Putyin kész segíteni az élelmiszerválság megoldásában, de csak ha feloldják a nyugati szankciókat

Csütörtökön is megtartotta szokásos éjjeli beszédét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezúttal arról beszélt, hogy az oroszokra való nyomásgyakorláson életek múlnak, mégis akadozik a szankciók bevezetése és a fegyverszállítás, illetve kitért a Donyec-medencében zajló küzdelmekre is. Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindig független állam marad, a kérdés csak az, hogy milyen árat kell fizetnie ezért, és kijelentette, hogy a mostani helyzetet meg lehetett volna akadályozni, ha a világ nyolc évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy nem játszik többet szépen az oroszokkal.

Zelenszkij szerint még most is akadozik a helyzet, az Európai Unió hetek óta próbál megállapodni az újabb szankciókról, Oroszország pedig eközben naponta egymilliárd eurót kap az energiahordozók exportjáért. Mint mondta, hálás azoknak, akik az energiaügyi szankciók mellett kardoskodnak, de feltette a kérdést, hogy honnan van ekkora hatalma, hogy jutottak ehhez hozzá azok, akik blokkolják a lépést. Ezzel feltehetően megint csak Magyarországra célzott, hasonlóan ahhoz, amikor egy nappal korábban indirekten ugyan, de arról beszélt, hogy a magyar kormány akadályozza az olajembargót.

A bankrendszer elleni szankciókat is hiányolta, és arra is kitért, hogy régóta küzdenek már azért, hogy fegyvereket kapjanak, beleértve ebbe a Dmitro Kuleba által is kiemelt rakéta-sorozatvető rendszereket is. Mint mondta, a Donyec-medencére irányuló offenzíva lakatlanná teheti az egész régiót, az oroszok a földdel akarnak egyenlővé tenni városokat. Harkivban kilenc civilt megölt, tizenkilencet pedig megsebesített az ágyúzás, több régiót pedig folyamatosan rakétacsapások érnek. Zelenszkij szerint emiatt az oroszokra való nyomásgyakorláson életek múlnak, a késlekedés, az agresszor kielégítésére tett javaslatok csak újabb halott ukránokhoz vezet.

Az ukrán külügyminiszter egy Twitteren közvetített kérdezz-feleleken beszélt erről, elmondása szerint leginkább rakéta-sorozatvető rendszerek kellenének Ukrajnának, hogy ellensúlyozni tudják az orosz nehézfegyverek számbéli fölényét. Kuleba szerint az ország keleti felében nagyon rossz a helyzet, még annál is rosszabb, mint amiről hallani lehet, és ha nem kapnak fegyvereket, akkor nem fogják tudni visszaszorítani az oroszokat.

Mint mondta, az Egyesült Államok rábólintott arra, hogy nehézfegyvereket küldjön Ukrajnába, de amíg ezek nem érkeznek meg, minden egyes nap területet és embereket veszítenek. Azt is hozzátette, hogy drónokra és nagy hatótávú tüzérségi fegyverekre is szükségük lenne. Az ukránok korábban is kértek már rakéta-sorozatvető rendszereket, amelyeknek a korábban az országba küldött tarackoknál is sokkal nagyobb a hatótávolsága, ám Amerika kifejezetten erre a kérésre egyelőre nem reagált.

Kuleba arra a kérdésre, hogy mire van szüksége Ukrajnának, azt mondta, hogy fegyverekre, fegyverekre és fegyverekre.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Oroszország csak akkor fog tűzszünetet kezdeményezni, ha egy lépés választja el őket a vereségtől, amíg támadnak, addig ez nem fog megtörténni. Ha viszont megtörténik, akkor jól meg fogják gondolni, hogy elfogadják-e a dolgot. Arról is szó esett, hogy az oroszok próbálnak oroszpárti hangokat találni az elfoglalt területeken, de nem találtak elég embert, akivel együtt tudnának dolgozni, mert a legtöbben Ukrajnához akarnak tartozni. Az is kiderült, hogy Ukrajna a G7-országokkal közösen dolgozik azon, hogy Oroszország ne tudja harmadik országok segítségével elkerülni a szankciókat.

