Folytatódott a mariupoli acélgyárban ragadt katonák evakuálása, a finn parlament megszavazta a NATO-csatlakozási kérelmet

2022. május 17. – 07:48

frissítve

Folytatódott a mariupoli acélgyárban ragadt katonák evakuálása, a finn parlament megszavazta a NATO-csatlakozási kérelmet
Kilőtt T-90M tank a Harkiv régióban – Fotó: Vitalii Hnidyi / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Hétfő este óta több mint 260 ukrán katonát evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélgyárból.
  • Éjszaka robbanások rázták meg a nyugat-ukrajnai Lviv környékét. Mint kiderült, rakétatalálat ért egy vasúvonalat a lengyel–ukrán határ közelében.
  • A kurszki kormányzó szerint az ukránok tűz alá vettek egy nyugat-oroszországi, határ menti falut.
  • A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok a következő hetekben még inkább a tüzérségre fognak támaszkodni a kelet-ukrajnai harcokban.
  • Ann Linde svéd külügyminiszter kedd reggel aláírta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét.
  • A cseh külügyminiszter, Jan Lipavsky a Twitteren kritizálta a magyar kormányt, elfoghatatlannak tartja, hogy Magyarország nem támogatja az orosz energiaexportot célzó szankciókat.
  • A finn parlament nagy többséggel megszavazta az ország NATO-tagsági kérelmét.

Kedd este szokásos éjjeli bejelentkezésében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy katonai és hírszerzési tisztek felügyelésével folytatják az utolsó ukrán erők kimenekítését a mariupoli Azovsztal acélgyárból.

Zelenszkij azzal kezdte a beszédét, hogy a háború 83. napján látott „erőteljes” orosz tüzérségi csapások a lvivi, szumi és luhanszki területeken csupán az orosz hadsereg kísérletei arra, hogy kompenzálja a déli és keleti fronton lévő sorozatos kudarcaikat.

Az ukrán elnök kedden beszélgetett Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel a hadihelyzet állásáról, illetve utóbbival az Európai Unió előkészítés alatt álló hatodik szankciós csomagjáról, és Ukrajna potenciális uniós tagjelölti státuszáról is.

Volodimir Zelenzskij beszédet mond 2022. május 17-én – Forrás: president.gov.ua
Volodimir Zelenzskij beszédet mond 2022. május 17-én – Forrás: president.gov.ua

Zelenszkij szerint információs, diplomáciai és kulturális nyomásgyakorlásra van szükségük, hogy a „szabadságharc, akárcsak a második világháború idején, a művészet erejére különösen támaszkodhasson”. Ezért videóüzenetben jelentkezett be a cannes-i filmfesztivál megnyitójára, ahol hangsúlyozta, a filmművészetnek a szabadság nyelvévé kell válnia.

Ezenkívül a nap folyamán elbúcsúzott a nemrég elhunyt Leonyid Makarovics Kravcsuktól, a független Ukrajna első elnökétől. Az ünnepséget Kijevben tartották,

„abban a Kijevben, amely ukrán marad, egy független állam fővárosaként. 1991-től kezdve, mindörökre.”

Oroszország bejelentette, hogy ki kíván lépni a Balti-tengeri Államok Tanácsából (CBSS), írja a BBC. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezt azután jelentette be, hogy a többek között Dániát, Lengyelországot és Németországot tömörítő csoport március 3-án felfüggesztette Oroszország tagságát Putyin ukrajnai inváziója miatt.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában, 2022. május 17-én – Fotó: Russian Foreign Ministry / Reuters
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában, 2022. május 17-én – Fotó: Russian Foreign Ministry / Reuters

Lavrov azt mondta, a a CBSS-tagság megszűnése nem fogja befolyásolni Oroszország jelenlétét a régióban, és arra figyelmeztetett, hogy minden olyan kísérlet kudarcra van ítélve, amelynek célja Oroszország kiszorítása a Baltikumból.

Ebben a cikkben a háború 83. napján készült fotók közül válogattunk.

"Szeretem az állatokat, utálom az embereket” felirat egy ukrán katona sisakján a harkivi régióban 2022. május 16-án – Fotó: Ricardo Moraes / Reuters
"Szeretem az állatokat, utálom az embereket” felirat egy ukrán katona sisakján a harkivi régióban 2022. május 16-án – Fotó: Ricardo Moraes / Reuters

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül mondott beszédet a 2022-es cannes-i filmfesztivál megnyitóján, idézi a Guardian a Hollywood Reportert.

