Egy ELTE-s kutatás szerint a civilek többsége azért is segített a menekülteken, hogy ezzel fejezze ki, elítéli Oroszország agresszióját

Március végén, április elején 2261 ember töltötte ki azt a kérdőívet, amellyel az ELTE PPK kutatói azt vizsgálták, hogy milyen motivációk vezérelték az ukránjából érkező menekülteken segítő civileket. A Kende Anna, Faragó Laura, Lantos Nóra Anna és Hadi Sam Nariman által közreadott eredmények alapján a kitöltők 60 százaléka volt nő, az átlagéletkoruk 46 év, 82 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, 58 százalékuk budapesti. Önbesorolás szerint 62 százalékuk tartotta magát inkább baloldalinak, 13 százalék inkább jobboldalinak, míg 25 százalékuk egyik oldalra sem sorolta magát. A kérdőívet kitöltők:

• 89 %-a pénzt vagy tárgyat adományozott,
• 41 %-uk osztott meg információkat a közösségi oldalán,
• 32 %-uk segített személyesen valamelyik pályaudvaron vagy máshol,
• 14 %-uk fogadott be menekültet az otthonába,
• és 20 %-uk segített valamilyen egyéb módon.

A kutatók a motivációkat vizsgálva megkülönböztették az úgynevezett jó szándékú cselekvést, melynek hátterében annak a rossz érzésnek a csökkentése áll, amit mások szenvedése okoz. Emellett megkülönböztették az átpolitizált segítési motivációt is, azaz amikor a válaszadó azt mondta, hogy azért segít, mert ezzel szeretné kifejezni, hogy elítéli Oroszország háborús agresszióját. Az elsődleges eredmények szerint az átpolitizált motivációk hangsúlyosabbak voltak, a válaszadók 57 százaléka számolt be arról, hogy ez késztette a segítségnyújtásra, 29 százaléka közepes mértékben számolt be erről, és csak 13 százalékukra nem volt jellemző ez a motiváció.

(444)