Putyin elmondta, mit gondol az atomháborúról, az USA szerint az oroszok újra megpróbálkoznak Harkiv ostromával

Minden eszközzel fel kell lépni a nukleáris fegyverek terjedése és használata ellen, ezért minden érintettet felkérünk arra, hogy „ne játsszon geopolitikát a mi kárunkra” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Atomsorompó Szerződés (NPT) felülvizsgálati konferenciájának vitáján New Yorkban, ahol António Guterres ENSZ-főtitkár is felszólalt, míg Vlagyimir Putyin videóüzenetet küldött.

Szijjártó szerint az ukrajnai háború még fontosabbá tette, hogy elkerüljük az atomfegyverek további terjedését a világban, a harcok miatt ugyanis fokozott a nukleáris eszkaláció, a téves számítások veszélye. Arról is beszélt az MTI beszámolója szerint, hogy Magyarország érdekeivel súlyosan ellentétes lenne a világ ismételt blokkosodása, és fontos fenntartani párbeszédet Kelet és Nyugat között, különösképpen stratégiai kérdésekben.

A tárcavezető szerint az előttünk álló válságban még nagyobb jelentősége lesz a nukleáris energia békés felhasználásának. Szerinte ez a „költséghatékony, klímabarát, biztonságos és stabil módja az energiatermelésnek”, amely „segít mérsékelni hazánk függőségét a globális energiapiac hullámzásaitól”. Azt is mondta, hogy nem szabad atomenergiára vonatkozó szankciókat hozni, mert az ilyen intézkedések korlátoznák az államok jogát, hogy összeállítsák saját energiamixüket. Hozzátette, a paksi bővítés teljes mértékben összhangban van a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) biztonsági előírásaival.

Az orosz állami energiavállalat júliusban napi 774 millió köbméter gázt pumpált a vezetékekbe 2022 júliusában, ami nem csak 14 százalékkal múlja alul a júniusi átlagot, de 2008 óta a legalacsonyabb kitermelési rátának számít – áll a Bloomberg hétfői (csak előfizetők számára elérhető) összesítésében. Az amerikai gazdasági lap szerint idén a Gazprom összesen 262,4 milliárd köbméter földgázt pumpált a vezetékekbe, ami 12 százalékos csökkenést jelent a 2021-es év hasonló időszakához képest.

A csökkenés oka egyértelműen az orosz-ukrán háború – pontosabban az Oroszországra kivetett uniós szankciók miatti retorzió. A fő gázvezeték, az Északi Áramlat június óta már eleve csak 40 százalékos kapacitással működött, és az újraindítás után is csökkentett módban áramlik rajta a gáz. Emellett több más vezetéken is alig csordogál az orosz nafta, az elmúlt hetekben mindössze harmad–negyedannyi orosz gáz érkezett Európába, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az Európai Bizottság júliusban egy fogyasztáscsökkentési tervet jelentett be, mely 2022 augusztusa és 2023 márciusa között 15 százalékos gázfelhasználás-csökkentést irányzott elő, és komolyabb ellátási zavarok esetére a testület számára lehetővé tenné, hogy kötelező fogyasztáscsökkentést rendeljen el a tagállamokban.

Az orosz gázfegyverről és a gázfegyver suhintásai nyomán nyílt sebekről több cikkben is foglalkoztunk; az orosz gázelzárás logikájáról itt írtunk, az európai gáztartalékok helyzetéről itt olvashat, az alternatív földgázforrások kereséséről pedig ebből a cikkből tájékozódhat.

Az aknamentesítés különlegesen ostoba és önveszélyes módszeréről posztolt videót az amerikai Robert Lee biztonságpolitikai elemző. A Telegram ukrán régióiban terjedő videóban egy önjelölt utász gumiabroncsot hajít maga elé az útra, hogy így hozza működésbe a robbanószerkezetet – a felvételből nem derül ki, de valószínűleg egy PFM-1-es „Zöld Papagáj” könnyű gyalogsági aknát. A védőfelszerelés nélkül végrehajtott gumikerekes aknamentesítés kockázatai önmagukért beszélnek, és úgy tűnik, a katona meg is sérült a csípőjén, legalábbis a detonáció után gyorsan odakapott.

Ukrajnában egyébként mindennapos feladatnak számít az aknamentesítés. A mindkét fél által telepített jármű elleni aknák, az Oroszország által használt gyalogsági aknák, és a frontrégiókat százezrével ellepő fel nem robbant lövedékek miatt ugyanis akár a 300 ezer négyzetkilométert is elérheti a robbanószerrel „fertőzött” terület nagysága, melynek megtisztítása a kijevi hatóságok szerint legalább egy évtizedet vesz igénybe.

Egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyen összecsapást soha nem szabad kirobbantani.

– idézi az MTI Vlagyimir Putyin hétfői üzenetét, melyet az orosz elnök a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés tizedik felülvizsgálati konferenciájának New Yorkban összegyűlt résztvevőihez és vendégeihez intézett. Putyin egyébként az orosz-ukrán háború eddigi öt hónapja során többször is utalt arra, hogy ő bizony kész bevetni nukleáris fegyvert: Rögtön az invázió megindítása után készültségbe helyezte az orosz atomarzenált, egy hónapra rá a Kreml már kevésbé harciasan, de mégiscsak újra elővette a témát. Az orosz atomfenyegetés realitását és pszichológiáját egy magyarországi konferencián is alaposan kivesézték, az erről írt beszámolónkat itt olvashatja.

Az 1968-ban aláírt atomsorompó-egyezmény legitimálta Nagy-Britannia, Kína, az akkori Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország nukleáris arzenálját. A többi állam a dokumentum aláírásával lemondott arról a jogáról, hogy tömegpusztító fegyvereket állítson elő vagy szerezzen be. A megállapodásnak jelenleg több mint 190 részes állama van, a suttyomban nukleáris fegyverekre szert tevő Izrael, India és Pakisztán nem tartozik közéjük, Észak-Korea pedig 2003 januárjában felmondta a szerződést. Az atomsorompó-egyezmény felülvizsgálati konferenciáit ötévente tartják, de a tizedik, 2020-ban esedékes találkozót a koronavírus-járvány miatt elhalasztották idén augusztusra.

António Guterres ENSZ-főtitkár a konferencia megnyitóján New Yorkban arra figyelmeztetett, hogy a világ – különös tekintettel az ukrajnai, a közel-keleti és az koreai-félszigeti válságokra –, a „nukleáris veszély korszakába lépett, amelyhez fogható a hidegháború zenitje óta nem volt”, és az emberiség mindössze „egy tévedésnyi távolságra”, egy rossz lépésre van a nukleáris megsemmisüléstől. Guterres emlékeztetett arra, hogy csaknem 13 ezer atomfegyver van világszerte a nemzeti arzenálokban, s az államok a hamis biztonság reményében százmilliárd dollárokat költenek „az ítéletnapi fegyverekre”.

Az Európai Bizottság hétfőn folyósította az Ukrajnának nyújtott 1 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás első felét, 500 millió eurót, a szintén 500 millió eurós második részlet kifizetésére kedden kerül sor.

Az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács július 12-én fogadta el a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról (MFA) szóló határozatot, mely összesen 9 milliárd eurós kedvezményes, hosszú lejáratú hitellel támogatja Ukrajna makrogazdasági stabilitását és „általános ellenálló képességét” Oroszország katonai agressziójával és az ebből fakadó gazdasági kihívásokkal összefüggésben. A hitel kamatköltségeit az EU fedezi.

Az Európai Bizottság hétfőn Moldovának is elutalt egy csekélyebb, 50 millió euró értékű MFA-támogatást, amelyből 35 millió euró hosszú lejáratú, kedvezményes feltételekkel nyújtott kölcsön, 15 millió pedig vissza nem térítendő támogatás. A Moldovának nyújtott segélyt a Bizottság azzal indokolta, hogy az ukrajnai háború negatív hatást gyakorol Európa alapból legszegényebb, a koronavírus-járványból épp kifelé lábaló országára, mely ráadásul az Ukrajnával szomszédos országok közül a legtöbb menekültet fogadta be (a helyi menekültviszonyokról érdemes elolvasni márciusi riportunkat). Júniusban egyébként Ukrajna és Moldova egy időben kapta meg az európai uniós tagjelölti státuszt.

85 éves korában meghalt Vagyim Bakatyin, a KGB utolsó vezetője – írta az Rbc.ru. A szovjet kommunista párt vidéki vonalán emelkedett politikust Mihail Gorbacsov emelte előbb belügyminiszterként a kormányba, majd a szovjet titkosszolgálat élére, így szerepe volt a Szovjetuniót demokratizálni vágyó erőknek – még akkor is, ha a folyamat vége a Szovjetunió széthullása lett.