Zelenszkij többek között azt mondta, szükség van arra, hogy a „filmművészet ne legyen néma”. Megszólalásában olyan filmeket idézett fel, mint például Charlie Chaplin Diktátorát, amelyek „dokumentálják” a történelem szörnyűségeit.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a cannes-i fesztivál megnyitóján 2022. május 17-én – Fotó: Christophe Simon / AFP
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a cannes-i fesztivál megnyitóján 2022. május 17-én – Fotó: Christophe Simon / AFP

Beszédét erre rímelő gondolattal zárta: „Biztos vagyok benne, hogy a diktátor veszíteni fog. Dicsőség Ukrajnának!”, mondta.

Emmanuel Macron francia elnök ígéretet tett ukrán kollégájának, Volodimir Zelenszkijnek, hogy a következő napokban fokozzák a francia fegyverszállításokat Kijevbe, írja a Guardian a francia elnöki palota közleményére hivatkozva.

A két politikus telefonbeszélgetése során szóba kerültek az ukrán gabona exportjának lehetséges alternatív módjai, illetve Ukrajna uniós tagsága is. Ez utóbbiról Macron annyit mondott, az Európai Tanács júniusi ülésén fogják „megvizsgálni”. Zelenszkij Twitteren azt írta, „hosszú és tartalmas” beszélgetést folytatott Macronnal.

A frissen megválasztott francia elnök pár napja állítólag megpróbálta rávenni Zelenszkijt, adjon át ukrán területeket Putyinnak, hogy ezzel segítsen neki arcvesztés nélkül befejezni a háborút. Az Elysée közleményben tagadta a vádakat.

Megrázó történetet mesélt el a CNN-nek egy ukrán férfi a faluját megszálló orosz hadsereg kegyetlenkedéseiről. Mikola Kulicsenkót megkínozták, lelőtték, majd élve eltemették, de csodával határos módon életbe maradt. A férfi történetét itt taglaltuk részletesebben.

Joe Biden amerikai elnök bízik abban, hogy konszenzusra jutnak Svédország és Finnország leendő NATO-tagságával kapcsolatban, írja a BBC. Biden ezzel Recep Tayyip Erdoğan török elnök szavaira reagálhatott, aki hétfőn kijelentette, hogy országa nem fogja jóváhagyni Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.

Az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadja a svéd miniszterelnököt és a finn elnököt, miután a két ország várhatóan szerdán közösen adja be csatlakozási kérelmét. A katonai szövetség legerősebb tagjánál tett látogatás szimbolikus jelentőségű egy olyan pillanatban, amikor egyik oldalról Törökország belengetett vétója, másik oldalról Oroszország fenyegetőzése aggaszthatja az északi államokat.

A finn és svéd NATO-csatlakozásról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Josep Borrell európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, az EU nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon a katonai felszerelésekből, miközben az orosz agresszió folytatódik az ország területén.

A tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követően újságíróknak azt is elmondta, ha beigazolódik, hogy Oroszország csapatainak 15 százalékát elvesztette a háború kezdete óta, az „világrekordnak” számítana egy megszálló hadsereg veszteségeinek tekintetében.

Borrell Finnország és Svédország potenciális NATO-tagsága kapcsán az Európai Unió egységét hangsúlyozta, szerinte valamennyi tagállam támogatni fogja a két ország csatlakozását.

(MTI/Reuters)

Mind Oroszország, mind Ukrajna részéről elismerték hivatalos források, hogy a két fél közti tárgyalások megakadtak.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes szerint jelenleg azért nem folynak tárgyalások Oroszország és Ukrajna között, mert Ukrajna „gyakorlatilag kivonult a tárgyalási folyamatból”.

Ukrajna elismerte, hogy szünetelnek a megbeszélések, de ennek szerintük az az oka, hogy Oroszország nem érti meg, a háború már nem az ő menetrendjük szerint zajlik. Mihajlo Podoljak, az ukrán delegáció feje azt állította, „mindent vagy semmit” alapon tárgyalnak az oroszok, akik semmilyen rugalmasságot nem tanúsítottak a tárgyalások során.

Ukrán-orosz béketárgyalások Bresztben, 2022. március 3-án – Fotó: Maxim Guchek / AFP
Ukrán-orosz béketárgyalások Bresztben, 2022. március 3-án – Fotó: Maxim Guchek / AFP

Az orosz invázió február 24-i kezdete óta keresik a konfliktus diplomáciai megoldását a felek, egyelőre sikertelenül.