(CNN)

A háború által alaposan megtépázott, orosz kézre került városban hatalmas LED-kijelzőkkel felszerelt teherautók, vagy ahogy az oroszok nevezik őket, mobil információs komplexumok járják az utcákat, amelyek valódiságát Petro Andrjuscsenko polgármesteri tanácsadó és az orosz TASZSZ hírügynökség is megerősítette. A hírügynökség beszámolója szerint a városban gyakorlatilag három hónapja információs vákuumban éltek az emberek az áramkimaradások miatt,

ezért döntöttek úgy az oroszok, hogy egy fix helyen állomásozó, illetve két folyamatosan mozgó teherautóval tájékoztatják az embereket a legfrissebb hírekről.

Legfrissebb hírek alatt természetesen olyan orosz állami csatornák híreit kell érteni, mint a Channel 1 és a Russia-24, de vannak az orosz narratívát erősítő beszélgetős műsorok, a szeparatista „Donyecki Népköztársaság” sürgősségi szolgálatainak információs blokkjai, illetve rajzfilmeket és meséket is adnak a kijelzőkön. Az orosz hírügynökség emellett arról is beszámolt, hogy az elmúlt öt napban 1400 tonnányi humanitárius segélyt szállítottak Ukrajnába, Mariupol környékén pedig közel 152 hektárnyi területet tisztítottak meg a robbanószerkezetektől.

Az tehát látszik, hogy az oroszok szeretnék jó színben feltüntetni a dolgot, az ukránok azonban nem vették túl jó néven a kezdeményezést. Andrjuscsenko arról írt, hogy ez a cinizmus legmagasabb szintje, amikor az embereknek nincs mit enniük, ezért lenyomják a hazugságokat a torkukon. Anton Gerascsenko ukrán belügyi tanácsadó Twitteren többször is posztolt a teherautókról, az egyikben a szétbombázott épületek valóságát tette a propaganda mellé, és hozzátette, hogy ez az orosz világ ma.

A kezdeményezés persze nem meglepő, annak ellenére, hogy az oroszok korábban azt mondták, hogy nem akarnak területeket elszakítani Ukrajnától, az elfoglalt településeket egyértelműen megpróbálják Oroszországba integrálni. Putyin éppen szerdán írt alá egy olyan törvényt, amellyel gyorsított eljárásban lehet elfogadni az oroszok által kontrollált területeken élők orosz állampolgárságát, ha pedig egy területen papíron orosz állampolgárok élnek, akkor könnyebb érvelni az elcsatolása mellett is. Herszonban egyébként csütörtökön jelentették be, hogy rubelben fogják adni a fizetéseket.

(Guardian / Novaja Gazeta)

Egy magas beosztású amerikai védelmi tisztviselő csütörtökön újságíróknak nyilatkozott erről, és azt is hozzátette, hogy több mint 350 tüzérségi löveget, több mint 30 vadászbombázót és több mint 50 helikoptert is fel lehet írni a veszteségeikhez. Az amerikaiak szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az orosz hadsereg a végét járná, a hadi képességük nagyobb része továbbra is a rendelkezésükre áll.

A tisztviselő szerint rengeteg erőforrást fordítottak erre a háborúra, mind eszközök mind katonák terén, és mindkét fél szenvedett el veszteségeket. Azt is kiemelte, hogy az oroszok továbbra is fölényben vannak tulajdonképpen minden tekintetben, így ezt is észben kell tartani.

(CNN)

Az orosz elnök csütörtök délután Mario Draghi olasz miniszterelnökkel beszélt telefonon az élelmiszerválságról, illetve annak hatásairól a szegény országokra. Itt hangzott el az is, hogy Oroszország kész komolyan hozzájárulni a negatív hatások csökkentésére tett erőfeszítésekhez, de csak akkor, ha cserébe a nyugat is tesz szívességeket.

