Putyin: Nyugat az utolsó ukránig akar harcolni velünk

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos késő esti beszédében csütörtökön először a nap legjelentősebb világpolitikai eseményére reagált: Boris Johnson brit miniszterelnök lemondására. Az angolul is feliratozott videóban elmondta, hogy délután beszélt Johnsonnal és megköszönte neki az eddigi támogatást. Ezután Zelenszkij felsorolta azokat a fegyvereket és egyéb segítségeket, amiket Ukrajna Johnson alatt kapott az Egyesült Királyságtól, majd azzal fejezte be, hogy a politikai változások ellenére a britek továbbra is támogatni fogják Ukrajnát.

Ezután arról beszélt, hogy csütörtökön Kijevben találkozott két amerikai szenátorral, a republikánus Lindsey Grahammel és a demokrata Richard Blumenthallal. Zelenszkij tájékoztatta a két szenátort a frontvonalak állásáról, és a segítségüket kérte, hogy Ukrajna több védelmi fegyvert kaphasson. Az elnök elmondta, hogy a következő napokban is vezető politikusokkal fog tárgyalni, pénteken Szlovénia képviselőivel. A beszéd végén megköszönte a helytállást a Kígyó-szigetet ellenőrző katonáknak, akik újra felállították a szimbolikus jelentőségű szigeten az ukrán lobogót.

A beszéd teljes egészében a lent beágyazott posztban megnézhető.

Ukrajna volt védelmi minisztere, Andrij Zagorodnyuk szerint hamisak azok az orosz állítások, amelyek szerint az oroszok csütörtök hajnalban ukrán katonákat öltek volna meg a Kígyó-szigeten. Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy likvidálták az ukrán katonákat, a sziget feletti kontroll visszaszerzése után egy nagy nemzeti zászlót vontak fel. Zagorodnyuk szerint ez nem igaz. „Beszéltem ezekkel a fickókkal. Azt mondták, hogy mindannyian épségben visszajöttek” – mondta Zagorodnyuk a Guardiannek.

Az Ukrajinszkaja Pravda beszámolója szerint az ukrán különleges erők 73. tengerészeti központjának harci úszói vettek részt a műveletben. Az éjszaka folyamán víz alatti járművekkel indultak a szigetre. Egy előőrs megvizsgálta a parti zónát aknák után kutatva, és jelzést adott a főcsoport csónakjainak a közeledésre. A csapat felmászott a szigetre, és átfésülték azt. Feljegyezték az elhagyott orosz felszereléseket és fegyvereket, és több helyen ukrán zászlókat tűztek ki. A beszámoló szerint eközben orosz hajók manőverezni kezdtek a közelben. A feladat elvégzése után az egyesített ukrán csoport elhagyta a szigetet, és csak ezután érkezett az orosz rakétatámadás. „Az ukrán katonák csoportja sértetlenül tért vissza teljes egészében a bázisra” – írja a beszámoló.

Az Európai Parlament támogatta azt a javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy az ukrán menekültek továbbra is használhassák a jogosítványukat anélkül, hogy azt európai jogosítványra kellene cserélniük. Az Európa Tanács hivatalosan is elfogadja majd a szabálytervezetet.

(The Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy parlamenti vezetőkhöz intézet tévés nyilatkozatában arról beszélt, hogy ha a Nyugat le akarja győzni Oroszországot a csatatéren, akkor állnak elébe – írja a Reuters. A hírügynökség szerint Putyin egészen pontosan így fogalmazott:

„Ma azt halljuk, hogy a csatatéren akarnak legyőzni minket. Mit lehet erre mondani, hát próbálják meg. Sokszor hallottuk már, hogy a Nyugat az utolsó ukránig harcolni akar velünk. Ez tragédia az ukrán nép számára, de úgy tűnik, hogy minden ebbe az irányba halad.”

(The Guardian)

Három civil meghalt, további öt pedig megsebesült, miután az orosz erők rakétákkal lőtték az északkelet-ukrajnai Harkiv város egyik kerületét, Nemiscsljant – közölte Oleh Szinyehubov regionális kormányzó. Ezt az állítást egyelőre nem sikerült függetlenül ellenőrizni.