(BBC)

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) egy 42 nyomozóból, törvényszéki szakértőből és támogató személyzetből álló csapatot küldött Ukrajnába háborús bűnök kivizsgálására, írja az ICC ügyészségi hivatala. A közlemény szerint a megalakulása óta ez a hivatal legnagyobb helyszíni missziója.

Karim Khan ügyész azt nyilatkozta, a nyomozók olyan katonai támadásokról szóló tanúvallomásokat fognak gyűjteni, amelyek bűncselekménynek minősülhetnek, míg a törvényszéki szakértők az ukrán hatóságokkal együttműködve fogják őrizni a már meglévő konkrét bizonyítékokat.

„Most minden eddiginél nagyobb szükségünk van arra, hogy a törvény erejét a gyakorlatban is megmutassuk” – mondta Khan. Az ügyész szerint létfontosságú, hogy az áldozatok családjai azt érezzék, a nemzetközi jog az ő életükben is releváns.

Karim Khan, az ICC ügyésze az ukrajnai Bucsában 2022. április 13-án – Fotó: Volodymyr Petrov / Reuters
Karim Khan, az ICC ügyésze az ukrajnai Bucsában 2022. április 13-án – Fotó: Volodymyr Petrov / Reuters

Az orosz hadsereget többen vádolják háborús bűnök elkövetésével, főleg azóta, hogy visszavonulásuk után fény derült a Kijev környéki mészárlásokra. Május 12-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa úgy döntött, hivatalos vizsgálatot indítanak az orosz erők által Ukrajnában elkövetett visszaélések vádjainak kivizsgálására.

A Reuters egy saját szemtanújára hivatkozva azt írja, ma is folytatódott a mariupoli Azovsztal acélgyár ukrán védőinek evakuálása. Legalább hét busszal, oroszbarát erőkkel körülvéve zajlott a katonák szállítása, akik közül néhánynak látszólag semmilyen sérülése nem volt.

Hivatalos ukrán értesülések szerint a tegnapi nap folyamán több mint 260 ukrán katonát menekítettek a gyár területéről, köztük 53 súlyosan sérültet. Az üzemben ragadt civileket már korábban, május elején sikerült evakuálni.

Buszokkal evakuálják a mariupoli Azovsztal acélgyár ukrán védőit 2022. május 17-én – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Buszokkal evakuálják a mariupoli Azovsztal acélgyár ukrán védőit 2022. május 17-én – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő éjjeli szokásos Facebook-beszédében megerősítette a még városban maradt ukrán katonák evakuálását, hangsúlyozva, „Ukrajnának élve van szüksége az ukrán hősökre”.

Az erődítményszerű Azovsztal gyár alsó helyiségeiben már hetek óta küzdöttek Mariupol utolsó védői, egyre nehezebb körülmények között. Hogy az acélmű miért vált be erődítményként is, arról korábban itt írtunk.

A mariupoli acélgyárban magukat megadó ukrán katonákat a nemzetközi egyezményeknek megfelelően fogják kezelni – közölte az orosz elnöki hivatal. „Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosított erről” – mondta Dmitrij Peszkov szóvivő. A teljesen körülzárt és rommá lőtt Azovsztal gyárból eddig kiengedett 260 ukrán katonát a hírek szerint orosz ellenőrzés alatt álló területre vitték, hozzátartozóik egyelőre nem tudják, mikor találkozhatnak velük. Vannak, akik attól tartanak, ők is úgy járnak, mint a 2014-ben Kelet-Ukrajnában fogságba esett katonák, akiket csak több év után cseréltek ki orosz katonákra.

Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium / AFP
Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium / AFP

Az orosz főügyész közben arra kérte a legfelsőbb bíróságot, hogy az ukrán Azov-ezredet minősítsék terrorszervezetnek. Erről az orosz legfelsőbb bíróság a tervek szerint május 26-án tárgyal. A dolog jelentősége abban van, hogy az acélgyárat védő ukrán erők jelentős része az egyik legjobban kiképzett alakulat, az Azov-ezred tagjaiból került ki. Ehhez kapcsolódva Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke azt javasolta: az oroszok által „nácinak” tartott Azov-brigád tagjait ne lehessen fogolycserékhez használni. Emellett Leonyid Szluckij, aki Oroszország nevében tárgyalásokat folytat Ukrajnával, halálbüntetést követel az ukrán háborús bűnösökre. „Nem érdemlik meg, hogy éljenek, tekintettel azokra a szörnyű emberi jogi bűncselekményekre, amelyeket a foglyaink ellen követtek el és követnek el” – mondta Szluckij. (Guardian, FAZ)

