Teljesen elfoglalták az oroszok a rommá lőtt Szeverodonyecket

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti videóüzenetében az elfoglalt Szeverodonyecket felhozva kijelentette, hogy az ukránok minden elvesztett várost, köztük Donyecket, Luhanszkot és Szeverodonyecket is vissza fogják majd venni.

Zelenszkij azt mondta, az előző 24 órában az oroszok 45 rakétát lőttek ki ukrán célpontokra, amit ő cinikus kísérletnek nevez az emberek megtörésére.

„A háborúnak ez a szakasza lelkileg nehéz, érzelmileg nehéz. Nem sejtjük, meddig fog tartani, mennyi bekapott találatra, veszteségre és erőfeszítésre lesz még szükség, mielőtt láthatnánk, hogy a győzelem a láthatáron van” – mondta.

Az elnök szerint a szankciók önmagukban nem lesznek elegendők Oroszország ellen, még több fegyverre van szükségük.

„A légvédelmi rendszereknek, azoknak a modern rendszereknek, amelyek partnereink birtokában vannak, nem szabadna a kiképző bázisokon vagy a raktárakban maradniuk, hanem Ukrajnában lenne a helyük, ahol nagy szükség van rájuk, sokkal nagyobb, mint bárhol máshol a világon.”

(Reuters)

Szeverodonyecket teljesen elfoglalta az orosz hadsereg, Olekszandr Sztrijuk az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy a megszállók elkezdték bevezetni az orosz uralmat és parancsnokot neveztek ki. A polgármester szerint a Kijevhez hű csapatok többségükben kivonultak a városból és különböző állásokat foglaltak el. Sztrijuk szerint továbbra is vannak civilek az Azot vegyi üzemben.

Az ukrán hadsereg vezérkara szombat este közleményben erősítette meg, hogy teljesen kivonták a csapataikat Szeverodonyeckből, ezt követően a város „az ellenség kezére került”. Az orosz védelmi minisztérium szombat este szintén megerősítette, hogy Szeverodonyeck teljeskörű orosz ellenőrzés alá került.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint az Azot jelenleg az orosz és a szakadár erők kezén van. Az üzemből több mint 800 polgári személyt evakuáltak – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

(MTI)

Szentpéterváron találkozott szombaton az orosz és a belarusz elnök. Lukasenko közölte Putyinnal, hogy Belaruszt aggasztja a szomszédos Litvánia és Lengyelország „agresszív”, „konfrontatív” és „visszataszító” politikája. Arra kérte Putyint, hogy segítsen megfelelő választ adni a NATO által országa közelébe telepített nukleáris fegyverekre.

Putyin azt mondta, hogy jelenleg nem látja szükségét válaszlépésnek, de Belarusz szükség esetén orosz gyárakban korszerűsítheti az orosz gyártású Szu-25-ös repülőgépeit.

Putyin ígéretet tett Iszkander-M rakétarendszerek szállítására, ezek a hidegháborúban használt szovjet Scudokat váltják fel. Két irányított rakétájának hatótávolsága eléri az 500 kilométert, és mind hagyományos, mind nukleáris robbanófejeket hordozhat.

A kisasztal mellett Putyin és Lukasenko a világ műtrágyaellátásának helyzetéről is eszmét cseréltek, mindkét ország jelentős exportőr.

Hónapokig tartó harcok után a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városát teljesen megszállták az oroszok, idézte a CNN a város katonai vezetőjét, Olekszandr Sztrijukot.

Sztrijuk azt mondta, az oroszok parancsnokot neveztek ki a város élére, de Szeverodonyeck annyire elpusztult, hogy nem sok mindent tudnak majd kezdeni az ott maradó emberek.

Hogy Szeverodonyeck elesett, az oroszok szinte a teljes Luhanszk régiót az ellenőrzésük alá vonták. Szerhij Hajdaj, kelet-ukrajnai katonai parancsnok azt mondta, azért döntöttek a kivonulás mellett, mert más, meg nem erősített ukrán területeken napról napra nőtt a halottak száma.

A városban található Azot vegyi üzemet jelenleg is lövik az oroszok Hajdaj szerint, és az ott menedéket kereső civilek is elhagyják az üzem területét.

Sztrijuk azt mondta, jelenleg csak az oroszok által megszállt területekre tudnak menekülni az emberek a városból.

Ukrajna átcsoportosítja erőit Szeverodonyeck romjai közül a szomszédos Liszicsanszk magasabb pontjaira, hogy taktikai előnyre tegyen szert Oroszországgal szemben – közölte az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

Kirilo Budanov azt mondta a Reutersnek, hogy az ukrán erők folytatják a front védelmét a kelet-ukrajnai Liszicsanszkban és hogy Sziverodonyeckben már nem lehet tartani a vonalat.

