Elveszik a közpénzből fenntartott irodáját az orosz gázcégbe beülő volt német kancellártól

Köszönjük, hogy nálunk követték a háború 86. napjának eseményeit, péntek reggel újra elindul a percről percre közvetítésünk.

Volodimir Zelenszkij szokásos esti beszédét azzal kezdte, hogy beszámolt a 40 milliárd dolláros amerikai segélycsomagról, amit ma szavazott meg a szenátus, a németországi G7-es találkozóról, valamint az EU által belengetett 9 milliárd eurós segélycsomagról. Mindegyikért hálás, de kiemeli, hogy ezek nélkül nehéz helyzetben lennének, mert a havi államháztartási hiányuk jelenleg 5 milliárd dollár.

Szerinte nem csak Ukrajna érdeke, hogy megnyerjék a háborút, hanem a nyugati országoké is, mert Ukrajna védelme az ő védelmük is – új orosz háborúk és vészhelyzetek ellen.

Csütörtökön diákokhoz és rektorokhoz is szólt egy beszédben. Úgy látja, mindenki bizakodó, de sok egyetem nem az eredeti városában működik már, a háború miatt költözniük kellett. Bejelentette, hogy az elfoglalt területekről érkező leendő hallgatók könnyített eljárással juthatnak be mostantól egyetemekre, és azoknak is próbálnak segíteni, akik szintén az oroszok által ellenőrzött területekről jönnek, de már fizetnek tandíjat.

„Az ukrán fegyveres erők folytatják a Harkiv régió felszabadítását. A Donbaszban viszont a megszállók ráerősítettek. Pokoli ott a helyzet, és ez nem túlzás”

– mondta.

Kitért Szeverodonyeck ágyúzására is, amiben 12 civil vesztette életét, és legalább 40-en megsérültek. Hasonló támadások értek több másik várost is, az elnök szerint a Donbaszt teljesen szétlőtték. Ezekre nem lát katonai magyarázatot, ezért egyértelműnek tartja, hogy Oroszországnak egyetlen célja van: minél több ukránnal akar végezni, minél több ukrán házat és vállalkozást akar elpusztítani.

Épp ezért üdvözölte az első háborús bűnösök perét, és ahogy korábban is, most is megígérte, hogy nemzetközi bíróság előtt is bebizonyítják, hogy a megszállók háborús bűnöket követtek el.

Mint minden este, most is beszámolt a kiosztott kitüntetésekről: 210 katonát tüntetett ki, 48-uk posztumusz kapták meg.

Az ukrán vezérkari főnök, Valerij Zaluzsnij tábornok csütörtökön a NATO katonai bizottságánál járt, és bizakodó hangnemben beszélt nekik a védelem állásáról – írja a CNN.

„Ma nem csak védtük magunkat. Több sikeres ellentámadást is végrehajtottunk”

– mondta a tanácsnak.

Zaluzsnij szerint az ukrán erők meggyengítették a Harkiv és Mikolajiv körüli ostromló csapatokat, és már Herszon felé nyomulnak. Azt mondta, hogy az ukránok elképesztően magas árat fizetnek a szabadságért, és Európa a második világháború óta legnagyobb biztonsági krízis közepén van.

Azt állítja, hogy mióta Oroszország 2014-ben megszállta a Krím félszigetet, sejtették, hogy hasonló támadás fogja érni őket, ezért próbáltak előre felkészülni. Szerinte az első hónap kritikus fontossággal bírt, és így, hogy nem engedték, hogy Oroszország elfoglalja Kijevet, hatalmas veszteségeket okoztak, és megakasztották az inváziót.

„De az oroszok továbbra is nagy intenzitással rakétáznak, átlagosan napi 10-14 ballisztikus és irányított lövedéket indítanak. Ez nemcsak Ukrajna számára jelent fenyegetést, hanem a NATO-tagországok számára is”

– mondta. Szerinte ezért fontos a légvédelem megerősítése.

A finn Olaf Brewing sörfőzde az OTAN nevű lágerét olyan kék dobozba tölti, amin egy sörivó középkori lovag látható, akinek a páncélját a NATO szimbóluma díszíti. A sör neve a finn „otan olutta” kifejezéssel játszik, ami azt jelenti, hogy „iszom egy sört”, míg az OTAN betűszó a NATO francia rövidítése is egyben.