A finn parlament elsöprő többséggel jóváhagyta az ország NATO-tagsági kérelmét. Kétnapos vita után kedden 188 képviselő szavazott a tagsági kérelem mellett, 8-an nemmel szavaztak, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Finnországnak több mint 1300 kilométeres közös határa van Oroszországgal. Az eddig semleges ország az Ukrajna elleni orosz invázió után változtatta meg álláspontját a megváltozott biztonsági helyzetre hivatkozva. A parlamenti döntést még el kell fogadnia Sauli Niinistö finn elnöknek. Ezután szabaddá válik az út a finn NATO-tagság iránti kérelem benyújtása előtt. Finnország és Svédország együtt akarja beterjeszteni kérelmét a katonai szövetséghez való csatlakozáshoz. A két ország csatlakozását mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia. Törökország várhatóan feltételekhez fogja kötni a két északi ország felvételét, ezért finn és svéd diplomaták a héten Ankarába utaznak, hogy tárgyaljanak a török külügyminisztérium képviselőivel.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta: nem jelent nagy különbséget a mostani helyzethez képest Finnország és Svédország NATO-csatlakozása, miután a két állam, valamint más semleges országok már évek óta részt vesznek a NATO hadgyakorlatain. „Nézzük meg, hogy a gyakorlatban hogyan használják fel a területüket az észak-atlanti szövetségben” – mondta Lavrov.

A hétfőn született egyezség értelmében először 52 súlyosan sebesült katonát hoztak ki bajtársaik hordágyakon az orosz támadásoknak heteken át ellenálló mariupoli Azovsztal acélgyár alatti bunkerrendszerből. A sebesülteket orosz hadifoglyokra cserélték ki. Az ukrán sebesülteket orosz ellenőrzés alatt lévő területre viszik kórházba. Mariupol ukrán helyőrségének egységparancsnokai parancsot kaptak a legénység életének megmentésére. Azóta összesen 250 katona hagyhatta el az oroszok által teljesen körülzárt gyár területét.

Az orosz energiaszállítások leállításával Európa azt kockáztatja, hogy a világ legdrágább energiaárát fizeti – mondta Vlagyimir Putyin az olajipari vezetőkkel és kormánytisztviselőkkel tartott találkozón. Az orosz elnök úgy látja: néhány uniós állam, amelynek energiamérlegében az orosz szénhidrogének aránya különösen magas, hosszú ideig nem lesz képes lemondani az orosz olajról. Putyin azt mondta: a nyugati szankciók és az orosz olajra vonatkozó esetleges embargó kilátásba helyezése a kőolaj világpiaci árának emelkedését eredményezte. Az orosz elnök szerint a nyugati szankciók így éppen az európai inflációt növelik. (BBC)

Új T-90M típusú harckocsikat és erre a védelmi szintre korszerűsített páncélozott járműveket szállít az orosz csapatoknak az orosz Uralvagonzavod vállalat, írja a TASSZ állami hírügynökség. Az új harckocsik számáról nem szól a jelentés. Ezen a videón látható, ahogy egy vasúti szerelvényre rakva körülbelül tíz harckocsi gurul ki a gyár területéről. A korszerűsített T-90M harckocsik első tételét 2020 tavaszán szállították le, 2021-ben pedig szerződést ír alá az orosz védelmi minisztérium egy újabb tételről, illetve a hadra fogható T-90-es harckocsik T-90M szintre fejlesztéséről. Az eddig megjelent információk szerint jelenleg körülbelül 100 ilyen harckocsit használhat az orosz hadsereg.