(The Guardian)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozott kínai kollégájával, Vang Jivel Balin, hogy megvitassák Moszkva ukrajnai invázióját a G20-ak találkozója előtt – közölte az orosz külügyminisztérium. Lavrov tájékoztatta Vangot „a különleges katonai művelet” állásáról Ukrajnában, és megismételte Moszkva retorikáját, miszerint célja az ország nácimentesítése. Mindkét fél „hangsúlyozta az ENSZ megkerülésével elfogadott egyoldalú szankciók elfogadhatatlan jellegét” – írja a közlemény.

A két külügyminiszer azért Balin tartott kétoldalú megbeszélést, mert a világ vezető gazdaságai ott gyűlnek össze pénteken, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, amelyek közül az ukrajnai háború a napirend legfontosabb pontja. Az orosz külügyminisztérium szerint Lavrov és Vang is hangsúlyozták „a G20 fenntartásának és fejlesztésének szükségességét”.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton tart majd kétoldalú megbeszélést Vanggal, de a Lavrovval való közvetlen találkozástól elzárkózott.

(The Guardian)

Szolgálataikért pénzt kap a Gazprom orosz állami energetikai óriáscég egy leányvállalatától az az orosz humorista duó, amely Vitalij Klicsko kijevi polgármestert imitálva megtévesztett több nyugati politikust – jelentette csütörtökön a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság.

A Wowan-Lexus duó már korábban elismerte az RBB Kontraste című politikai magazinműsorának, hogy ők felelősek mások mellett a berlini kormányzó polgármester, Franciska Giffey megtévesztéséért. A műsor új, csütörtöki számában közölt interjúban azt is elmondták, hogy egy Gazprom-leányvállalat finanszírozza a tevékenységüket. „A Rutube-nak dolgozunk, és a Rutube nagykövetei vagyunk, így onnan szerezzük a pénzünket” – mondta Alekszej Sztoljarov, a Lexus művésznevet használó humorista az RBB-nek. A Rutube egy orosz videomegosztó platform – a Youtube orosz másolata –, amely a Gazprom-csoporthoz tartozik.

Alekszej Sztoljarov és társa, Vlagyimir Krasznov, azaz Wowan manipulált videóhívásokkal tévesztett meg politikusokat. Azt a látszatot keltették, hogy az általuk hívott féllel Vitalij Klicsko beszélget. Franciska Giffey és stábja a beszélgetés nagyjából harmincadik percében gyanút fogott, és megszakította a hívást. Az ál-Klicsko ekkor éppen arra kérte a berlini városvezetőt, hogy segítsen egy kijevi melegfelvonulás megszervezésében.

Az orosz humoristák a Kontraste előző, június 29-i számában közölték: nem árulják el, hogy milyen technológiával dolgoztak, de azt elmondhatják, hogy könnyű dolguk volt. Az RBB szakértői szerint úgy tűnik, hogy a széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben nem a mesterséges intelligencia használatának magas szintű képességét feltételező deepfake technológiát használták, hanem egy jóval egyszerűbb megoldást. A berlini polgármesterrel folytatott álbeszélgetésről készített képernyőfelvételek alapján meglehet, hogy csupán manipuláltak egy Zoom-interjút, amelyet Vitalij Klicsko egy ukrán újságírónak adott.

A Wowan-Lexus duó számos hasonló megtévesztő akciót hajtott végre korábban. Az RBB-nek hangsúlyozták, hogy munkásságuknak nincs politikai vonatkozása, és nem orosz titkosszolgálati megbízásból dolgoznak. Ugyanakkor tevékenységük feltűnően gyakran irányul a Kreml kritikusai ellen, és nemrégiben egy moszkvai díjátadó ünnepségen az orosz külügyminisztérium szóvivőjétől kaptak elismerést. A szóvivő a „telefondiplomácia mestereiként” jellemezte őket – jegyezte meg a német közszolgálati médiatársaság.

A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) korábbi vezetője, Gerhard Schindler az ügyről az RBB-nek azt mondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben „gigantikus információs háború” is zajlik, amelynek célja az ellenség hiteltelenítése, és eszközei közé tartozik az álhír, a dezinformáció és a manipuláció. Ugyanakkor „a legélesebb fegyver ebben az információs háborúban a humor, a viccelődés és gúnyolódás az ellenfél nevetségessé tételének és delegitimálásának szándékával” – mondta Gerhard Schindler, hozzátéve: „nagyon emlékeztet a titkosszolgálati műveletekre” az a módszeres eljárás, amellyel a humoristák feltérképezték, megközelítették, behálózták, majd a videóhívással megtévesztették áldozataikat.