A Finnország NATO-hoz való csatlakozását támogató sörről ebben a cikkben olvashat bővebben.

Több kérdést, köztük az ukrajnai helyzetet is megvitatta telefonon csütörtökön Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök – írja az MTI.

Az orosz védelmi minisztérium által kiadott szűkszavú tájékoztatás szerint az amerikai részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során a felek „megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket, beleértve az ukrajnai helyzetet is”. Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két vezérkari főnök között február 11. óta.

Geraszimov és Milley hat nappal Szergej Sojgu orosz és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kapcsolatba lépése után beszélt egymással. Azt a hívást is a Pentagon kezdeményezte és a mintegy egyórás eszmecsere során amerikai tájékoztatás szerint Austin azonnali tűzszünetet sürgetett Ukrajnában.

A két miniszter ezt megelőzően február 18-án, vagyis egy héttel az Ukrajna elleni orosz háború kezdete előtt tárgyalt egymással. Március 24-én John Kirby, az amerikai védelmi tárca szóvivője azt mondta, hogy Austin és Milley is kereste a telefonos kapcsolatfelvétel lehetőségét orosz hivatali partnerével, de Moszkva kitért ez elől.

Március 1-jén a felek a szíriaihoz hasonló konfliktusmegelőző vonalat létesítettek, mert a két hadsereg műveleti területe közel került egymáshoz; az orosz haderő többször hajtott végre csapást a NATO-tag Lengyelország határai közelében, ahol amerikai egységek állomásoznak. Pénteki amerikai közlés szerint a vonal működését naponta kétszer is ellenőrizték, de érdemi párbeszéd nem folyt rajta Austin és Sojgu kapcsolatfelvételéig.

Az USA szenátusa is megszavazta az Ukrajnának szánt 40 milliárd dolláros katonai és humanitárius segélycsomagot – írja a Guardian. A javaslatot jelentős, kétpárti támogatással 86-11 arányban szavazták meg.

A képviselőház már egy hete megszavazta a javaslatot, ami így már csak Joe Biden aláírására vár. Az elnök majdnem három hete kérte meg a törvényhozókat, hogy álljanak elő egy ilyen csomaggal, bár őr csak 33 milliárd dollárt kért.

Biden közleményben örömét fejezte ki, hogy a két nagy párt képes volt ilyen mértékű együttműködésre, és azt is elárulta, hogy a pénzből még több fegyvert és lőszert tudnak Ukrajnába küldeni, valamint a saját tartalékaikat is feltölthetik.

„A szövetségeseink és partnereink felajánlásaival együtt továbbra is fenntartjuk az Ukrajnába, a környékére és a világ többi tájára küldött biztonsági, gazdasági, élelmiszeri és humanitárius segítséget, és megerősítjük Ukrajnát – mind a csatatéren, mind a tárgyalóasztalnál”

– áll a közleményben.

Tizenkét ember meghalt és negyvenen megsebesültek Szeverodonyeck orosz ágyúzása miatt – írja a hely katonai vezetés közleménye alapján a BBC. A támadásban az infrastruktúrában is sok kár keletkezett, sok helyen nincs áram.

Az áldozatok között van két nő, akik egy találatot kapott lakásban voltak, és nem tudtak kimenekülni. Legalább nyolc ház rongálódott meg, és a folyamatos ágyúzás miatt a mentőegységek csak két óra késéssel tudtak kiérni épületekhez, amik kigyulladtak.

George Bush arról beszélt Dallasban, hogy Oroszországban választási csalás történik, és megszűnt a fékek és ellensúlyok rendszere, majd a következőképp folytatta:

„Ennek a következménye egyetlen ember döntése, hogy teljesen indokolatlan és brutális inváziót indított Irak ellen. Vagyis Ukrajna ellen.”

Az esetről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Megvonta a német szövetségi parlament Gerhard Schröder több juttatását, mert a volt kancellár az Ukrajna elleni háború kezdete óta nem határolódott el Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, és nem vált meg a Rosznyeft orosz energiaipari cégben betöltött tisztségétől – írja az MTI.