Bakatyin építészmérnökként tanult, de hamar a Szovjet Kommunista Párton (SZKP) belül indult el a ranglétrán a szibériai Kemerovóból.

A pártfőtitkárrá lett Gorbacsov tette meg az SZKP Központi Bizottságának tagjává 1986-ban, két évvel később már a Szovjetunió belügyminisztere volt. Elutasította a beavatkozást az akkor már kész függetlenségi igényekkel fellépő balti államokban – ahol Gorbacsov mégis kísérletet tett a hadsereggel a beavatkozásra. Konfliktusuk ellenére azonban a pártfőtitkár – aki a Szovjetunió első és utolsó elnöke is lett – kinevezte őt a KGB élére 1991-ben, nem sokkal a Szovjetunió felbomlása előtt.

Amerikai példára ő volt az egyik kezdeményezője az akkor egységes KGB különböző szervezetekre való szétválasztására – ebből jött létre később többek között a külső elhárítás (SZVR), majd a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is.

Gorbacsov számítása tulajdonképpen bevált, Bakatyin elutasította a szovjet elnököt puccsal eltávolítani szándékozó rendkívüli bizottságot. Az augusztusi puccs leszerelésében – amely a puccsistákat szintén elutasító Borisz Jelcin politikai karrierjének egyik legfontosabb állomása volt – a reformszárnyhoz csatlakozva fontos szerepet játszott. (Ellentétben a belügyminiszteri poszton Bakatyint váltó Borisz Pugóval, akit ugyan Gorbacsov nevezett ki, a miniszter azonban mégis a puccsisták oldalára állt.)

A puccs előtt két hónappal a Szovjetunión belüli orosz tagköztársaságban elnökválasztást tartottak, amelyen Bakatyin is indult, de számos jelölttel szemben alulmaradva alig 3 százalékot szerzett, Borisz Jelcin 57 százalékkal nyert. Jelcin állítólag kísérletet tett arra, hogy vele párban, alelnökként csatlakozzon Bakatyin, amit ő elutasított.

Pozíciója lényegében a Szovjetunió felszámolását jelentő belovezsszki megállapodással szűnt meg, amelyet az ukrán, a belarusz és az orosz tagköztársaság vezetői írtak alá.

Az így függetlenné vált Oroszországot vezető Jelcin Bakatyinnak felajánlotta a nagyköveti posztot az Egyesült Államokba, amit ő nem fogadott el.

A tervek szerint elindult az első ukrán gabonaszállító hajó az odesszai kikötőből azóta, hogy a Fekete-tenger ukrán felségvizeit blokád alá vonta az orosz haditengerészet – írta az Unian.

Az Ukrajnából induló hajókat orosz kérésre a török fél vizsgálhatja át, ezek ukrán katonai kíséret nélkül hajózhatnak ki. Erről júliusban született megállapodás Törökországban az orosz és az ukrán oldal között, a török fél és az ENSZ küldöttségének részvételével. Az orosz erők azonban a megállapodás másnapján már rakétákkal támadták az odesszai kikötőt, egy ukrán hajót megsemmisítve. Oroszország előbb azt mondta, nem lőtte a kikötőt, majd azt, hogy ott egy ukrán katonai hajót semmisített meg. Az ukrán fél szerint a sérült hajó gabonát szállított volna.

A hétfő reggel útnak indult hajó Sierra Leone-i zászló alatt Líbiába tart, fedélzetén 26 ezer tonna kukoricával.

Ukrajna a világ negyedik legnagyobb kukoricaexportőre, de búzaexportja is jelentős: a világon az ötödik helyen állt 2020-ban, 18 millió tonna exporttal. A legnagyobb búzaexportőr békeidőben Oroszország volt 37 millió tonnával, ám az Ukrajna elleni invázió miatt szankciókkal nemzetközi szankciókkal sújtották, így exportjának jelentős része szintén hiányzik a világpiacról – ahogyan a háború miatt Ukrajnáé is –, így jelentősen megnőtt a gabona, végső soron általában az élelmiszerek ára. Több afrikai ország élelmiszer-ellátása nagy mértékben függ az ukrajnai gabonaexporttól. Az ukrajnai gabona világpiacra gyakorolt hatásáról ebben a cikkben olvashat bővebben.

Amerikai elemzők szerint újra Harkiv ostromát készítenék elő az orosz erők – írta az Unian. Az Institute for Study of War (ISW) szerint délkelet felől közelítenék meg Ukrajna második legnagyobb, békeidőben 1,4 milliós városát.