A NATO stratégiai kommunikációra szakosodott rigai kutatóintézetének (NATO CoE STRATCOM) igazgatója, Janis Sarts az RBB-nek elmondta: a Rutube-hoz fűződő kapcsolat elismerése alapján egyértelmű, hogy a két humorista „állami pénzt” kap, és ez logikus is, hiszen a Kremlnek fontos érdeke fűződik a Wowan-Lexus duó tevékenységéhez. A humor ugyanis fenyegetés „minden autokratikus rezsimnek”, így Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének is, ezért igyekeznek „ellenőrzés alatt tartani a humort”, és mint a Wowan-Lexus duó esetében is, az ellenségnek tartott nyugati politikusokra irányítani – fejtette ki a 32 országot összefogó katonai szövetség szakértője.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reagált arra, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök lemondott. Zelenszkij „Ukrajna igaz barátjának” nevezte Johnsont, és hozzátette, biztos abban, hogy az Egyesült Királyság Ukrajna-politikája Johnson lemondása ellenére sem fog egyhamar megváltozni. Ukrajna sokat nyert a Johnsonnal ápolt kapcsolatból, elsősorban katonai támogatást – mondta Zelenszkij a CNN-nek csütörtöki interjújában, amikor a lemondásról kérdezték. Az ukrán elnök megjegyezte, alig várja, hogy közvetlenül beszélhessen Johnsonnal, hogy többet tudjon meg a lemondás részleteiről.

Boris Johnson lemondásáról hosszabban itt olvashatja cikkünket. Lemondó beszédében a brit miniszterelnök kitért a britek szerepére Ukrajna háborús támogatásában, és kijelentette, hogy az Egyesült Királyság addig fog harcolni a szabadságért, amíg csak szükséges. „Hadd szóljak most Ukrajna népéhez. Tudom, hogy mi az Egyesült Királyságban továbbra is támogatni fogjuk a szabadságharcotokat, amíg csak szükséges” – fogalmazott.

A moldáv zászló alatt hajózó, 500 tonna dízelt szállító Millenial Spiritet a rá kilőtt két KH-31-es rakétából egy találta el, közölte az ukrán hadi vezetés. Ez volt a második alkalom, hogy orosz találat érte a moldáv hajót: az első rakéta még napokkal az orosz–ukrán háború kezdete után csapódott be a hajóba, amin Moldova szerint nagyrészt orosz tengerészek szolgáltak. Közülük kettő akkor súlyosan meg is sérült. A legénység az első rakétatalálat után elhagyta a hajót, ami így irányítás nélkül sodródott a Fekete-tengeren.

A csütörtöki találat után csak annyit tudni, hogy a tanker kigyulladt, de az nem világos, hogy elsüllyedt-e, vagy továbbra is vízen maradt.

(Guardian)

A keleti Donbasz régió egyik városát csütörtök napközben ért találat. Helyi hírek szerint a robbanásban egy ember meghalt, hatan pedig megsérültek. A város polgármestere szerint folyamatosan támadás alatt állnak, a lakókat ezért arra kérte, vonuljanak fedezékbe, mert a veszély nem múlt el.

Hatóságok letartóztatták Kijevben azt a 31 éves férfit, akit egy, az Ukrajnából menekülő nőkre szakosodott, szexuális kizsákmányolás céljából történő emberkereskedő-hálózat fejének tartanak.

A hálózat hamis álláshirdetésekkel csalta csapdába az orosz–ukrán háború miatt Ukrajnából menekülő fiatal ukrán nőket, akiket aztán Törökországba küldtek és ott prostitúcióra kényszerítették őket.

A gyanúsított otthonában több ezer dollárt, hitelkártyákat és egy naplót is találtak, utóbbiban részletesen vezetve volt a nők törökországi érkezése.

(Guardian)

Oroszországban igen jelentősen, 82 százalékkal, 27 761-re zuhant az új autók és haszongépjárművek eladása júniusban az egy évvel korábbi 154 553-ról – közölte az Oroszországban tevékenykedő európai vállalatokat tömörítő szervezet, az AEB autógyártó-bizottsága.

A trend jól beleillik az elmúlt hónapokban látott mutatók sorába: májusban 83,5%-os, áprilisban 78,5%-os, márciusban pedig 62,9%-os volt ez az esés. A háború kezdete előtt, februárban csak 4,8 januárban pedig 3,7%-kal csökkent az új járművek eladása.