Egy T-90M a moszkvai győzelem napi katonai parádén 2022. május 4-én – Fotó: Evgeny Odinokov / AFP
Egy T-90M a moszkvai győzelem napi katonai parádén 2022. május 4-én – Fotó: Evgeny Odinokov / AFP

Az orosz csapatok mára elavult T-72-es harckocsijai súlyos veszteségeket szenvedtek az ukrajnai harcokban. A T-90M számít jelenleg az egyik legmodernebbnek az orosz hadseregben. Az éjjellátóval és modern navigációs berendezésekkkel felszerelt harckocsi a 125 mm-es ágyúja mellett nagy teljesítményű lőszereket, valamint olyan rakétákat képes kilőni, amelyek akár 5 kilométeres távolságból is meg tudják semmisíteni az ellenséges harckocsikat. Páncélzata olyan különleges bevonattal rendelkezik, amit az oroszok egyik csodafegyverének tartott, de sorozatgyártásba máig nem került T-14 Armata harckocsikon is használnak. Az ukránoknak egy T-90M-et mindenesetre már sikerült kilőniük az eddigi harcokban. A brit védelmi minisztérium korábban azt közölte: éppen ezeket a modernizált járműveket lesz majd nagy kihívás javítani, hiszen az ehhez szükséges mikroelektronikai alkatrészekhez csak korlátozottan fér hozzá Oroszország a szankciók miatt.

Az orosz védelmi minisztérium közölése szerint 265 ukrán harcos „megadta magát” a mariupoli Azovsztal acélgyár területén. Több mint 50-en „súlyosan megsebesültek” – közölte a minisztérium, hozzátéve, hogy az orvosi ellátásra szorulókat a Mariupoltól keletre fekvő Novoazovszk város kórházába szállították. Az orosz hatóságok képeket tettek közzé azokról a sebesült ukrán katonákról, akik állításuk szerint az acélműből távoztak, és akik most orosz őrizetben vannak.

Fotó: Russian Defence Ministry via Reuters
Fotó: Russian Defence Ministry via Reuters

(Guardian)

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint elfogadhatatlan a magyar kormány azon döntése és hozzáállása, hogy nem támogatnak semmilyen szankciót, amely az orosz energiaexportot célozza. „Különösen most, amikor Európának nagyobb szüksége van az egységre, mint valaha” – írta a Twitter-oldalán.

A cseh miniszter ezzel alighanem arra utal, hogy a magyar kormány vétója miatt nem sikerült még elfogadni a hatodik uniós szankciócsomagot, amely az orosz kőolaj embargójára is kiterjedne.

Szijjártó Péter külügyminiszter egy hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, a magyar kormány a lengyelek kifejezett kérésére a szénembargót is megszavazta. De világossá tettük, hogy van egy vörös vonalunk, hogy a kőolaj és a földgáz számunkra nélkülözhetetlen. Ehhez képest az Európai Bizottság olyan javaslatot tett, ami súlyos probléma nekünk, ismerték a mi érdekeinket, de nem vették figyelembe, javasolták az „atombombát” – mondta Szijjártó.

Az Európai Unió valamennyi tagállama támogatni fogja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője. „Biztos vagyok benne, hogy minden tagállam részéről erős támogatást fognak kapni, mert ez növeli az egységünket, és erősebbé tesz bennünket” – mondta Borrell újságíróknak az EU külügyi tanácsának ülése előtt. A finn és svéd NATO-csatlakozásról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Hozzátette: reméli, hogy a NATO túljut Törökország ellenvetésein Svédország és Finnország szövetséghez való csatlakozási kérelmével kapcsolatban. Recep Tayyip Erdoğan török elnök egyelőre ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy sem a svédek, sem a finnek NATO-csatlakozását nem támogatja. Erdoğan ezt azzal indokolja, hogy „a skandináv országok a terrorszervezetek melegágyai”, ami valójában annyit tesz, hogy a két északi országban sok kurd származású ember él, köztük néhányan parlamenti képviselők is. Törökország a nacionalista Erdoğan regnálása alatt egyre hajlamosabb terrorizmusként kezelni a kurdok bármilyen politikai szerveződését.

Sauli Niinistö finn elnök szerint országa és Svédország képes lesz megegyezni Törökországgal a NATO-csatlakozásról. A svéd parlamentben kedden tartott beszédében Niinistö azt mondta: „A törökországi nyilatkozatok nagyon gyorsan megváltoztak és keményebbé váltak az elmúlt napokban. Azonban biztos vagyok benne, hogy konstruktív megbeszélések segítségével meg fogjuk oldani ezt a helyzetet.”

(Guardian)

Meglehetősen érdekes magyarázattal szolgált arra Ana Brnabić szerb miniszterelnök, hogy az elmúlt napokban miért volt ilyen sok bombariadó Szerbiában. Brnabić szerint mindez összefügg az orosz–ukrán háborúval és Szerbia álláspontjával.