Az orosz határtól 40 kilométerre fekvő Harkiv az invázió első napjától támadás alatt állt, az orosz erők egészen a város elkerülő útjáig jutottak, tüzérséggel nagy pusztítást végeztek Szaltyivka városrészben, és a központot is rendszeresen érték rakétatámadások, ám a várost nem sikerült bevenniük.

Jelenleg 15-20 kilométerre szorultak vissza észak-északkeleten az orosz erők, amelyek Kijev ostromát is feladva inkább Kelet-Ukrajnára összpontosították erejüket, miután villámháborús terveik kudarcot vallottak. Luhanszk megyét teljes egészében sikerült is elfoglalniuk a támadó orosz erőknek, amelyek erőgyűjtés után innen indulhatnak harkiv ellen.

Az ukrán vezetés szerint azonban valószínűtlen, hogy az orosz erők képesek lennének a város bevételére.

Újra indulhat a világpiacról nagyon hiányzó ukrán gabona exportja – közölte az Unian a török védelmi minisztérium nyomán. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, amely nélkül 20 millió tonna búza hiányzik a világpiacról, jelentősen megnövelve a búza árát. Ukrajna egyrészt a háború miatt nem tudja betakarítani gabonája jelentős részét – ennek egy része orosz megszállás alatt lévő területen van –, másrészt a meglévőt sem tudja kiszállítani, mert az orosz erők blokád alá vonták azokat az ukrán kikötőket, amelyeket még nem foglaltak el. Ezek a Fekete-tenger északnyugati részén, Odessza és környékén találhatók. Ám ezek a városok és kikötőik sem mentesek az orosz flotta rakétafenyegetésétől, annak ellenére, hogy korábban az orosz erők ígéretet tettek a gabonaszállító ukrán hajók továbbengedésére.

Ugyanakkor a török védelmi minisztérium szerint hétfő reggel mégis elindulhatnak a gabonát szállító ukrán hajók Törökország felé. Ez egyelőre kevés a gabona világpiaci áremelkedésének lassításához, de fontos eleme lehet, amennyiben a szállítások hosszabb távon is biztosítottak lesznek.

41 ezer likvidált orosz katonáról ír az ukrán vezérkar hivatalos Facebook-oldala. Az adatokat ellenőrizni lehetetlen, ilyen nagy számú halottról sem az amerikai, sem a brit elemzésekben nincsen szó. Igaz, ha a sérült katonákat is hozzáveszik – bár a likvidálás nem erre utal – akkor már a nyugati elemzések is elérik ezt a számot, 15-20 ezer orosz halott katonával számolva. Ez is óriási veszteség a villámháborús tervekkel indult orosz erőknél.

Utoljára március 25-én tett hivatalos bejelentést az orosz fél saját veszteségeiről. Akkor 1351 elesett katonáról számoltak be. Azóta több mint négy hónap telt el.

A veszteségeket egy törvénymódosítás nyomán az orosz vezetés nem is köteles közölni, még békeidőben sem. Hivatalosan ez békeidőnek számít, hiszen az orosz fél háború helyett csak különleges katonai műveletnek nevezi az Ukrajna elleni inváziót.

Az Oroszország által indított ukrajnai invázió 159. napjához értünk. Az előző napi tudósításunkat itt olvashatja. az összefoglalót pedig alább:

• Folyamatosan lőtték Mikolajivot vasárnap éjszaka az oroszok, az ukránok szerint meghalt az egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalat tulajdonosa.
• Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint még a tél előtt evakuálni kell a donyecki régió ukránok által ellenőrzött településeit, mert a terület fölgázellátását nem lehet biztosítani.
• Recep Tayyip Erdoğan török elnök szóvivője szerint akár hétfőn elindulhat az ukrán gabonával az első hajó.
• Oroszország beengedi az ENSZ és a Vöröskereszt szakértőit, hogy kivizsgálják a börtönt ért robbanásban meghalt hadifoglyok halálát.
• Vlagyimir Putyin aláírta az új haditengerészeti doktrínát, amely az Egyesült Államokat és a NATO-t tekinti az Oroszországot fenyegető legnagyobb veszélynek.
• Szevasztopol vezetője szerint dróntámadás érte az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisát a Krímen. Az ukránok ezt tagadták, provokációról beszéltek.
• Bahmut város áll a kelet-ukrajnai orosz offenzíva középpontjában.
• Varsó Díszpolgárává avatták Vitalij Klicskót, Kijev polgármesterét.