Az idén júniusban a legkeresettebb típus a Lada Granta volt, amelyet a Lada Vesta és a Kia Rio követetett. Az első tízbe bekerült még a Hyundai Creta, a (kínai) Haval Jolion, a Lada Niva, a Lada Largus VP, a Renault Logan, a Kia Sportage, és a Hyundai Solaris.

Legalább hét civil meghalt és két másik megsebesült a kelet-ukrajnai Donyeck régióban végrehajtott orosz csapásokban – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója, aki azt a tájékoztatást adta Telegram, hogy

„Az oroszok hét civilt öltek meg: hármat Toretszk városában, kettőt Avdijvkában, egyet Kodemában és egyet Sziverszkben. További két ember megsebesült.”

Mariupol és Volnovaha áldozatainak pontos számát „jelenleg lehetetlen” meghatározni – tette hozzá.

A 134. napjánál tart az orosz–ukrán háború, amelynek minden reggel úgy indul, hogy az orosz (és persze az ukrán) hadvezetés közli az előző nap eredményeit. Az orosz jelentésben rendszeresen szerepelnek az ukránoktól elhódított területek, olyannyira, hogy 132 napon át mindig volt valami, amit jelenthettek.

A csütörtöki jelentésben viszont egyetlen, az ukránoktól újonnan megszerzett terület sem szerepel, vagyis a szerdai volt a háború első napja, amikor nem haladtak semmit előre az oroszok. A 444 az Institute for the Study of Wart (ISW) idéző cikke szerint ez arra utalhat, hogy Luhanszk megye teljes elfoglalása után műveleti szünet következhet orosz oldalról, ami alatt lehetőségük lenne a csapatokat újraszervezni, illetve feltölteni a készleteket.

Az ukrán hadsereg adott ki pár, drónnal készített felvételt arról, hogy ugyan tényleg lobog az ukrán zászló a Kígyó-szigeten, de láthatóan nagy károkat szenvedett egy épület az orosz rakétázás eredményeképp. Az oroszok szerint több, az ukrán zászlót felvonó ukrán katonát is megöltek a csütörtök hajnali órákban.

Az ukrán külügyminisztérium bekéreti a török nagykövetet, hogy tisztázzák a helyzetet, miszerint megengedték, hogy elhagyja Karasu kikötőjét egy olyan orosz hajó, amely erőszakkal megszerzett ukrán gabonát szállított. Az oroszok korábban tagadták, hogy a hajót lefoglalták volna a török hatóságok, szerintük csak az ilyenkor szokásos ellenőrzések zajlottak.

(Guardian)

Július 4-én gyorsan cáfolniuk kellett magukat az ukránoknak, amikor közölték, újra kitűzték az ország zászlaját az oroszok által elhagyott Kígyó-szigetre. Akkor az ukrán fegyveres erők déli parancsnokságának szóvivője, Natalja Humenjuk kénytelen volt pontosítani a szavait, mondván „metaforikusan” értette, amit mondott, hiszen csak helikopterrel ledobtak egy zászlót a szigetre, amely „Ott várja majd a csapataink megérkezését, akik felvonják majd”.

Nos, ez a zászlófelvonás azóta meg is történt, erről Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke posztolt fotót:

Az orosz haderő erre reagálva azt közölte, megölték azokat az ukrán katonákat, akik felvonták a zászlót. Az orosz közlés szerint az ukrán katonák helyi idő szerint hajnali 5-kor, motorcsónakkal érkeztek a szigetre, ezután egy repülőről, nagy precíziós rakétával támadtak rájuk az oroszok, több katona halálát okozva. A túlélők a szárazföld felé menekültek, állítják. Az orosz közlést független forrás nem erősítette meg, de korábban már voltak arról hírek, hogy két rakéta is a Kígyó-szigetbe csapódott a hajnali órákban.

Mi is megírtuk, hogy a Luhanszki Népköztársaságról nevezik el a moszkvai brit nagykövetség előtti teret, ám meglepő módon a brit nagykövetség nem fogja ezt használni postacímként, írja a The Guardian a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségre hivatkozva.

Az átnevezésről szóló rendeletet július 5-én írta alá Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester, erre reagálva közölte a nagykövetség, hogy a hivatalos postacímük a honlapjukon érhető el.