A miniszterelnök a Pink televízió keddi műsorában azt mondta, hogy szerinte a bombariadókkal akarnak külföldről nyomást gyakorolni Szerbiára, hogy csatlakozzanak az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz. Mint mondta, Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, és emiatt napról napra nő rajtuk a nyomás.

Brnabić szerint az utóbbi napok bombariadóit alaposan kitervelték, és biztosan külföldiek állnak a bejelentések mögött. Erre abból következtetett, hogy a belgrádi tropicariumban is volt bombariadó, amelynek létezéséről szerinte sok helyi nem is tud. „Valaki feltérképezte, hogy mi minden lehet idegenforgalmi látványosság, a mi tropicariumunk viszont kicsi, és sokan azt sem tudják, hogy létezik, és ez is azt bizonyítja, hogy külföldiek tervelték ki az egészet, mert ha szerbiaiak lettek volna, akkor eszükbe sem jutott volna a tropicarium” – mondta a miniszterelnök.

Hétfő reggel közel száz belgrádi iskola kapott bombafenyegetést, emellett a nap folyamán bombariadót jeleztek öt belgrádi hídnál, hat bevásárlóközpontban, az állatkertben, a Nemzeti Múzeumban, a belgrádi főpályaudvaron és számos erőműnél is. Az illetékes ügyészség tájékoztatása szerint pánikkeltésről van szó. Eddig mindegyik riasztás hamisnak bizonyult, de a tűzszerészek folyamatosan vizsgálják azokat a helyeket, ahová állítólag robbanószert rejtettek. A Politika című belgrádi napilap értesülése szerint terrorizmus miatt indulhat eljárás az elkövetők ellen.

(MTI)

Március végén, április elején 2261 ember töltötte ki azt a kérdőívet, amellyel az ELTE PPK kutatói azt vizsgálták, hogy milyen motivációk vezérelték az ukránjából érkező menekülteken segítő civileket. A Kende Anna, Faragó Laura, Lantos Nóra Anna és Hadi Sam Nariman által közreadott eredmények alapján a kitöltők 60 százaléka volt nő, az átlagéletkoruk 46 év, 82 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, 58 százalékuk budapesti. Önbesorolás szerint 62 százalékuk tartotta magát inkább baloldalinak, 13 százalék inkább jobboldalinak, míg 25 százalékuk egyik oldalra sem sorolta magát. A kérdőívet kitöltők:

  • 89 %-a pénzt vagy tárgyat adományozott,
  • 41 %-uk osztott meg információkat a közösségi oldalán,
  • 32 %-uk segített személyesen valamelyik pályaudvaron vagy máshol,
  • 14 %-uk fogadott be menekültet az otthonába,
  • és 20 %-uk segített valamilyen egyéb módon.

A kutatók a motivációkat vizsgálva megkülönböztették az úgynevezett jó szándékú cselekvést, melynek hátterében annak a rossz érzésnek a csökkentése áll, amit mások szenvedése okoz. Emellett megkülönböztették az átpolitizált segítési motivációt is, azaz amikor a válaszadó azt mondta, hogy azért segít, mert ezzel szeretné kifejezni, hogy elítéli Oroszország háborús agresszióját. Az elsődleges eredmények szerint az átpolitizált motivációk hangsúlyosabbak voltak, a válaszadók 57 százaléka számolt be arról, hogy ez késztette a segítségnyújtásra, 29 százaléka közepes mértékben számolt be erről, és csak 13 százalékukra nem volt jellemző ez a motiváció.

(444)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozása „nem jelent nagy különbséget” a mostani helyzethez képest. „Finnország és Svédország, valamint más semleges országok már évek óta részt vesznek a NATO hadgyakorlatain. Ebben az értelemben tehát valószínűleg nincs nagy különbség. Nézzük meg, hogy a gyakorlatban hogyan használják fel a területüket az észak-atlanti szövetségben” – mondta Lavrov.

Egy nappal korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök még jóval fenyegetőbb hangnemben beszélt a NATO-bővítésről. Azt mondta, Oroszország válaszolni fog arra, hogy Finnország és Svédország is csatlakozik a haderejével a NATO katonai infrastruktúrájához. Az orosz elnök elmondta, a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert Moszkvának „nincs problémája ezekkel az országokkal”. Ugyanakkor Putyin ezt a NATO-bővítést mesterségesként jellemezte. Szerinte a szövetség túllép a földrajzi rendeltetésén, és megpróbál más régiókat „nem a legjobb módon” befolyásolni.