A parlament költségvetési bizottságában a kormánypártok és a CDU/CSU jobbközép pártszövetség képviselőinek támogatásával elfogadott indítvány szerint Gerhard Schröder nem kap többé közpénzt az egykori kormányfői tisztségéhez kapcsolódó tevékenységét szolgáló berlini iroda és stáb fenntartására. A négyfős stáb egyébként már márciusban felmondott, miután főnökük nem volt hajlandó kiszállni a Rosznyeftből. Az iroda a Guardian szerint 2021-ben 419 ezer eurójába került az adófizetőknek.

A volt kancellár a mintegy 8300 eurós (3,2 millió forint) nyugdíját megtarthatja, és az állam továbbra is gondoskodik a védelméről.

A szociáldemokrata politikus kancellárként – az SPD és a Zöldek 1998–2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével kellett leginkább megdöbbenést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz elnök „kifogástalan demokrata”.

Az elveszített 2005-ös szövetségi Bundestag-választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.

A volt kancellár többször elítélte az Ukrajna elleni agressziót. Április végén a New York Timesnak azt mondta, hogy hiba volt elindítani a háborút, és Vlagyimir Putyinnál tett márciusi látogatása alapján úgy látja, hogy az orosz államfő be is akarja fejezni, „de ez nem olyan egyszerű”, mert „van néhány kérdés, amelyet tisztázni kell”.

Azt is mondta, hogy továbbra sem hajlandó teljesíteni az elhatárolódásra és a céges tisztségek visszaadására vonatkozó követeléseket.

„Nem fogok elkezdeni mea culpázni”

– mondta.

Már több mint egymillió ukrán tért haza, mert frusztrálták őket a bonyolultabbnál bonyolultabb európai uniós rendszerek – mondta a BBC szerint Vadim Prisztajko, Ukrajna nagykövete az Egyesült Királyságba.

Még azzal indokolta a hazatérők döntését, hogy hiányoznak nekik a szeretteik, az otthonuk, az állásuk. Azt hangsúlyozta, hogy a kijevi és harkivi polgármesterek továbbra sem ajánlják, hogy az emberek visszatérjenek a városokba, mert még nem biztonságos a helyzet.

Emiatt jobban örülne, ha a menekülő ukránok még egy darabig Európában, az unióban, az USA-ban vagy Kanadában maradnának, ahol biztonságos.

Az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta Magdalena Andersson svéd miniszterelnököt és Sauli Niinistö finn elnököt, hogy megvitassák a két ország NATO-csatlakozási kérelmét.

Joe Biden szerint a két ország erős demokratikus intézményekkel, erős hadsereggel, erős és átlátható gazdasággal, valamint erős „erkölcsi érzékkel” rendelkezik. „Megfelelnek minden NATO-követelménynek, és még többnek is” – mondta. Felajánlotta az Egyesült Államok határozott támogatását a „két nagyszerű demokrácia” számára, hogy csatlakozzanak „a világtörténelem legerősebb védelmi szövetségéhez”.

Sauli Niinistö finn elnök arról beszélt, szeretnének tárgyalni Törökországgal a NATO-csatlakozással kapcsolatos aggodalmairól. „Komolyan vesszük a terrorizmust, elítéljük a terrorizmus minden formáját, és aktívan részt veszünk a terrorizmus elleni küzdelemben”. Mint mondta, Törökországgal jelenleg „nyílt és konstruktív” megbeszéléseket folytatnak. Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán arról beszélt, nem fogja támogatni, hogy a két skandináv országot felvegyék a NATO-ba, ha a svédek és a finnek nem adják át azokat a kurdokat, akikre Erdoğan terroristaként hivatkozik.

„Sötét időkben jó barátok között lenni” – fogalmazott Magdalena Andersson svéd miniszterelnök. Szerinte országa NATO-csatlakozási kérelme „történelmi pillanat”. Az Egyesült Államokkal fennálló viszonyra „mély és hosszú távú barátságként” hivatkozott, hangsúlyozta a demokrácia és a szabadság közös értékeit, de azt is mondta, ezek az értékek „most próbatétel alatt állnak”. Szerinte az ukrajnai helyzet „az európai történelem legsötétebb napjaira” emlékeztet.

