Minden PSD-s mást mond, teljes a káosz a közigazgatási reform körül: a 15 megyés variáns mellé lett egy 8 régiós is

Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!

Ha valaki próbálja követni, pontosan mit akar a PSD a közigazgatási átszervezéssel, hamar feladja: a fejlesztési miniszter önkéntességgel mézesmadzagozik, a munkacsoport-vezető már 15 megyével és népszavazás nélküli kényszerrel számol, Craiova polgármestere inkább 8 régiót szeretne, a kormányfőhelyettes pedig a tudósoktól várja a megváltást. A slusszpoént mégis Sorin Grindeanu szállította, aki szerint az egész téma csak egyetlen képviselő magánakciója, amiről a pártban eddig szót sem ejtettek.

Teljes a tanácstalanság és az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok sorozata a Szociáldemokrata Párton (PSD) belül a sokat emlegetett közigazgatási-területi átszervezés kapcsán. Miközben a párt vezető politikusai egymást túllicitálva dobnak be újabb és újabb számokat, határidőket és forgatókönyveket a köztudatba, a nyilvánosság számára szinte lehetetlen kihámozni, mi is valójában a kormányzati szándék, és egyáltalán létezik-e bármiféle terv a nyilatkozatáradat mögött.

Csupán az elmúlt néhány napban a PSD prominensei legalább négy különböző irányt vázoltak fel, miközben egymást is cáfolják arról, hol tart jelenleg a döntéshozatal.

8 régió vagy 15 megye? Mindenki a saját térképét rajzolja

Hétfőn Lia Olguța Vasilescu, Craiova polgármestere a miniszterelnökkel folytatott egyeztetése után dobta be a legújabb ötletet: szerinte az átszervezést a jelenlegi nyolc fejlesztési régió (ADR) struktúrájára kellene alapozni, mert így lenne a leghatékonyabb az uniós források lehívása. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez csupán a „személyes véleménye”, és a pártban még semmilyen döntés nem született.

Vasilescu ezzel gyakorlatilag felülírta saját párttársa, a reform kidolgozásával megbízott Dragoș Benea európai parlamenti képviselő korábbi felvetését, aki 15 megyében – a táblabíróságok jelenlegi területi felosztásában – gondolkodott.

A káoszt tovább fokozta Sorin Grindeanu, aki öt nappal ezelőtt még arról beszélt, hogy az egész téma mindössze Benea egyéni javaslata, és a PSD-n belül eddig érdemi vita sem zajlott róla. Aztán hétfőn már visszaszólt Kelemen Hunornak, aki korábban bizalmatlansági indítványt helyezett kilátásba arra az esetre, ha az átszervezés sértené a magyar közösségek jogait. A PSD-elnök kijelentette, hogy a közigazgatási reform az egész országra vonatkozik, nem lehetnek „kettős szabályok”, és ugyanazoknak az előírásoknak kell érvényesülniük „Olt, Botoșani, Hargita és Kovászna megyében is”.

Sőt, az öt nappal korábban még „meg sem tárgyalt” ötletet hirtelen történelmi léptékűvé emelte, és közölte az RMDSZ bizalmatlansági indítványos fenyegetésére, hogy „megtiszteltetés lenne, ha megbukna a kormány azért, mert egyesek nem akarták végrehajtani Románia történelmének legfontosabb reformját”. Ugyanezen az ülésen Dragoș Benea is ráerősített a nacionalista húrokra, és azt mondta, ha az RMDSZ-től kell engedélyt kérni a közigazgatási reformhoz, akkor „az AUR 60 százalékra fog erősödni”. Amúgy az AUR-nak is van közigazgatási átszervezési javaslata, amiben pénzt és autonómiát ígérnek a helyi közösségeknek.

De ha félretesszük Grindeanu randalírozását, sem tisztul a kép, mert nemcsak a megyék számában, hanem a kistelepülések összevonásának módjában és küszöbértékeiben is teljes az összhang hiánya. A PSD-ben mindenki másról beszél. Néhány példa:

„Ha jövőre nem csináljuk meg, örökre eltemettük”

A politikai pingpong közepette Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes hétfőn bejelentette, hogy „minden forgatókönyv az asztalon van” – beleértve azt is, hogy egyáltalán nem nyúlnak hozzá a megyehatárokhoz. Mint mondta, a kormány most a Román Akadémia egyik bizottságát keresi meg, hogy megnézzék, mire jutottak a tudósok, akik régóta dolgoznak egy területi tervezeten.

Neacșu maga is szkeptikus az önkéntes összevonások sikerével kapcsolatban, mondván, nem számít „nagy tolongásra” a polgármesterek részéről, ha nem kapnak komoly ösztönzőket. Ugyanakkor ultimátumszerűen kijelentette: ha jövőre nem viszik végig a reformot, akkor „örökre eltemették” a kérdést.

A megszólalások összevisszaságából egyelőre annyi látszik biztosnak, hogy a kormánypárton belül nincs egyetértés sem az irányról, sem a módszerekről. Dominic Fritz és az USR, de a PNL is csupán figyelemelterelő politikai színjátéknak tartja a PSD-s ötletelést, semmiképp sincs szerinte realitása annak, amiről a kormányre került beszélnek. Az erdélyi és partiumi magyar közösségek szempontjából mindenképp aggasztó az a könnyedség, amellyel a kormánypárti politikusok a népszavazások megkerüléséről és a határok felülről történő átrajzolásáról beszélnek. Amíg azonban Bukarestben még abban sem tudnak megegyezni, ki kinek a tervét képviseli, a reform inkább belső politikai helyezkedésnek tűnik, és korántsem valódi, előkészített kormányprogramnak.

Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!

Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.

Támogatom
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!