Putyin konkrétan azt mondta, hogy gabonával és trágyával tudnának enyhíteni a helyzeten. A Kreml hivatalos leirata szerint emellett az orosz elnök emelett azt is mondta Draghinak, hogy hajlandóak továbbra is biztosítani az orosz gázt Olaszország számára.

(Sky / Guardian)

Az amerikai külügyminiszter egy, a Washingtoni Egyetemen tartott, a Biden adminisztráció Kína-politikájáról szóló konferencián arról beszélt, hogy Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin még akkor is az országaik közötti korlátok nélküli barátságról beszéltek, amikor az oroszok már láthatóan mobilizálták a haderejüket Ukrajna megtámadása előtt.

Blinken hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok sem konfliktusba, sem pedig új hidegháborús helyzetbe nem akar kerülni Kínával, elmondása szerint ezért nem támogatják Tajvan függetlenségét sem.

„A feladatunk az, hogy ismét bebizonyítsuk, hogy a demokrácia képes válaszolni a hirtelen felmerülő kihívásokra, lehetőségeket tud teremteni és elő tudja mozdítani az emberi méltóságot, illetve, hogy a jövő azoké, akik hisznek a szabadságban, és minden ország kényszer nélkül járhatja majd a maga útját”

– mondta Blinken, hozzátéve, hogy Putyin háborúja mellett is a nemzetközi rendet leginkább fenyegető tényezőre fókuszálnak, ez pedig nem más, mint Kína.

A külügyminiszter szerint az, hogy Peking védelmébe vette a szuverén Ukrajna eltörlésére szolgáló orosz háborút, mindenkiben meg kellene, hogy kondítsa a vészharangokat, aki az indiai–csendes-óceáni térségben él.

(Guardian / CNN)

A belarusz elnök egy csütörtökön, a védelmi minisztériumnál tartott konferencián beszélt erről, ahol az ország katonai védelméről volt szó. Mint mondta, új front nyílt meg a háborúban, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül, és azt is hozzátette, hogy már 2021-ben beszélt arról a védelmi miniszterrel, hogy új műveleti parancsnokságot hozzanak létre az ország déli részén. Lukasenko szerint már akkor is tudták, hogy lépniük kell, de most rá lettek kényszerítve arra, hogy azonnal lépjenek, így a nyugati és a délnyugati mellett most déli parancsnokság is lesz majd.

Az elnök azt is hozzátette, hogy a belarusz hadseregnek már a parancsnokság létrehozatal előtt meg kell védenie az ország határait, Elmondása szerint már most zajlik a katonák, különleges egységek és a taktikai zlászlóalj-csoportok beforgatása a területre, már most látnak el itt határvédelmi tevékenységet fegyveres erők a határőrök mellett. Mint mondta, erre azért is van szükség, hogy hozzászoktassák a hadseregben szolgálókat a háborús helyzethez, ami egyelőre ugyan még nem jött el, de készülniük kell rá.

Lukasenko emellett beszélt az orosz gyártmányú rakéták fontosságáról is Belarusz védelmében. Korábban az oroszok Iszkander rakétarendszereket szállítottak az ország nyugati részére, amely alapján akár új, Ukrajnára irányuló rakétacsapásokra is lehet majd számítani.

(Sky News / BELTA)

Csütörtökön Londonban találkozott egymással az ukrán és a brit főügyész, ahol Irina Venediktova arról tájékoztatta brit kollégáját, Suella Bravermant, hogy Ukrajnában összesen már közel 14 ezer, oroszok által elkövetett háborús bűncselekményt vizsgálnak a háború kitörése óta.

„Ma csak háborús bűncselekményből közel 14 ezret vizsgálunk, és van még közel hatezer kapcsolódó eset. Ez azt jelenti, hogy napról napra rengeteg precedens történik, napi 100-200, a naptól függ” – mondta Venediktova.

