyasztásra van fenntartva, vagyis az Északi Áramlat 2-n legfeljebb 27,5 milliárd köbmétert lehetne szállítani az év végéig.

Peszkov tájékoztatása szerint a felek megbeszélték az Északi Áramlat 1 turbináinak a karbantartásból való visszatérésével kapcsolatos nehézségeket is. Putyin szerint az a turbina, amelyet Kanadába küldtek karbantartásra, jelenleg Németországban van, de „nincs meg minden papírja”. A Schödernek adott magyarázat szerint a Siemens az egész projektet brit joghatóság alá helyezte, és a hatályos szerződések szerinti szolgáltatást nem a német vállalat központja, hanem a Siemens brit leányvállalata végzi, a brit jog alapján.

Peszkov szerint a Gazprom mint a turbina tulajdonosa ezért dokumentumokat köteles beszerezni arról, hogy nem szankcionált termékről van szó, valamint iratokat kell benyújtania a berendezés műszaki állapotáról. „Egyelőre ezek a dokumentumok, tudomásunk szerint, nem állnak rendelkezésre” – mondta a szóvivő, aki kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Kanada érdekelt lenne az európai orosz gázszállítás felújításában, mert, mint mondta, maga is arra készül, hogy cseppfolyósított földgázt szállítson erre a piacra.

Arról korábban írtunk, hogy a németek szerint kész az Északi Áramlat 1 turbinája, már csak az oroszoknak kell akarniuk, hogy az hozzájuk is megérkezzen.

  • Helyi idő szerint hajnali négy körül két robbanást is hallottak Harkivnál a polgármester szerint. Sérültekről nem volt hír.
  • Gerhard Schröder szerint a gabonaalku az első lépés lehet a tűzszünet felé.
  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint teljesen elszabadult a zaporizzsjai erőmű, szakértőket kéne a helyszínre engedni.
  • Oroszország azzal vádolja Amerikát, hogy közvetlenül avatkozik be a háborúba.
  • Isztambulba ért az első ukrán gabonaszállító hajó.
  • Hitlerhez hasonlították a német kancellárt az orosz köztévében.

Magyarország területére 2022. augusztus 3-án az ukrán–magyar határszakaszon 7231 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6152 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 350 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az ukrajnai háború elől 2022. augusztus 3-án 99 ember, köztük 37 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlen tárgyalásokat sürget Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Megjegyezte, hogy Peking nem reagált az ilyen megkeresésekre, mióta Oroszország több mint öt hónapja megtámadta Ukrajnát. Zelenszkij szerint Kínának még van esélye, hogy pozitív szerepe legyen a konfliktus lezárásában.

A két elnök egy éve beszélt legutóbb – idézte fel Zelenszkij a South China Morning Postnak egy csütörtökön megjelent interjúban. Az ukrán elnök szerint a két ország közti párbeszéd „hasznos lenne”. Az Ukrajna és Kína közötti diskurzus az utóbbi hónapokban alacsonyabb szintű diplomáciai kapcsolatot jelent, Vang Ji kínai külügyminiszter és ukrán kollégája között.

Kína eddig nem volt hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúját. Hszi és Putyin még a háború kezdete utáni napokban egyeztetett egymással, az orosz vezető pedig felhívta a kínai elnököt júniusi születésnapja alkalmából.

(Bloomberg)

Az előző nap eseményeit ide kattintva nézheti vissza.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!