(BBC)

Julija Pajevszka katonai orvos heteken át készített felvételeket az ostromlott mariupoli acélgyárban, mielőtt az oroszok elfogták – írja az Associated Press. A videókat az evakuálás közben tudta eljuttatni az AP egyik újságírójának, aki egy tamponba rejtve csempészte ki az adathordozót az oroszok által ellenőrzött területről.

Az oroszok most azzal vádolják, hogy az általuk nácinak tartott Azov ezred tagja, bár a katonai kórháznak, ahol dolgozott semmi köze nincs az ezredhez. A felvételeken az is látszik, hogy nemcsak ukrán civileket ápolt, hanem sebesült orosz katonákat is.

Február 24-én egy ukrán katona fejsérülését kezelte, két nappal később pedig egy oroszt ápolt, aki megdöbbenve tapasztalta, hogy Pajevszka segít rajta. Még aznap este egy testvérpárt – egy kisfiút és egy kislányt – is bevittek a kórházba, akik akkor sérültek meg, amikor egy ellenőrzőponton rájuk lőttek. A szüleik még a helyszínen meghaltak, a kisfiú pedig néhány órával az érkezése után.

Az 53 éves orvos most több száz helyi vezető, újságíró és egyszerű civil társaságában orosz fogságban van. Az ENSZ legalább 204 „erőszakos eltűnést” jelentett már a háború kezdete óta. A világszervezet szerint többeket is megkínoztak, négy embernek pedig már megtalálták a holttestét.

További képeket és videókat az AP cikkében talál.

Ukrán tisztviselők szerint Dél-Ukrajna oroszok által megszállt részein egyre gyakoribbá válnak a fegyveres szabotázsakciók. Csütörtökön Olekszij Aresztovics, Zelenszkij elnök tanácsadója azt mondta, az ukrán Ellenállási Mozgalom akciója Melitopolban egy orosz páncélvonat kisiklatásához vezetett. Melitopolt március eleje óta tartják megszállva az oroszok. Aresztovics azt mondta, a lőszert szállító vasúti kocsik felborultak, a lőszer felrobbant.

Az elnöki tanácsadó szerint a melitopoli gerillamozgalom két magas rangú orosz tisztet is likvidált. A megszállók ezért a magánjáratokat is átkutatják, partizánokat keresve. Független forrásból még nem erősítették meg az elnöki tanácsadó állításait. Az elmúlt napokban Zaporizzsja és Herszon megye megszállt részein olyan plakátok jelentek meg, amiken orosz katonákat ölnek meg partizánok.

(CNN)

A kijevi Pecserszki Kerületi Bíróság engedélyt adott Viktor Janukovics volt ukrán elnök letartóztatására – derült ki az ukrán főügyészség Telegramon közzétett közleményéből. Janukovicsot azzal gyanúsítják, hogy illegális embercsempészetet szervezett Ukrajna államhatárán keresztül.

A vád szerint Janukovics az orosz fegyveres erők három helikopterének segítségével illegálisan átlépte az ukrán–orosz határt 2014-ben, és legalább 20 embert szállított át az államhatáron a Donyecki területhez tartozó Urzuf külterületén az oroszországi Anapába – írták. Azt nem tudni, hogy Janukovics jelenleg hol tartózkodik. Márciusban az Ukrinform ukrán állami hírügynökség arról értesült, hogy a belarusz fővárosban, Minszkben van.

Janukovics 2010-től 2014-ig volt Ukrajna elnöke, amikor a Majdanról indult tüntetési hullám idején eltávolították hivatalából. A tüntetések azután törtek ki, hogy Janukovics elutasította az ukrán-európai társulási megállapodást, amely közelebb hozta volna Ukrajnát az Európai Unióhoz.

(CNN)

A kijevi Pecserszki Kerületi Bíróság engedélyt adott Viktor Janukovics volt ukrán elnök letartóztatására – derült ki az ukrán főügyészség Telegramon közzétett közleményéből. A volt ukrán elnököt azzal gyanúsítják, hogy illegális embercsempészetet szervezett Ukrajna államhatárán keresztül.

A vád szerint Janukovics az orosz fegyveres erők három helikopterének segítségével illegálisan átlépte az ukrán-orosz határt, és legalább 20 embert szállított át az államhatáron a Donyecki területhez tartozó Urzuf külterületén az oroszországi Anapába – írták. Nem tudni, hogy Janukovics jelenleg hol tartózkodik. Márciusban az Ukrinform ukrán állami hírügynökség arról értesült, hogy Janukovics a belarusz fővárosban, Minszkben van.

