A PSD után az AUR is bedobta a vízióját a közigazgatási reformról: pénzt és autonómiát ígér

Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is bemutatta saját elképzelését az ország területi-közigazgatási átszervezéséről a vasárnap este a bukaresti parlament épületében megtartott helyi választottak fórumán – közölte a párt sajtóközleményére hivatkozva a News.ro. A rendezvény végén elfogadott záróhatározat szerint az AUR a térképek puszta átrajzolása helyett a teljes államapparátus szerkezeti reformját sürgeti, és a hosszú távú gazdasági fejlődést fenntartani képes, robusztusabb területi-közigazgatási egységek (UAT) létrehozását, „megerősített megyéken” alapuló modellt, valamint valódi helyi autonómiát szorgalmaz.

Radikális államreform Javier Milei példájával

George Simion pártelnök és Petrișor Peiu szenátusi frakcióvezető a központi közigazgatás radikális karcsúsítását tűzte ki célul, amit a párt kormányprogramjának részeként is bemutattak. Javaslatuk szerint a kormányt tíz minisztériumra és legfeljebb ötven államtitkárra szűkítenék, a törvényhozás létszámát pedig – a korábbi népszavazás eredményére hivatkozva – maximum 300 főben maximalizálnák. Emellett legalább 50 százalékkal vágnák vissza a központi kormányzati ügynökségek és háttérintézmények számát; George Simion Javier Milei argentin elnök intézkedéseit hozta fel példaként az állami túlburjánzás visszaszorítására.

A pártelnök kijelentette, hogy ezeket a kezdeményezéseket jelenleg sem a PSD, sem az RMDSZ, sem a nemzeti kisebbségek frakciója nem támogatja. Simion emellett élesen bírálta Nicușor Dan államfőt is, amiért szerinte minden áron távol akarja tartani az ellenzéket a kormányzástól.

Nincs kőbe vésett megyeszám, de kötelező a helyi népszavazás

A fórumon felszólaló politikusok és szakértők rögzítették, hogy a területi reformot kizárólag a központi államapparátus átalakításával együtt tartják elfogadhatónak, és több ponton is élesen szembehelyezkedtek a PSD-féle erőltetett összevonásokkal. A párt szakértői, köztük Alin Măricuț statisztikus és Alexandru Pânișoară közigazgatási szakember hangsúlyozták, hogy nem egy előre kőbe vésett megyeszámból indulnak ki, hanem gazdasági, demográfiai, földrajzi és történelmi mutatók alapján létrehozott, ellenállóbb, megerősített megyéket javasolnak. Petrișor Peiu szenátusi frakcióvezető szerint egyensúlyt kell teremteni a nagyobb területi egységek által nyújtott hatékonyság, valamint a lakosokhoz közel álló, a helyi valóságot ismerő ügyintézés között.

A finanszírozási rendszer átalakítása is központi elemként jelent meg: Mihai Enache képviselőházi frakcióvezető arra figyelmeztetett, hogy két szegény település összevonásából csak egy nagyobb szegény település jönne létre, ha nem változnak az erőforrás-elosztási szabályok. Az AUR ezért olyan mechanizmusokat javasol, amelyek révén a helyi önkormányzatok közvetlenül részesülnek a területükön található természeti kincsek koncessziós díjaiból. A párt emellett határozottan ellenzi, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással, a helyi választottak megkérdezése nélkül fogadja el a reformot; Gheorghe Piperea európai parlamenti képviselő kiemelte, hogy a hatályos közigazgatási törvénykönyv alapján a települések vagy megyék összevonásához helyi népszavazásra van szükség.

Előzmények: mit tervez jelenleg a PSD?

A közigazgatási átszervezésről szóló vita azután lángolt fel újra, hogy október végén Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke felvetette az 1500 lakos alatti községek összevonását. Azóta a Dragoș Benea európai parlamenti képviselő vezette szociáldemokrata munkacsoport jelentősen kibővítette a terveket, és három szinten szabná át az ország térképét: az 1500 fős határ mellett már a 3000, sőt az 5000 lakos alatti községek összevonása is napirendre került, a törvényben előírt 10 ezres lélekszám alá csökkent városokat – a romániai városok több mint 55 százalékát – községgé fokoznák le, a jelenlegi 41 megye helyett pedig egy akár 15 megyéből álló rendszert is vizsgálnak a fellebbviteli bíróságok körzeteinek mintájára.

A PSD tervei szerint a végleges dokumentum 2027 márciusára készülne el, és a Luca Niculescu vezette kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el. Ezt a forgatókönyvet azonban az RMDSZ is elutasítja, és akár egy bizalmatlansági indítvány támogatását is belengette, ha az átszervezés esetében figyelmen kívül hagynák az erdélyi magyarok számára fontos szempontokat.

Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!

Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.

Támogatom
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!