Az amerikai nagykövetség előtti teret egyébként kedd óta hivatalosan Donyecki Népköztársaság térre nevezték át.

Rengeteg olyan videót lehetett látni a február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború kezdete óta, amiken ukrán katonák büszkélkednek az oroszoktól elfoglalt – nem kevés – hadieszközzel. Ebbe az információs háborúba akarhatott beszállni az a két orosz katona, akik egy hasonló videó elkészítésére szándékoztak, a dolog viszont nem leglepő módon a lehető legrosszabban sült el.

A terv az lehetett, hogy virális videót alkotnak egy, az ukránoktól megszerzett SZ-300-as föld-levegő rakétavédelmi rendszer elpusztításával. Minderre lényegében közvetlen közelről, egy a magyar hadsereg által is használt PKM géppuskával vállalkoztak. A videóhoz álcázó ruházatot és ballisztikus sisakot is felvettek, ám azok vajmi kevés védelmet nyújtottak az ellen, amit magukra szabadítottak.

A PKM-mel ugyanis közvetlenül az SZ-300-as légvédelmi rakétarendszer rakétáit vették célba, amik alapból mintegy 100 kg repesz-romboló töltett hordoznak, emellett pedig jelentős mennyiségű szilárd rakéta-hajtóanyagot is magukba foglalnak. A lövés leadása után a rakéta lényegében azonnal berobbant.

A War Zone szakértői szerint szinte kizárt, hogy a felvételt készítő és a lövést leadó két orosz katona túlélte volna a robbanást. A katonai szakblog szerint egyébként nem tudni, hogy az ukrán SZ-300-as elromlott, kifogyott üzemanyagból, vagy katonai akció során került orosz kézre.

A készültségről szóló törvényjavaslatot olyan többséggel fogadták el, amely lehetővé teszi a finn parlament számára, hogy gyorsított eljárásban hozzon törvényeket. Erre amiatt volt szükség, mert Finnországban attól tartanak, az oroszok megtorolhatják azt, hogy a finnek csatlakoznak a NATO-hoz.

A törvény a Finnországba érkező menedékkérőkre is hatással van, mivel lehetővé teszi a kormány számára, hogy kerítéseket vagy más akadályokat építsen a finn határok közelében, és minden menedékkérelmet egy vagy több határátkelőhelyre, például egy repülőtérre irányítson, írja a Reuters.

A CNN gyűjtötte össze címszavakban, hogy hol zajlanak most harcok, és mit tudni ezekről, szóval nézzük is.

• Szlovjanszk: Az ukrán hadsereg vezérkara szerint az oroszok a várostól északra és északkeletre fekvő területek elleni támadást készítenek elő, illetve indítottak meg. Több települést tüzérséggel, illetve rakéta-sorozatvetővel lőttek. Maga Szlovjanszk azonban szerda este állítólag csendes volt.
• Bahmut: A Donyecktől 100 km-re északkeletre található várostól délre szintén orosz ágyúzás folyt. Az orosz erők már csak 6-7 km-re vannak a várostól, amit mindenképp be kellene venniük ahhoz, hogy összehangolt offenzívát indíthassanak a Donyecki régió még ukrán kézen levő nagyjából 45%-a ellen.
• Harkiv: Északon az ukrán hadsereg szerint az orosz erők továbbra is lövik a Harkiv városa körüli településeket. A helyi hatóságok közölték, hogy az éjszaka folyamán egy bentlakásos iskolát is eltaláltak a lövedékek, de nem jelentettek áldozatokat.
• Herszon: A déli régióban az ukrán erők az elmúlt hetekben elért sikereiket próbálják meg fenntatani. A vezérkar közölte, hogy Dobrjanszk térségében „katonáink szinte teljesen megsemmisítették az ellenség szabotázs- és felderítő csoportját, és sikeresen visszaverték az azt követő ellenséges támadást”. A Herszon és Mikolajiv régiók határán pedig a vezérkar szerint az oroszok több területet is lőttek, hogy megakadályozzák az ukrán erők előrenyomulását.
• Odessza: A helyi katonai területi közigazgatás közölte, hogy az éjszaka folyamán két rakétát lőttek ki ukrán infrastruktúrára, és két mezőgazdasági raktárhelyiséget semmisítettek meg.