Leginkább a civil épületek, kórházak és iskolák ellen indított bombázások ügyei miatt vizsgálódnak. A háború kezdete óta már több mint ezer ilyen épület semmisült meg az országban. A civil lakosság elleni támadások miatt azt is elkezdték vizsgálni, hogy Ukrajnában népirtás történik-e.

„Teljesen egyetértek azzal, hogy Ukrajnában népirtás történik. Miért? Mert az orosz hadsereg és az orosz katonai vezetők azért jöttek Ukrajnába, hogy elpusztítsák az ukrán államot, hogy megöljenek minden ukránt, és azt akarják, hogy ez a terület az Orosz Föderáció részévé váljon” – mondta az ukrán főügyész.

Azt elfogadják, hogy az ügyek kivizsgálása nagy falat, és nemzetközi feladat, amit a hágai Nemzetközi Bíróságnak kell elvégezni, de fontosnak tartják, hogy az ukránok aktív szereplői legyenek az ügyek feltárásának, hiszen mégiscsak ők az érintett fél, akik a legjobban ismerik a körülményeket.

(BBC)

„Oroszországnál van az előny, de megteszünk minden tőlünk telhetőt” – mondta csütörtökön egy sajtótájékoztatón Olekszij Gromov, az ukrán hadsereg tábornoka a Luhanszk régióban folyó harcokról.

Hozzátette, Iszkander rakéták mozgását is érzékelték Fehéroroszország délnyugati részén, Breszt közelében, ami előrevetíthet egy Nyugat-Ukrajnára mért újabb rakétacsapást.

(Sky)

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a nyugati újságírók kitiltásával fenyegették meg a Youtube-ot, amennyiben a videoplatform továbbra is blokkolja az orosz külügy sajtótájékoztatóit.

“Megmondtuk nekik: ”Még egy tájékoztatónkat blokkoljátok, egy amerikai újságíró vagy sajtótermék mehet is haza. Még egy tájékoztatót blokkoltok, és megnevezzük azt a konkrét újságírót vagy kiadványt, amelyiknek haza kell mennie" – mondta Zaharova egy sajtótájékoztatón.

(BBC)

A Reuters egy magas rangú török tisztviselőre hivatkozva azt írja, hogy Törökország Oroszországgal és Ukrajnával is tárgyalásokat folytat arról, hogy a Boszporuszon keresztül nyissanak folyosót az ukrán gabonaszállítmányoknak Európa felé.

Az értesülést két másik forrás is megerősítette a Reutersnek, hozzátéve, hogy a tárgyalások még folyamatban vannak, korai lenne arról beszélni, hogy megvalósulnak-e. Az elképzelés szerint Odesszából indulnának a szállítmányok kersztül a Fekete-tengeren, ahol az egyébként NATO-tag Törökország szigorú ellenőrzést tart. Törökország felügyelné a tranzitot az elképzelés szerint.

Törökország eddig annak ellenére, hogy NATO-tag igyekezett semleges hangot megütni a háború ügyében.

Az oroszok egyébként közben azt mondják, hogy az ukrán gabonablokádért valójában a „Nyugat illegális cselekedetei” a felelősek, ezért a világ csak magát okolhatja azért, hogy nem tud kijutni Ukrajnából a gabona.

(Guardian)

Két fogságba esett orosz katona bűnösnek vallotta magát háborús bűnök elkövetésében. Ez a második háborús bűnökkel kapcsolatos per Ukrajánaban – írja a Guardian.

Alekszandr Bobikin és Alekszandr Ivanov elismerte, hogy egy tüzérségi egység tagja volt, amely az oroszországi Belgorod régióból lőtte a Harkiv környéki célpontokat. Az ügyészek szerint a lövések megsemmisítettek egy oktatási intézményt Derhacsi városában.

A közép-ukrajnai Kotelevszka járási bíróságon tartott tárgyaláson Bobikin azt mondta: „Teljes mértékben bűnös vagyok azokban a bűncselekményekben, amelyekkel vádolnak. Oroszországból lőttük Ukrajnát.” Ivanov azt kérte, ne szabják ki rá a maximális börtönbüntetést, és hozzátette: megbánta a tettét, és kérte a büntetése csökkentését.