(Sky News)

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a jövőben feloldják az Instagram blokkolását Oroszországban. „Ha valami javulás mutatkozik a nyugati országokkal való kapcsolatokban” – tette hozzá.

Peszkov emlékeztetett arra, hogy az Instagram tulajdonosa, a Meta megtagadta az olyan bejegyzések eltávolítását, amelyek a Kreml szerint „szélsőséges természetűek”. „Nem voltak hajlandók eltávolítani az orosz törvényeket sértő anyagokat, és nem voltak hajlandók megvitatni ezt a kérdést. (…) Ha betartják az orosz törvényeket, akkor más távlatok nyílnak meg a párbeszéd előtt” – mondta Peszkov.

Egy orosz bíróság március elején szélsőséges szervezetté nyilvánította a Metát, emiatt pedig blokkolták a közösségi oldalaikat, a Facebookot és az Instagramot.

(Interfax)

Ann Linde svéd külügyminiszter kedd reggel aláírta azt a kérelmet, amelyben kijelenti, hogy Svédország csatlakozni kíván a NATO-hoz. A dokumentumot – Finnország kérelmével együtt – még ezen a héten benyújtják a NATO brüsszeli központjának. „Ez egy nagy jelentőségű és sorsfordító lépés. Azt tettük, ami szerintünk a legjobb Svédország számára” – mondta Linde, amikor a svéd külügyminisztérium irodájában fotósok előtt aláírta a dokumentumot. „Nem tudjuk, mennyi ideig fog tartani a csatlakozás, számításaink szerint akár egy évig is eltarthat” – tette hozzá.

Ann Linde svéd külügyminiszter aláírja Svédország NATO-csatlakozási kérelmét 2022. május 17-én, Stockholmban – Fotó: Tt News Agency / TT NEWS AGENCY via Reuters
Ann Linde svéd külügyminiszter aláírja Svédország NATO-csatlakozási kérelmét 2022. május 17-én, Stockholmban – Fotó: Tt News Agency / TT NEWS AGENCY via Reuters

Az még nem erősítették meg, hogy Svédország NATO-nagykövete, Axel Wernhoff pontosan mikor adja át a dokumentumot Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak. Sauli Niinistö finn elnök jelenleg állami látogatáson tartózkodik Svédországban, és délben beszédet mond a svéd parlamentben, mielőtt találkozik Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel.

A finnek és svédek hosszú semlegesség után szeretnének csatlakozni a NATO-hoz, mert nem akarnak Ukrajna sorsára jutni. A konkrét katonai következményei mellett a finn és svéd csatlakozási kérelem azt is jelzi, hogy az euroatlanti politika letett Moszkva megbékítéséről, és nem hisz benne, hogy képes kiegyezni az orosz rezsimmel. Részletesen itt írtunk arról, hoyg a két északi ország hogyan jutott el a csatlakozási kérelemig.

(The Local, CNN)

Május 16-án, hétfőn 4448 fő lépett be Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3113 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 294 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Budapestre 339 menekült érkezett vonattal, köztük 135 gyerek – írja az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye.

A nyugat-ukrajnai Lviv polgármestere, Andrij Szadovij újabb részleteket közölt a város környékét ért éjszakai támadásokról. Azt írta, hogy a javorivi járásban, 20 kilométerre a lengyel határtól rakéta csapódott az egyik vasútvonalba. A rakéta roncsai részben megrongálták a vasúti infrastruktúrát – tette hozzá.

„A rakéták számát tekintve valóban ez volt az egyik legnagyobb támadás a lvivi terület ellen. Nehéz megjósolni, hogy mi fog ezután következni” – írta a polgármester. Az embereket felszólította, hogy riadó esetén húzódjanak óvóhelyre, és ne osszanak meg felvételeket légvédelmi műveletekről vagy rakétaelfogásokról, mert ezekkel az oroszokat segíthetik.

(Guardian)

Meglepően őszinte értékelést adott a háborúról és Oroszország helyzetéről Mihail Hodarjonok nyugalmazott ezredes az állami Pervij Kanal (Első csatorna) egyik műsorában. Hodarjonok szerint az ukrán csapatok demoralizálódásáról szóló orosz jelentések csak egyedi esetek, és nem az általános hangulatot jelzik. Úgy véli, az ukránok valójában rendkívül motiváltak és készek meghalni a hazájukért, ami szerinte „egy hadsereg magas harckészültségének az egyik legfontosabb összetevője”.