Janukovics 2010-től 2014-ig volt Ukrajna elnöke, amikor a Majdanról indult tüntetési hullám idején eltávolították hivatalából. A tüntetések azután törtek ki, hogy Janukovics elutasította az ukrán-európai társulási megállapodást, amely közelebb hozta volna Ukrajnát az Európai Unióhoz.

(CNN)

A kijevi Pecserszki Kerületi Bíróság engedélyt adott Viktor Janukovics volt ukrán elnök letartóztatására – derült ki az ukrán főügyészség Telegramon közzétett közleményéből. A volt ukrán elnököt azzal gyanúsítják, hogy illegális embercsempészetet szervezett Ukrajna államhatárán keresztül.

A vád szerint Janukovics az orosz fegyveres erők három helikopterének segítségével illegálisan átlépte az ukrán-orosz határt, és legalább 20 embert szállított át az államhatáron a Donyecki területhez tartozó Urzuf külterületén az oroszországi Anapába – írták. Nem tudni, hogy Janukovics jelenleg hol tartózkodik. Márciusban az Ukrinform ukrán állami hírügynökség arról értesült, hogy Janukovics a belarusz fővárosban, Minszkben van.

Janukovics 2010-től 2014-ig volt Ukrajna elnöke, amikor a Majdanról indult tüntetési hullám idején eltávolították hivatalából. A tüntetések azután törtek ki, hogy Janukovics elutasította az ukrán-európai társulási megállapodást, amely közelebb hozta volna Ukrajnát az Európai Unióhoz.

(CNN)

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy az Oroszország által megszállt ukrajnai területek jövője az „ott élő emberek akaratától függ”. Szerinte a helyi lakosok dönthetik el, hogy „kivel akarnak élni”. „Sok helyen most nincs áram, csatornázás és víz. Ezekről gondoskodni kell” – mondta, hozzátéve, hogy az orosz vezetés aggódik a megszállt területeken élő emberekért.

(CNN)

Folytatódott a vád szerint egy ukrán civilt megölő Vagyim Sisimarin orosz katona pere Kijevben. A bíróság meghallgatta Sisimarin egyik katonatársát, Ivan Maltyiszevet is, aki felidézte a tárgyalt eset körülményeit.

A csapatuknak vissza kellett vonulnia, mert támadás érte a tankoszlopot. Elvettek az arra járó civilektől egy autót, amikor meglátták azt a 62 éves civilt, akit Sisimarin lelőtt. Maltyiszev szerint Sisimarin parancsra lőtte le az ukrán férfit, mert úgy látták, elővette a telefonját, és bizonytalan volt, mire készül. Az orosz katonák feljebbvalója rákiabált Sisimarinra, hogy azonnal nyisson tüzet az ukrán férfira. Három vagy négy lövést adhatott le.

A fegyvereket is bevitték a tárgyalásra, mert az orosz katonák úgy adták meg magukat az eset után, hogy a fegyvereik is náluk voltak.

Ahogy arról korábban a Telex is beszámolt, a 21 éves Vagyim Sisimarin a vád szerint az invázió kezdete utáni napokban lelőtt egy fegyvertelen 62 éves civilt. Csütörtökön három bíró fogja meghallgatni a vádlottat és az áldozat özvegyének vallomását. Az orosz katona már szerdán „teljes mértékben” bűnösnek vallotta magát. Életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.

A Lengyel Külügyi Intézet (PISM) által rendezett konferenciát megnyitó Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az ukrajnai háborúról beszélve a civil lakosságot ért bűntettekre, köztük a bucsai mészárlásra utalt. Ezeknek az eseményeknek fel kell ébreszteniük a nemzetközi közösséget „geopolitikai álmából”, de hatásukra el kell utasítaniuk „a régi ábrándokat is” – mondta. Morawiecki azokat a véleményeket idézte fel, melyek szerint Putyinnak meg kellene engedni, hogy „a nemzetközi színtéren megőrizze imázsát”. „Hogyan lehet megőrizni (...) valamit, ami valójában teljesen elveszett?” – tette fel a kérdést.