Az államügyészek 12 év börtönbüntetést kértek a két orosz katonára a háborús törvények megsértése miatt. Védőügyvédjük enyhítést kért, azzal érvelve, hogy a két katona parancsot teljesített és megbánták tettüket. Az ítélet május 31-én várható.

(Guardian)

Az ukrán katonai hírszerzés szerda délutáni tájékoztatása szerint az oroszok kezdenek kifogyni a precíziós fegyverekből. Vagyim Skibitszkij, a védelmi minisztérium katonai hírszerzési szerint Oroszország a nagy találati pontossággal bíró irányított rakétái 60, de lehet, hogy 70 százalékát már elhasználta az elmúlt három hónap alatt. Ezzel közeledik az a szint, amikor a további bevetésekhez már hozzá kellene nyúlni a stratégiai tartalékhoz. Az ukrán védelmi minisztérium katonai hírszerzési osztályának parancsnokhelyettese az ukrán Pravdának arról számolt be, hogy miközben korábban az oroszok szinnte minden célpontra szórták az irányított tölteteket (például az Iszkander-M ballisztikus rakétákat), addig az utóbbi hetekben ezeket a fegyvereket már csak válogatott célpontok ellen vetik be.

Az ukrán hírszerzés a készletcsökkenést a nyugati szankciókkal magyarázza. Ahogy az a Foreign Policy elemzéséből kiderül, az USA és az EU büntetőintézkedései már 2014-től kiterjedtek a precíziós fegyvereket előállító orosz állami vállalatok egy részére, 2022 márciusától pedig nemcsak a teljes orosz hadiipar került rá a szankciós listára, de az USA minden olyan mikroeletronikai termékre exporttilalmat vezetett be, melyet fel lehet használni a hadiiparban. Ez azt jelenti, hogy például a precíziós fegyverekhez nélkülözhetetlen mikrocsipekben és félvezetőkben olyan durva hiány alakult ki, hogy – legalábbis az amerikai kormánytagok által visszhangzott ukrán hírek szerint – Oroszországban már hűtőszekrényeket és mosogatógépeket beleznek ki, hogy félvezetőket szabadítsanak fel a hadiipar számára.

Azt persze valójában nem tudni, hogy valójában meddig tart ki az orosz készlet, de az optimista bejelentésekkel szemben némi kételyt támaszt az a tény, hogy a médiában már több mint egy hónapja keringenek hírek az orosz tartalékok kimerüléséről:

• április 24-n a Bellingcat oknyomozó portál vezetője mondta el, hogy az oroszok kezdenek kifogyni a precíziós fegyverekből,
• április 29-én a Financial Timesban jelent meg, hogy „nyugati tisztségviselők” szerint az oroszok kezdenek kifogyni a precíziós fegyverekből,
• május 9-én pedig a brit védelmi minisztérium napi helyzetértékelésében szerepel, hogy az oroszok kezdenek kifogyni a precíziós fegyverekből.

Egy „Szent Javelint” ábrázoló hatalmas falfestmény került egy kijvei panelház oldalára. Az alkotást csütörtökön leplezték le. A festményt a Kailas-V nevű művészeti csoport készítette, akik azt mondták, akciójuk pénzgyűjtési célt szolgál, amivel Ukrajna háborús erőfeszítéseit támogatják.

Chris Shaw amerikai illusztrátor és művész még 2018-ban készítette a Szent Javelin című alkotását, ami a mostani háborúban vált igazán virálissá, és lett az ukrán védők egyik szimbóluma. Az orosz invázió előtt egy héttel már elindult egy adománygyűjtés, amiben Szent Javelin mintás matricákat árultak, amivel egy hét alatt több mint 400 ezer dollárt gyűjtöttek össze egy ukrán jótékonysági szervezet számára. A Javelin az egyik legszélesebb körben használt tankelhárító fegyver, a háború elején nagy számban elpusztított orosz páncélosok többsége ennek lett az áldozata.