„Oroszország a Mariupolban alkalmazott taktikát alkalmazza: letörli a várost a föld színéről. A körülményekre való tekintettel a védekezést a romok között és a nyílt terepen már nem lehet tartani. Ezért az ukrán erők magasabb területekre távoznak, hogy folytassák a védelmi műveleteket” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Liszicsanszkra gondol-e, azt mondta: „Igen, ez az egyetlen magasabb terület.”

Budanov arról is beszélt, hogy Ukrajna csak katonai erővel tudja legyőzni az oroszokat, és nem szabad várniuk arra, hogy az ellenség támadóképessége csökkenjen.

Nem szabad várnunk a csodára, hogy elfáradnak, és nem akarnak harcolni. Az ellentámadásunk eredményeként visszaszerezzük a területünket." Szerint augusztusban már látható eredmények lesznek a Herszon régióban az ellentámadásuknak.

Szeverodonyeck teljes egésze orosz megszállás alatt van, idézi a Sky News a város polgármesterét. Ez az orosz hadsereg legjelentősebb győzelme Mariupol elfoglalása óta.

Korábban ellentmondásos hírek érkeztek városról, nem lehetett tudni, maradtak-e még ukrán katonák a városban lévő Azot ipari telepen. Szeverodonyeck elestével Liszicsanszk maradt az egyetlen nagyobb ukrán kézen maradt település Luhanszk megyében. A terület kormányzója szerint Liszicsanszkot a bekerítés fenyegeti, míg orosz források azt állítják, már be is törtek a városba.

Az ukrán hadsereg pénteken adta fel teljesen a hetek óta ostromlott, teljesen szétlőtt Szeverodonyecket.

Elérték Liszicsanszkot, és állítólag be is törtek a város területére az orosz csapatok, idézi az Interfax orosz hírügynökség a szakadár Luhanszki Népköztáraság hadseregének szóvivőjét. Szeverodonyenck feladása után Liszicsanszk maradt az utolsó ukrán kézen lévő város Luhanszk megye területén.

A tartomány kormányzója megerősítette a támadás létét, és hozzátette, az orosz hadsereg megpróbálja délről bekeríteni a várost.

Szeverodonyeckről ellentmondásos hírek érkeznek, a porrá rombolt település polgármestere szerint az ukrán csapatok majdnem teljesen kivonultak, míg orosz források azt állítják, az orosz hadsereg már elfoglalta az utolsó ukrán bástyának számító Azot ipari telepet.

A brit védelmi minisztérium szombati jelentésében úgy látja, az orosz páncélos erők lassú, de folyamatos előrenyomulásának tekintetében az ukránok „átértékelhetik” a Szeverodonyeck-Liszicsanszk szektor védelmét.

A Deutsche Welle írta meg a már első látásra is megdöbbentő hírt, miszerint Franziska Giffey berlini polgármester nem az igazi Vitalij Klicskóval videócsetelt, hanem egy deepfake-kel.

Az még hagyján, hogy negyedórán keresztül tudta tartani álcáját a csaló, de a mindent leleplező kérdésbe is sok mindent bele lehet látni. Berlinben ugyanis akkor kezdtek el gyanakodni, amikor a kamu Klicsko segítséget kért egy kijevi melegfelvonulás megszervezésében.

„A háborúban sajnos minden eszközt bevetnek”, kommentálta a helyzetet Giffey szóvivője. Részletes cikkünket a digitális hadviselés újabb epizódjáról itt találják.

A békéért, Ukrajnáért, a győzelemért, és a diszkrimináció felszámolásáért együtt vonult fel szombaton Varsóban a lengyel, és a háború elől Lengyelországba menekült ukrán LMBT-közösség. A szervezők szerint ez az alkalom arra is megfelelő, hogy az egyenlőség mellett kiálljanak a szabadságért is. 2012 óta minden évben megrendezték az ukrán Pride-ot, idén azonban Oroszország „megtagadta a jogunkat, amiért évekig küzdöttünk, megakadályozta a Pride-unkat” – mondta a kijevi Pride szervezője, Lenny Emson, aki márciusban érkezett Lengyelországban. (Guardian)

Az ukrán főügyészség közzétett egy frissített jelentést az orosz hadsereg által vélhetőleg elkövetett háborús bűnökről. Azt írják, összesen 19 350 agressziós és háborús bűncselekményt regisztráltak. 339 gyerek meghalt, 611 pedig sérüléseket szenvedett az öt hónapja tartó háború következtében.

Közel 80 lengyel katonát öltek meg orosz légicsapások Donyeck megyében, idézi a Ria Novosztyi orosz hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot. A támadásban további 20 páncélozott jármű, és 8 rakétavető is megsemmisült.