A miniszterelnök szerint a háború arra kényszeríti a környező világot, hogy „megértse az orosz imperializmust, sőt talán totalitarizmust”. „Jelenleg Ukrajnáért zajlik az ütközet, mely a következő évszázadról dönthet” – érvelt.

Az ukrajnai háború paradoxonának nevezte, hogy amennyiben Ukrajna győz, „elsősorban övé lesz a győzelem, amennyiben viszont veszít, mindnyájan veszítünk, és véget ér a világ a mai formájában”. Ez alapján Morawiecki Putyin elszigetelésére szólított fel. „Természetesen a diplomácia párbeszédet igényel, terroristákkal viszont nem szabad tárgyalni” – hangsúlyozta, hozzátéve: „a bűnözőket el kell ítélni, az úgynevezett orosz világ ideológiáját pedig le kell győzni és kiiktatni”.

Morawiecki ezzel a Putyin alapította, Orosz Világ nevű alapítványra és az ehhez kapcsolódó politikai koncepcióra utalt, amelyet korábbi felszólalásaiban is összefüggésbe hozott az ukrajnai háborúval.

„Putyin nemcsak egy őrült, akinek sokan tartják. Jól tudja, hogy a Nyugat legyőzése annak megosztásával sikerülhet, ezért egységesnek kell lennünk” – tette hozzá. Morawiecki szerint állandó szövetséges bázisokat kell létesíteni a NATO keleti szárnyán. Lengyelország kész olyan támaszpontok építésére, amelyekre „állandó jelleggel telepítenének könnyű alakulatokat” – közölte.

(MTI)

A Harkivtól nem messze lévő, az ukrán-orosz határtól nagyjából 40 km-re fekvő oroszországi Belgorodban élők mindennapjainak egyre jobban részévé válnak az ukrán légicsapások. Az elmúlt napokban ugyanis az ukrán hadsereg olyannyira visszaszorította Harkiv környékéről az orosz erőket, hogy már a belgorodi régió is lőtávolba került. A háború korábbi szakaszában is előfordult egy-két ukrán támadás az orosz utánpótlás szempontjából kulcsfontosságú Belgorod ellen, április elején például egy óriási orosz olajraktárra csaptak le ukrán helikopterek, nyolc üzemanyagtartály gyulladt ki akkor az orosz városnál.

A Harkiv-körüli harci helyzet azonban azóta nagyon megváltozott, sokkal gyakoribbá váltak az ukrán légicsapások – erről beszéltek belgorodi civilek. Az ukránok ezzel vélhetően meg akarják osztani az orosz hadsereget, hogy az inváziós erők kénytelenek legyenek átcsoportosítani akár a kelet-ukrajnai területekről is csapatokat.

Egy helyi boltos, Vlagyimir arról beszélt, már nem mindig tudják, hogy éppen az orosz vagy az ukrán hadsereg fegyvereit hallják. Év elején szemtanúi voltak az oroszok nagy háborús készülődésének, több ezer orosz katonát láttak összegyűlni februárban, az invázió kezdete előtt. Egy tanárnő, Anna szerint feszült légkör uralkodik a városban. Ezen a héten három ukrán légicsapásról számoltak be helyi tisztviselők.

(Guardian)

A Microsoft elnöke, Brad Smith szerint a háború valójában akkor kezdődött, amikor az orosz hírszerzés – az FSZB, a GRU és az SZVR – néhány órával a harcok kezdete előtt FoxBlade néven rosszindulatú támadást indított kulcsfontosságú ukrajnai infrastrukturális helyszínek ellen.

A legeslegelső rakétacsapások előtt az oroszok egy összehangolt akcióban 300 ukrán célpont ellen indítottak kibertámadást, de Smith szerint az egyelőre nem világos, hogy ezzel mekkora kárt okoztak. A kiberműveletek a háború további szakaszaiban is folytatódtak, ezekkel az orosz erők célja az volt, hogy „pszichológiai hadviselést folytassanak” az ukrán nép ellen, és meggyőzzék őket arról, hogy „nincs esélyük megnyerni ezt a háborút” – mondta Smith.