(Sky News)

Putyin csak akkor fog tárgyalni, ha rájön, hogy nem tudja megtörni Ukrajna ellenállását – mondta Olaf Scholz német kancellár a davosi Világgazdasági Fórumon tartott beszédében. Szerinte az orosz rezsimnek óriási költségeket okoz ez a háború, de figyelmeztetett: „Putyin csak akkor fog komolyan tárgyalni a békéről, ha rájön, hogy nem tudja áttörni Ukrajna védelmét.” „Nem lesz békediktátum. Ukrajna ezt nem fogja elfogadni, ahogy mi sem. Putyin nem nyerheti meg a háborúját” – hangsúlyozta Scholz.

(ZDF, Reuters, Sky News)

A Corvinus, az ELTE és a BME együttműködésében készült közös magyar tanulmány szerint Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává – írja a Corvinus Egyetem közleménye. A Világbank adatainak elemzése azt mutatja, hogy az európai gabonatermés jelenleg ebben a térségben nő a legdinamikusabban, aminek két fő oka van: az egyik, hogy az északi régió gabonaféléi viszonylag kevéssé érzékenyek az éghajlatváltozásra, a másik pedig, hogy a keleti régió korábban elmaradott gazdaságai gyorsan tudnak növekedni.

Az északi irányú gabonatermesztési változások motorja a globális éghajlatváltozás, ami a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját az elmúlt évtizedekben északi irányba tolta el. A tanulmány másik fő megállapítása, hogy a kelet- és a közép-európai mezőgazdaság technológiai felzárkózása az európai gabonatermesztés súlypontját nyugatról keleti irányba húzza, itt gabonadömping alakult ki.

A tanulmány egyik szerzője, Jámbor Attila kiemelte, hogy ez a régió fontos szerepet játszhat az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezésében, segítve a kibontakozó élelmiszerválság enyhítését. Kérdés ugyanakkor, mennyire tudja a térség a fenti lehetőségeket rövid és hosszú távon is kihasználni – tette hozzá a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének vezetője.

Az elemzés a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratában jelent meg.

A krími kormány miniszterelnök-helyettese, Georgij Muradov az orosz RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint azt mondta: „Ukrajna örökre elvesztette az Azovi-tengert. A Zaporizzsja és Herszon megyei kikötők soha többé lesznek ukrán kézen. Biztos vagyok benne, hogy régióink Oroszországgal való újraegyesítése után az Azovi-tenger ismét, ahogy korábban is volt, kizárólag Oroszország beltengere lesz.”

A RIA Novosztyi idézi Vlagyimir Rogovot, a megszállt zaporizzsjai terület egyik oroszok által kinevezett tisztviselőjét is, aki nagyjából ugyanezt mondta, vagyis hogy Zaporizzsja és Herszon megye soha nem fog visszakerülni a kijevi kormány ellenőrzése alá.

Az ukrán kormány többször kijelentette, hogy nem mennek bele olyan békeszerződésbe, amely nem állítja vissza az ország határait. Ezzel szemben Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke azt mondta, hogy Oroszország nem fogad el semmilyen olyan rendezést, amely nem ismeri el a 2014-ben annektált Krímet orosz területként.

(Guardian)

Mintegy nyolcezer ukrán hadifoglyot tartanak fogva az Oroszország által támogatott Luhanszki és Donyecki Népköztársaságokban, és naponta több száz új hadifoglyot szállítanak oda – közölte a luhanszki szakadár terület egyik tisztségviselője. „Rengeteg fogoly van. Természetesen a Donyecki Népköztársaság területén többen vannak, de azért nálunk is van bőven. Az összlétszám valahol nyolcezer körül van” – idézi a TASZSZ orosz hírügynökség Rodion Mirosznyikot, akit május elején neveztek ki a luhanszki terület orosz nagykövetének. Az állításait független hírforrások nem erősítették meg.