Egyúttal óva intett attól, hogy Oroszország rakétákkal fenyegesse a NATO-hoz csatlakozni szándékozó Finnországot. „Elvégre katonai-politikai helyzetünk legfőbb hiányossága, hogy bizonyos értelemben teljes geopolitikai elszigeteltségben vagyunk, és hogy – bármennyire is nehéz ezt beismerni – gyakorlatilag az egész világ ellenünk van” – mondta Hodarjonok. A műsorban elhangzottakat Francis Scarr, a BBC újságírója fordította le.

Az orosz állami médiában szinte hallatlan az ilyen nyílt kritika. Nehéz felmérni, hogy Hodarjonok szavai milyen hatást gyakoroltak a más narratívához szokott nézőkre, azt viszont érdekes lesz megfigyelni, hogy a közeljövőben újra meghívják-e őt ilyen műsorokba.

(Guardian, Sky News)

Az Ukrajnával határos nyugat-oroszországi kurszki területen egy falu ukrán tűz alá került – közölték az orosz hatóságok. A Glushkovszkij járásbeli, határ menti Alekszejevka faluban három ház és egy iskola rongálódott meg – jelentette be a régió kormányzója, Roman Sztarovoit a Telegramon. A beszámoló szerint a támadásban senki sem sérült meg. A kormányzó szerint az orosz határőrök gyorsan viszonozták a tüzet, amivel elfojtották az ukrán ágyúzást.

(Interfax, Reuters)

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése azt valószínűsíti, hogy a megszálló orosz erők a következő hetekben is nagymértékben fognak támaszkodni a tömeges tüzérségi csapásokra. Azt írják, hogy a Kijevtől északra maguk után hagyott károk mértéke azt mutatja, hogy az oroszok lakott területeken is hajlandóak tüzérséget bevetni. „Moszkva valószínűleg a következő hetekben még inkább a tüzérségre fog támaszkodik a Donbaszban” – írják.

A Kijevtől északra fekvő Csernyihiv régióban a becslések szerint mintegy 3500 épületet romboltak le vagy rongáltak meg az oroszok. A károk 80 százaléka lakóépületekben keletkezett. A károk mértéke azt is jelzi, hogy Oroszország csak minimális figyelmet fordít a megkülönböztetésre vagy az arányosságra.

Az orosz hadsereg valószínűleg azért folyamodott egyre inkább a válogatás nélküli tüzérségi bombázáshoz, mert korlátozott a célpontok felderítésére való képességük, és nem akarják megkockáztatni, hogy a harci repülőgépeik rutinszerűen berepüljenek a frontvonalon túlra.

Oroszország a donyecki térségben folytatta fő harci erőfeszítéseit – közölte kedd reggel az ukrán vezérkar, azt állítva, hogy az ukrán erők az elmúlt 24 órában 11 támadást vertek vissza Donyeck és Luhanszk megyében. Az ukrán vezérkar szerint az elmúlt napon megsemmisítettek öt harckocsit, egy Tor légvédelmi rakétarendszert, hat tüzérségi rendszert és 12 páncélozott harcjárművet.

Az ukránok azt is közölték, hogy orosz repülőgépek polgári és katonai infrastruktúrát semmisítettek meg a keleti műveleti övezetben, valamint ipari létesítményeket támadtak Ukrajna belsőbb területein. A támadásokról és veszteségekről további részleteket nem közöltek.

Harkivban, ahol az ukrán erők a jelentések szerint visszaszorították az orosz erőket az orosz határig, „az ellenség fő erőfeszítései arra összpontosulnak, hogy fenntartsák állásaikat, és megakadályozzák csapataink előrenyomulását” – áll az ukrán vezérkar jelentésében.

A háborúban elszenvedett orosz veszteségek mértékét nagyon nehéz ellenőrizni. Moszkva legutóbb március végén közölt hivatalos veszteségadatokat, és elismerte, hogy a háború első hónapjában 1351 orosz katona esett el és 3825 sebesült meg. Az elmúlt másfél hónapban azonban nem közöltek több információt a veszteségeikről, csak annyit, hogy azok „jelentősek” voltak. Egyes nyugati becslések szerint Oroszország több mint 30 ezer katonát veszített el a háború kezdete óta.

(Guardian)

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!