Az oroszországi Szmolenszk város polgármestere pedig péntek este bejelentette, eltávolították a lengyel zászlót a több ezer lengyel áldozattal járó katyni mészárlás emlékművéről.

„Nem lehetnek lengyel zászlók az orosz emlékműveken, még kevésbé a lengyel vezetők oroszellenes megjegyzései után”, mondta Andrej Boriszov.

A katyni emlékművet annak a 25 ezer lengyelnek az emlékére emelték, akiket 1940-ben Sztálin parancsára mészároltak le egy Szmolenszk melletti erdőben.

Az Eurovíziót megnyerő Kalush Ochestra tagjai remélik, a szervezők döntésének ellenére megtarthatják majd Ukrajnában a 2023-as Eurovíziós Dalfesztivált, írja a Guardian.

A 2022-es kiírást az ukrán Kalush Orchestra nyerte, így rendeltetésszerűen a jövő évit Ukrajnának kéne megrendezni. A háborús helyzetre való tekintettel azonban a szervezők a második helyen végző Nagy-Britanniába vinnék a dalfesztivált, és már fel is kérték a BBC-t a szervezésre.

Boris Johnson brit miniszterelnök azonban pénteken arról beszélt, szerinte mégis Ukrajnának kéne a házigazdának lennie, mert „megérdemlik”: „Úgy vélem, hogy Kijev vagy bármely más biztonságos ukrán város fantasztikus helyszín lenne a rendezéshez” – mondta Johnson.

Egy katonai célpontra mért orosz csapások legalább egy katonát megöltek a zsitomiri régióban, idézi az észak-ukrajnai tartomány kormányzóját a Reuters. „Körülbelül 30 rakétát lőttek ki a katonai létesítményre, amely nagyon közel van Zsitomir városához” – mondta Vitalij Bunecsko, hozzátéve, hogy közel 10 rakétát még a levegőben megsemmisítettek.

A szintén északon fekvő csernyihivi régió kormányzója szerint „tömeges” rakétacsapások érték Gyeszna települést, ám áldozatokról nem számolt be. Korábban reggel a Nyugat-Ukrajnában lévő javorivi katonai bázist találták el orosz rakéták.

Boris Johnson. brit miniszterelnök lemondana, ha a gazdasági nehézségek mellett túl költséges lenne az ukrán emberek támogatása, írja a Guardian.

A BBC kérdésére, miszerint van-e olyan körülmény, ami miatt lemondana, Johnson azt válaszolta: „Ha azt mondanák nekem, fel kell adnunk Ukrajna ügyét, akkor elfogadnám, hogy elvesztettem egy fontos vitát, és távoznék.”

Johnson hozzátette, tart attól, hogy a háború gazdasági hatásai egy olyan béke megkötésére kényszeríthetik Ukrajnát, amely igazából nem áll az érdekében. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmének következményei veszélyeztetnék a nemzetközi rendet és „hosszú távú gazdasági katasztrófát” okoznának.

Johnson pozíciója nem nevezhető épp stabilnak Nagy-Britannia élén. A 2021 őszén kirobbant partibotrányok után jelentősen csökkent mind személyes, mind pártja népszerűsége. Több elvesztett időközi választás után június elején a Konzervatív Párt képviselői bizalmi szavazást tartottak ellene, amit ugyan túlélt, de intő jelnek tekinthető, hogy a frakció 41 százaléka ellene szavazott. A brit miniszterelnök nehéz helyzetéről itt írtunk bővebben.

Kijött a brit védelmi minisztérium naponta megjelenő hírszerzési összegzése az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeiről. Azt állítják, június eleje óta több magas rangú vezetőt is eltávolíthattak az orosz hadsereg „kulcsfontosságú” szerepköreiből, például Andrej Szerdjukovot, a légideszant erők (VDV) parancsnokát, és Alekszandr Dvornikovot, a Déli Hadseregcsoport parancsnokát.

Dvornikovról valószínűsítik, hogy egy ideig az általános műveleti parancsnoki feladatokat is ellátta a háborúban. A Déli Hadseregcsoport komoly szerepet játszik az orosz hadsereg donbaszi offenzívájában, élére pedig a britek szerint most az a Szergej Szurovikin kerül, akinek karrierjét 30 éve korrupcióval és brutalitással kapcsolatos vádak övezik.

A védelmi minisztérium úgy látja, az orosz páncélos erők lassú, de folyamatos előrenyomulásának tekintetében az ukránok „átértékelhetik” a Szeverodonyeck-Liszicsanszk szektor védelmét.