(BBC)

A brit védelmi minisztérium legújabb közzétett hírszerzési jelentése szerint az orosz haderő elit egységei, a légideszant-csapatok (VDV-alakulatok) „súlyos veszteségeket” szenvedtek el a háború kezdete óta. Azt írják, hogy olyan feladatokkal bízták meg ezeket az elit egységeket, amelyek jobban illettek volna a nehézpáncélos alakulatokhoz, a „rossz stratégiai irányításért” pedig súlyos árat fizettek. A légideszantosok „számos figyelemre méltó taktikai hibát követtek el” – áll a jelentésben, amely példákat is hoz ezekre a kudarcokra.

• Márciusban a hosztomeli repülőtéren keresztül megkísérelt előrenyomulás az ukrán főváros, Kijev felé.
• Az izjumi tengelyen április óta megrekedt előrehaladás.
• A közelmúltbeli „sikertelen és költséges” átkelési kísérletek a Donyec folyón.

„A VDV helytelen alkalmazása rávilágít arra, hogy Putyin jelentős befektetései a fegyveres erőkbe az elmúlt 15 évben hogyan eredményezték a teljes orosz haderő kiegyensúlyozatlanságát” – áll a közleményben.

Az ukrán hadsereg közlése szerint az orosz erők több mint 40 várost támadtak meg a kelet-ukrajnai Donbasz régióban. „A megszállók több mint 40 várost lőttek Donyeck és Luhanszk megyékben, 47 polgári objektumot, köztük 38 lakóházat és egy iskolát romboltak le vagy rongáltak meg. A légicsapások következtében öt civil meghalt, 12 pedig megsebesült” – közölte az ukrán fegyveres erők Facebook-oldala.

Oroszország az elmúlt hónapban a Donbasz teljes elfoglalására összpontosított, több ezer katonát küldtek a régióba. A Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban kitartó ukrán erőket három oldalról próbálják bekeríteni. Ezen városok elestével Luhanszk megye teljes egésze orosz ellenőrzés alá kerülne, ami a Kreml egyik legfontosabb háborús célja.

Oroszország több ezer katonát küldött a régióba, három oldalról támadva, hogy megpróbálja bekeríteni a Szeverodonyeck és Liszicsanszk városokban kitartó ukrán erőket. Ezek elestével Luhanszk tartomány egésze orosz ellenőrzés alá kerülne, ami a Kreml egyik legfontosabb háborús célja. A Luhanszki terület kormányzója, Szerhij Haidai múlt hétvégén azzal vádolta meg Oroszországot, hogy a „felperzselt föld” taktikájával akarják bevenni Szeverodonyecket. A kormányzó azt mondta, hogy az oroszok egy híd kivételével az összes Donyec folyón átívelő hidat lerombolták, és a várost az elszigetelődés veszélye fenyegeti.

(BBC)

Veszélyesnek nevezte a Vlagyimir Putyin orosz elnök „megbékítésére” tett kísérleteket Liz Truss brit külügyminiszter. „Az orosz agressziót nem lehet megbékíteni. Erővel kell válaszolni rá. Biztosítanunk kell Ukrajna győzelmét katonai segítséggel és szankciókkal. Most már nem vehetjük le a lábunkat a gázpedálról” – áll a miniszter sajtóközleményében, amelyet a csütörtöki bosznia-hercegovinai útja előtt adtak ki.

(BBC)

Május 25-én 5528 fő lépett be Magyarországra az ukrán–magyar határszakaszon keresztül. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4482 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 148 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes – írja az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye. Szerdán 194 ukrajnai menekült, köztük 89 gyerek érkezett Budapestre vonattal.

Kaja Kallas észt miniszterelnök szerdán egy stockholmi biztonságpolitikai konferencián vett részt, ahol mindenkit óva intett attól, hogy engedményeket tegyen Oroszországnak. Azt mondta: „Sokkal veszélyesebb engedni Putyinnak, mint provokálni őt.” Az észt miniszterelnök szerint az agresszornak tett, aprónak tűnő engedmények nagy háborúkhoz vezetnek. „Ezt a hibát már háromszor elkövettük: Grúziában, a Krímben és Donbaszban” – tette hozzá, és figyelmeztetett a tűzszünetre és a békére vonatkozó elhamarkodott felhívásokra.

