Meghalt a KGB utolsó vezetője, aki valójában liberális reformer volt
85 éves korában meghalt Vagyim Bakatyin, a KGB utolsó vezetője – írta az Rbc.ru. A szovjet kommunista párt vidéki vonalán emelkedett politikust Mihail Gorbacsov emelte előbb belügyminiszterként a kormányba, majd a szovjet titkosszolgálat élére, így szerepe volt a Szovjetuniót demokratizálni vágyó erőknek – még akkor is, ha a folyamat vége a Szovjetunió széthullása lett.
Bakatyin építészmérnökként tanult, de hamar a Szovjet Kommunista Párton (SZKP) belül indult el a ranglétrán a szibériai Kemerovóból.
A pártfőtitkárrá lett Gorbacsov tette meg az SZKP Központi Bizottságának tagjává 1986-ban, két évvel később már a Szovjetunió belügyminisztere volt. Elutasította a beavatkozást az akkor már kész függetlenségi igényekkel fellépő balti államokban – ahol Gorbacsov mégis kísérletet tett a hadsereggel a beavatkozásra. Konfliktusuk ellenére azonban a pártfőtitkár – aki a Szovjetunió első és utolsó elnöke is lett – kinevezte őt a KGB élére 1991-ben, nem sokkal a Szovjetunió felbomlása előtt.
Amerikai példára ő volt az egyik kezdeményezője az akkor egységes KGB különböző szervezetekre való szétválasztására – ebből jött létre később többek között a külső elhárítás (SZVR), majd a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is.
Gorbacsov számítása tulajdonképpen bevált, Bakatyin elutasította a szovjet elnököt puccsal eltávolítani szándékozó rendkívüli bizottságot. Az augusztusi puccs leszerelésében – amely a puccsistákat szintén elutasító Borisz Jelcin politikai karrierjének egyik legfontosabb állomása volt – a reformszárnyhoz csatlakozva fontos szerepet játszott. (Ellentétben a belügyminiszteri poszton Bakatyint váltó Borisz Pugóval, akit ugyan Gorbacsov nevezett ki, a miniszter azonban mégis a puccsisták oldalára állt.)
A puccs előtt két hónappal a Szovjetunión belüli orosz tagköztársaságban elnökválasztást tartottak, amelyen Bakatyin is indult, de számos jelölttel szemben alulmaradva alig 3 százalékot szerzett, Borisz Jelcin 57 százalékkal nyert. Jelcin állítólag kísérletet tett arra, hogy vele párban, alelnökként csatlakozzon Bakatyin, amit ő elutasított.
Pozíciója lényegében a Szovjetunió felszámolását jelentő belovezsszki megállapodással szűnt meg, amelyet az ukrán, a belarusz és az orosz tagköztársaság vezetői írtak alá.
Az így függetlenné vált Oroszországot vezető Jelcin Bakatyinnak felajánlotta a nagyköveti posztot az Egyesült Államokba, amit ő nem fogadott el.
Friss bejegyzések
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!