Három hónap megállás nélküli kínzásról számolt be Julija Pajevszka, az az 53 éves ukrán mentős, aki március és június között volt az orosz hadsereg foglya, és aki június közepén egy fogolycserének köszönhetően szabadult. Most a CNN-nek beszélt.

A fogsága alatt népi hős státuszig jutó, Taira becenéven ismert Pajevszka elmondása szerint néha öt napig nem kapott enni, és inni is csak alig. Eközben iszonyatos veréseknek volt kitéve, amik lényegében egy pillanatra sem álltak le a három hónapos fogság alatt. Mivel nem volt hajlandó megtörni, egy matrac nélküli vasággyal felszerelt magánzárkába dobták.

A fizikai kínzás mellett pszichológiai megpróbáltatásoknak is ki volt téve, lényégében folyamatosan azt sulykolták belé, hogy egy fasiszta, náci. Eközben azt mondták neki, hogy a halál megváltás ahhoz képest, mint ami vár rá a fogságban.

A 2014-es Majdan-felkelés idején a ismertté váló Pajeszka azonnal csatlakozott mentősként a fronton harcoló egységekhez, végül az ukrán hadseregbe is belépett. Amikor február végén megindult az orosz invázió, épp Mariupolban volt, ahol egy testkamerával rögzítette az eseményeket, illetve ahogy küzdenek a sérültek életéért.

Mielőtt orosz kézre került volna, még sikerült átadnia egy felvételekkel teli 256 gigabájtos memóriakártyát egy, a városból az utolsó pillanatban kijutó AP-tudósítónak, egy másik memóriakártyát pedig az orosz ellenőrzőpont közvetlen közelében semmisített meg úgy, hogy szétharapta azt.

Az orosz propaganda eszköze lett

A fogságba esett Pajevszkát azonnal felhasználta az orosz propagandagépezet. Mindössze 12 nappal az elfogása után már le is adtak az állami NTV-ben egy 47 perces videót a katonai orvosról, amiben azt állították, hogy gyerekeket használt emberi pajzsként, mindenféle belső szerveket műtött ki emberekből a szervkereskedelmet szolgálva, és természetesen az sem maradhatott ki a filmből, hogy Pajevszka (mint lassan már mindenki Oroszországon kívül) pontosan olyan, mint Hitler.

A nő, akinek a korábbi sérülései miatt csípője mindkét oldalát protézisre kellett cserélni, jelenleg a megsérült katonák sporteseményére, az Invictus Gamesre készül, ahol úszásban és íjászatban indulna.

Az ORFK szokásos napi adatközlése szerint 5725-ön az ukrán-magyar határszakaszon léptek be az országba, a román-magyar határon átkelők közül pedig 5437-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Vonattal 119 ember – köztük 39 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre.

A rendőrség 257 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

(MTI)

Az Olymp labdarúgóklub fiatal játékosainak egy csoportja visszatérhetett a háborúban súlyosan megrongálódott stadionba, a pillanatról a Reuters közölt képriportot. A Kijevhez közeli Irpiny városában található stadion falait még mindig golyó ütötte lyukak borítják, és a pályán is láthatók olyan nyomok, ahol az aknavetőbombák lyukait tömték be. A stadion a háború első heteiben került tűz alá, amikor az orosz erők elérték Ukrajna fővárosának, Kijevnek a peremét, és átvették Irpiny egyes részeinek ellenőrzését.

Az ukrán hadsereg szerint eddig sikerült megakadályozni minden nagyobb orosz előrenyomulást Donyecktől északra, de a nyomás fokozódik: Szlovjanszk városát és a közeli lakott területeket heves ágyúzás éri. A közlés szerint orosz erők több ukrán várost bombáznak nehézfegyverekkel, hogy lehetővé tegyék a szárazföldi erők előrenyomulását a térség déli részén és Szlovjanszk megközelítését.

Más orosz erők célja az volt, hogy elfoglaljanak két várost a Szlovjanszktól délre fekvő Kramatorszk városába vezető úton, és megpróbálták átvenni az ellenőrzést a Luhanszk és Donyeck tartományokat összekötő főútvonal felett is.

(Guardian)

Csütörtök hajnalban két rakéta csapódott be az orosz–ukrán háborúban szimbolikus szerephez jutott, a közelmúltban újra ukrán kézre kerülő Kígyó-szigeten. Ukrán közlés szerint egy rakpartszakasz sérült meg.