„Nem adhatunk semmit az agresszornak, amit korábban nem kapott meg – különben az agresszió előbb-utóbb visszatér. Nincs jele annak, hogy Oroszország megváltoztatta volna a számítását. Nem hiszek egy nyílt agresszor és egy hidegvérű háborús bűnös jóakaratában. El kell kerülnünk a rossz békét. Egy rosszul kialkudott béke nemcsak Ukrajnának, hanem mindannyiunknak is rossz békét jelentene” – mondta.

Kallas szerint arra kell összpontosítani, hogy visszaszorítsák az agresszort, és megakasszák a hadigépezetét. „Ukrajnának ma fegyverekre van szüksége, hogy visszavágjon az agresszornak, és felszabadítsa területeit. Segítenünk kell Ukrajnát a győzelemben. Nekünk pedig a saját védelmünkben kell előrelépnünk” – mondta. Hozzátette: segíteni kell Ukrajnát, hogy majd a lehető legjobb pozícióból tárgyalhassanak az agresszorral.

(Guardian)

Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy új közös brit, uniós és amerikai csoportot indítanak Ukrajnába, amelynek az lesz a feladata, hogy „stratégiai tanácsadással és operatív segítségnyújtással” támogassa az ukrán főügyész munkáját az elkövetett háborús bűnök és egyéb atrocitások dokumentálásában.

A hét elején egy 21 éves orosz katonát életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek egy fegyvertelen férfi megöléséért Ukrajna első háborús bűnökkel kapcsolatos perében.

(CNN)

Szokásos éjjeli beszédében Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a davosi Világgazdasági Fórumra reagált, főként Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter azon kijelentésére, miszerint „Ukrajnának fel kéne adnia területeinek egy részét a béke érdekében”. Az ukrán elnök erre beszédében azt mondta, hogy míg „Oroszország nem tesz semmit, mégis van, aki azt mondja, hogy vegyük figyelembe az érdekeiket”.

„Miután több ezer orosz rakéta csapódott be Ukrajnába. Miután ukránok tízezrei haltak meg. Bucsa és Mariupol után. A lerombolt városok után. Az oroszok által felállított szűrőtáborok után, ahol ukránokat ölnek, csonkítanak, kínoznak és aláznak meg. Oroszország mindezt Európában tette meg.”

Zelenszkij hozzátette, mindezek ellenére Davosban mégis hangoztak el olyan álláspontok, amelyek Oroszországnak adnának ukrán területeket a béke kedvéért, hogy „Oroszország ne idegenedjen el Európától”.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy ha az orosz elnök „megérti a valóságot”, akkor van lehetőség arra, hogy diplomáciai úton találjanak kiutat a háborúból. Zelenszkij kitért arra is, hogy Magyarország miatt nincs olajembargó az oroszokkal szemben.

A szerdai tudósításunkat itt olvashatja vissza. Röviden összefoglalva a következők történtek tegnap, a háború 91. napján:

• Rakétatámadás érte Zaporizzsját és Kramatorszk egyik lakónegyedét.
• Fogságba esése óta először szólalt meg az Azov ezred parancsnoka. Denisz Prokopenko alezredes a feleségének telefonon annyit mondott, hogy jól van.
• Az oroszok 50 évre emelték a hadseregbe lépés maximális korhatárát, hogy így pótolják a veszteségeiket.
• Az Egyesült Államok szerdán leállította az orosz adósság visszafizetések befogadását.
• A brit kormány jóváhagyta a Chelsea futballklub eladását, és mindenkit biztosítottak arról, hogy a volt orosz tulajdonos, Roman Abramovics nem fog keresni az üzleten.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólalt a davosi Világgazdasági Fórumon, ahol szóvá tette, hogy Magyarország miatt nem jött létre az orosz olaj elleni embargó.