A cégvezető beszélt arról is, hogy a Microsoft 100 millió dollár értékben nyújtott ingyenes szolgáltatásokat Kijevnek. Egy héttel a háború kitörése előtt a vállalat 17 ukrán minisztériumi rendszer közül 16-ot segített a fizikai szerverekről a felhőbe költöztetni, hogy túlélhessék a bombázást.

(Guardian)

Svájc két és fél hónapos ideiglenes bezárás után újra megnyitja kijevi nagykövetségét – írja a CNN.

A svájci követség február 28-án, a háború kitörése után négy nappal zárt be. Az újranyitásról a kijevi biztonsági helyzet „alapos elemzése” után Ignazio Cassis, a svájci szövetségi elnök és a szövetségi külügyi tárca közösen döntött.

Ahogyan arról korábban a Telex is beszámolt, szerdán felvonták az amerikai zászlót az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége fölé, hogy ezzel jelezzék az amerikai nagykövetség működésének hivatalos újraindítását az ukrán fővárosban.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy csak akkor veszi fontolóra az ukrajnai fekete-tengeri kikötőkhöz való hozzáférés megnyitását, ha az Oroszország elleni szankciók feloldását is megvizsgálják – írja az orosz Interfax hírügynökségre hivatkozva a Guardian.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes szerint az élelmiszerválságot elsősorban az USA és az EU által Oroszország ellen bevezetett szankciók okozzák, amelyek akadályozzák a normális szabadkereskedelmet, beleértve a búzát, a műtrágyát és más élelmiszeripari termékeket.

Korábban az ENSZ-főtitkára és az ENSZ élelmezésügyi főnöke, David Beasley is arra kérte Oroszországot, hogy oldja fel a fekete-tengeri blokádot, amely megakadályozza az ukrán gabonaszállítmányok tengerentúli piacokra történő eljuttatását. Az ENSZ Világélelmezési Programja nagyjából 125 millió embert táplál, és gabonájának 50 százalékát Ukrajnából szerzi be. Ukrajna több létfontosságú mezőgazdasági terméknek, többek között a kukorica, a búza és az árpa, valamint a napraforgó és a liszt egyik legfontosabb exportőre.

A kelet-ukrajnai Bahmutot orosz rakétatámadások és orosz tüzérségi támadások is sújtják az ukránok szerint. A városban, ahol egy ötemeletes lakóépületet és egy irodaházat is találat ért, eddig hat embert mentettek ki a romok alól – közölte csütörtökön Pavlo Kijrilenko, a donyecki terület ukrán kormányzója a CNN szerint.

Az eredetileg 73 ezer lakosú városból rengeteg embert sikerült korábban evakuálni, így mára csak 20 ezren maradtak Bakhmutban, de Kijrilenko az mondja:

„Most már nincsenek teljesen biztonságos helyek a Donyecki területen”,

ezért minden ukránt arra kér, hogy ha van rá lehetőségük, meneküljenek el onnan.

Katerina Selipova hallotta a lövéseket, amikkel február 28-án megölték a férjét, Olekszandrt, ezután a háza kapuján keresztül látta Vadim Szisimarin, aki fegyverrel a kezében állt az utcán, végül észrevette a férje holttestét. Az özvegy a bíróságon azt mondta, Olekszandr volt a védelmezője és a mindene.

Amikor a nő csütörtökön vallomást tett a kijevi bíróságon, szemtől szembe találkozott a háborús bűnökkel vádolt, 21 éves orosz katonával, aki korábban már beismerte Olekszandr megölését. Selipova azt kérdezte Szisimarintól, hogy

mit érzett, amikor megölte a férjét, Olekszandrt, és megbánta-e tettét?

A katona azt válaszolta, hogy már korábban elismerte bűnösségét, illetve bocsánatot kért az özvegytől, hozzátéve, hogy megérti, hogy a nő nem fog tudni neki megbocsátani. Az özvegy, aki már szerdán azt nyilatkozta, hogy sajnálja a fiatal orosz katonát, de a bűntettet nem tudja neki megbocsátani, ezután ismét kérdezett a férje gyilkosától:

"Mondja, kérem, miért jöttek ide [az oroszok]? Hogy megvédjenek minket?

A katonának erre nem volt válasza a BBC helyszíni tudósítója szerint.