Az ukrán hadsereg pénteken adta fel teljesen a hetek óta ostromlott, teljesen szétlőtt Szeverodonyecket, Liszicsanszkot pedig már három oldalról fenyegeti az orosz bekerítés. Liszicsanszk az utolsó nagyobb, ukrán ellenőrzés alatt álló város Luhanszk régióban.

Százhúszezer mariupoli rekedt a városban azóta, hogy elfoglalták azt az oroszok, és a településen azóta nagyon rosszak a higiéniai körülmények – erről Vadim Boicsenko polgármester beszélt pénteken. Beszámolója szerint a városban nincs víz, a szemetet pedig február óta nem vitték el, így több ezer tonna szemét borítja az utcákat. A szennyvizet sem kezelik, így aggasztó, hogy felüti a fejét valamiféle fertőzés a környéken. Boicsenko egyébként nincs már a városban. (CNN)

Ebben a cikkünkben részletesen írtunk arról, milyen az élet Mariupolban az orosz „felszabadítás” után.

Június 24-én, pénteken 122 fő érkezett Budapestre vonattal az ukrajnai háború elől menekülve, 64-en közülük gyerekek, írja a Police.hu. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. (Police.hu)

Hat rakétát lőttek ki a Fekete-tengerből, ezek közül négy eltalálta a javorivi katonai bázist, aminek következtében négyen meg is sérültek. A két másik rakétát az ukrán védelmi erők megsemmisítették – jelentette be Makszim Kozickij, a lvivi régió kormányzója szombaton. Ukrán tisztviselők szerint a Javorivnál található katonai kiképzőegységet ért támadás márciusban 35 embert ölt meg, másik 130-at pedig megsebesített. (Guardian)

Tíz évbe is beletelne, hogy kiépítsék azt az infrastruktúrát, amivel ki lehet váltani a fekete-tengeri kikötőknél létrehozott útvonalakat, mondta Tarasz Vjiszotszkij, az ukrán mezőgazdasági miniszter helyettese. A gabonaexporthoz szükséges fekete-tengeri infrastruktúra kiépítése szerinte korábban húsz évig tartott.

Az orosz haditengerészet blokád alatt tartja a fekete-tengeri ukrán kikötőket, amelyeknél az ukránok tengeri aknákat helyeztek el, ezért nem jut ki Ukrajnából a gabona, ami súlyos éhínséget okozhat a világ több országában. A háború miatt továbbra is közel 20 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, és a harcok miatt az idei termést is alig tudják learatni az ukrán gazdák. A helyzetről itt írtunk részletesen>>>

Az alternatív útvonalak – például Konstanca felé, amiről itt írtunk bővebben – a miniszterhelyettes szerint fontosak, de az ukrán exportnak csak a harmadát tudják lebonyolítani. Vjiszotszkij arról is beszélt, hogy az oroszok rakétatámadásai a kikötők infrastruktúrájának 10-15 százalékát megsemmisítették, köztük nemrég az ország egyik legnagyobb gabinasilóját Mikolajivnál. Azt mondta, hogy arra is bizonyítékaik vannak, hogy legalább félmillió tonna gabonát elloptak a részlegesen orosz megszállás alá került régiókban. (Guardian)

Tömeges emberrablások történnek Melitopolban, az elmúlt négy hónapban több mint 500 embert vittek el a az orosz erők, idézi a megszállt város polgármesterét a Guardian. A brit lap a Kyiv Independentre hivatkozva azt írja, múlt héten újrakezdődtek az emberrablások.

Ivan Fedorov azt is mondta, az oroszok elviszik a learatott gabonát a város silóiból. „Ami a legutóbbi termést illeti, az oroszok a következő kritériumokat szabták meg: vagy a termés 50 százalékát, vagy a 70 százalékát viszik el”.

• Vissza kell vonni a Szeverodonyecket védő ukrán csapatokat, erősítette meg pénteken az ukrán ellenőrzésű Luhanszk régió kormányzója.
• A közeli Liszicsanszknál is az a veszély fenyeget, hogy hamarosan három oldalról körbeveszik az oroszok.
• Az oroszok által megszállt Herszonban egy orosz tisztségviselő robbantásos merényletben meghalt.
• A Kreml először azzal reagált, hogy európai belügynek tekinti, hogy Ukrajna és Moldova EU-tagjelölt lett, de később az orosz külügy negatív következményeket pedzegetett.
• A G7-es külügyminiszterek a fekete-tengeri gabonaexport-zárlat feloldását sürgetik, Oroszországot hibáztatják a kialakult élelmiszerválságért.
• Az optimista verzió szerint is legalább tíz évbe telhet majd Ukrajna aknamentesítése a háború után.
• Újabb, ezúttal 450 millió dollár értékű katonai csomagot küld Ukrajnába az USA.