Eközben Odessza mellett is volt orosz támadás hajnalban, itt két, betakarítás végző kombájn, illetve velük 35 tonna gabona semmisült meg.

Indonéziába repült Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy részt vegyen a G20 külügyminisztereinek csúcstalálkozóján csütörtökön és pénteken. A találkozó lesz az első személyesen megtartott esemény, amelyen ott lesz Vlagyimir Putyin elnök régóta hivatalban lévő külügyminisztere, Lavrov és Oroszország több nagy kritikusa is.

Lavrov azzal a szándékkal érkezett Balira, hogy a csúcstalálkozó keretein belül találkozzon néhány G20-as partnerével – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség, de a miniszterek, köztük Annalena Baerbock német és Antony Blinken amerikai külügyminiszter kizárta, hogy találkozzon Lavrovval. Annalena Baerbock német külügyminiszter korábban azt mondta, nem szabad megengedni, hogy Oroszország az ukrajnai háború miatt platformként használja a G20-ak találkozóját.

A G20 a következő húsz tagból áll: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország és az Európai Unió.

A kelet-ukrajnai Liszicsanszk elfoglalásával Oroszország erői „valódi előrelépést” értek el, míg a déli erők a „jobb együttműködés jeleit” mutatták – vélik elemzők. Nyugati tisztviselők szerint az Ukrajnát ért orosz támadások fenntarthatósága „kihívást jelent”, de a hadianyagukra és a moráljukra gyakorolt hatást „figyelemre méltónak” nevezték.

Az elmúlt hetek orosz előrelépése a Guardian által megszólaltatott, névtelenséget kérő nyugati tisztségviselő szerint ez talán annak a Szergej Szurovikin tábornoknak az érdeme, aki átvette a Dél-Ukrajna megszállását és a Donbasz délről történő előrenyomulását felügyelő déli erőcsoport parancsnokságát.

„Ő még az orosz tábornokok mércéjével mérve is ellentmondásos figura. Nem világos, hogy az ő befolyása vezetett-e a közelmúltbeli sikerekhez Liszicsanszk körül, de az biztos, hogy az orosz oldalon az erőcsoportok között jobb az együttműködés, mint amit a háború korábbi szakaszaiban láttunk” – mondta.

Napi 200-300 bejelentés is érkezik háborús bűnökről az ukrán főügyészséghez, amely a lehetőségeihez mérten igyekszik minden esetet kivizsgálni, állítja Irina Venediktova, Ukrajna legfőbb ügyésze. Venediktova azt üzente a gyilkosságokat, kínzásokat és nemi erőszakot elkövető orosz katonáknak, hogy „csak idő kérdése, mikor állnak bíróság elé”. Azt ugyanakkor a főügyészség is tudja, hogy sok tárgyalást a vádlott hiányában tartanak meg, mégis fontos minden ügyet elvinni a végéig, mert az igazságról van szó.

A BBC-nek beszélve azt is mondta Venediktova, hogy sok esetet nem tudnak megfelelően és hatékonyan kivizsgálni, mert sok területen nem érik el az ukránok – ezzel az orosz erők által megszállt területekre utalt. Azt korábban is lehetett látni, hogy a legsúlyosabb orosz háborús bűnökre, mint például a bucsai tömeggyilkosságokra csak azután derült fény, hogy az oroszok elhagyták a korábban megszállt területet.

Venediktova májusban azt közölte, hogy addig 600 gyanúsítottat azonosítottak, 80 esetben pedig már meg is indult az eljárás ellenük. Az első, háborús bűnökért elítélt orosz katona, a magát bűnösnek valló 21 éves Vagyim Sisimarin életfogytiglanit kapott.

Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök éles kritikát fogalmazott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsával szemben, meglátása szerint ugyanis a szervezet csődöt mondott az orosz–ukrán háborúra adott válaszával. Ardern egyben a szervezet reformjára szólított fel, leginkább amiatt, hogy abban öt állandó tagnak – az Egyesült Államoknak, Franciaországnak, Kínának, Nagy-Britanniának és Oroszországnak – vétójoga van, Oroszország pedig ezzel vissza is élt az általa gerjesztett háborús helyzetben.

Ardern egyenesen úgy fogalmazott, hogy Oroszország arra használta fel a tanácsban elfoglalt helyét, hogy „erkölcsileg csődöt mondjon egy erkölcsileg csődöt mondott és törvénytelen háború után”.