Szisimarin azt állítja, hogy nem ő akarta leadni a halálos lövéseket, hanem parancsot teljesített. A vallomása szerint egy másik katona fenyegette meg, ezért tette azt, amint mondtak neki.

Több száz olyan ukrán harcost regisztrált a Nemzetközi Vöröskereszt, akik a mariupoli Azovstal üzemből kerültek orosz hadifogságba – írja a szervezet közleményére hivatkozva a BBC.

A Vöröskereszt a mariupoli hadifoglyok regisztrációját kedden kezdte meg. A regisztráció során ki kell tölteni egy űrlapot, amelyen személyes adatok (név, a születési dátum és a legközelebbi rokon) szerepelnek. Ezeket az információkat a fogságba esettek nyomon követésére használják, és segítenek a szervezetnek a családokkal való kapcsolattartásban.

A Nemzetközi Vöröskereszt – amelynek a Genfi Egyezmény értelmében hozzáférést kell biztosítani a hadifoglyokhoz – nem vesz részt az ukrán katonák orosz fogolytáborba szállításában.

Folytatódik a háborús bűnök miatt bíróság elé állított orosz katona tárgyalása Kijevben, amelyet tegnap azért napoltak el, mert a tárgyalóterem túl kicsinek bizonyult az ügyet övező sajtóérdeklődés miatt. (A CNN szerint több mint 150 újságíró jelent meg a helyszínen.)

Ahogy arról korábban a Telex is beszámolt, a 21 éves Vadim Szisimarin a vád szerint az invázió kezdete utáni napokban lelőtt egy fegyvertelen 62 éves civilt. Csütörtökön három bíró fogja meghallgatni a vádlottat és az áldozat özvegyének vallomását.

Az ügyészség két másik tanút is beidéz, köztük egy második orosz katonát, aki ugyanabban az autóban ült, mint Szisimarin, amikor állítólag elsütötte a Kalasnyikovot. Az orosz katona már szerdán „teljes mértékben” bűnösnek vallotta magát. Életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.

Az Egyesült Királyság újabb szankciókat vezet be azért, hogy az orosz állami tulajdonban lévő légitársaságok ne adhassák el a brit repülőterekre szóló, kihasználatlan leszállóhelyeiket – írja a BBC.

Azt a döntést csütörtökön Liz Truss, a brit külügyminiszter közölte, aki szerint azok után, hogy az orosz állam légitársaságai elől lezárták a légteret, logikus azt is megakadályozni, hogy az Aeroflot, az Ural Airlines és a Rossiya Airlines hasznot húzzon az üresan marad leszállóhelyeiből, amelyeknek összértékét 50 millió fontra becsüli a brit kormány a Guardian szerit. Tuss azt mondta:

„Amíg Putyin folytatja az Ukrajna elleni barbár támadását, addig mi továbbra is célba vesszük az orosz gazdaságot. Minden egyes gazdasági szankció megerősíti egyértelmű üzenetünket Putyinnak: nem állunk le, amíg Ukrajna nem győzedelmeskedik.”

Olaf Scholz német kancellár arra figyelmeztetett, hogy az orosz invázió ellenére sem lehet felgyorsítani Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseit – írja a BBC.

Scholz az uniós vezetők találkozója előtt a német parlementben beszélt arról, hogy „nincs rövidebb út” a kereskedelmi blokkhoz való csatlakozáskor. Azzal érvelt, hogy ha Ukrajnával kivételt tenne az EU, az igazságtalan lenne a balkáni országokkal szemben, amelyek szintén tagságra törekszenek.

A német kancellár ugyanakkor úgy véli, hogy az EU feladata létrehozni egy szolidaritási alapot Ukrajna számára amely segítené Kijevet az újjáépítés több milliárd eurós költségeinek fedezésében, derül ki a CNN beszámolójából.

Az elmúlt 24 órában 771 ukrán katona adta meg magát a mariupoli Azovsztal acélműnél – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium a CNN szerint. Ez azt jelenti, hogy az oroszok adatai alapján hétfő óta összesen 1730-an adták meg magukat itt.

Ukrajna egyelőre nem adott tájékoztatást sem az Azovsztalt elhagyók számáról, sem az orosz foglyokra való cseréjükről szóló tárgyalások állásáról.