Egy kiskorúakat szexuálisan bántalmazó püspök ügye miatt akadt ki Nicușor Danra a később kitiltott újságíró

Egy kiskorúakat szexuálisan bántalmazó püspök ügye miatt akadt ki Nicușor Danra a később kitiltott újságíró
Ovidiu Vanghele újságíró a cotroceni-i sajtótájékoztatón – Fotó: George Calin / Inquam Photos
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!

Már több mint két órája tartott Nicușor Dan november 10-i sajtótájékoztatója, amikor a végén Ovidiu Vanghele tényfeltáró újságíró is lehetőséget kapott arra, hogy feltegyen egy kérdést. A riporter az államfő által kinevezett legfőbb ügyész, Cristina Chiriac egyik vitatott döntését szerette volna számon kérni, Dan azonban válasz helyett váratlan bejelentéssel állt elő: közölte, hogy az elnöki mandátuma végéig kitiltja Vanghelét a Cotroceni-palotában tartott sajtótájékoztatóiról.

Az államfő azzal indokolta a döntését, hogy Vanghele hónapokkal korábban sértő szavakkal illette őt a Facebookon. Azt mondta, hogy már korábban utasította a munkatársait az újságíró kizárására, de azoknak „megesett a szívük rajta”, ezért figyelmen kívül hagyták az utasítást. A jelenetből szinte azonnal egy országos sajtószabadság-vita kerekedett ki, amelyben az elnök és az újságíró hangneme mellett az is felmerült, hogy milyen alapon tilthat ki egy állami intézmény egy kellemetlen kérdéseket feltevő riportert.

De a konfliktus mögött sokkal többről van szó egy egyszerű, indulatos Facebook-bejegyzésnél: Ovidiu Vanghele korábban részt vett annak a történetnek a feltárásában, amelyben egy ortodox püspököt és egy szerzetest kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények miatt ítéltek el. A nyomozás során már 2017-ben előkerültek a visszaélésekre utaló bizonyítékok, de azok éveken át nem jutottak el a megfelelő ügyészséghez. A bizonyítékokat akkor kezelő ügyész éppen Cristina Chiriac volt, akit Nicușor Dan idén áprilisban Románia legfőbb ügyészévé nevezett ki.

Egy püspök, akit a saját emberei is zsaroltak a szexuális visszaéléseiről készült felvételekkel

A Vaslui megyei Huși ortodox egyházmegyéjében már jóval azelőtt pletykáltak a püspök szexuális visszaéléseiről, hogy a történet a hatóságok elé került volna. Cornel Onilă 1999-től töltött be vezető tisztséget az egyházmegyében, 2009-től pedig püspökként irányította azt. A felügyelete alá tartozott a helyi Ioan Gură de Aur teológiai szeminárium is, ahol több száz fiú tanult az évek során.

Az intézményben történtekről a Să fie lumină oknyomozó újságírói 2019-ben indítottak cikksorozatot, amelyben egyebek mellett azt is bemutatták, hogy a püspök és a környezetében dolgozó Sebastian Jitaru szerzetes éveken át szexuálisan bántalmazta a szeminárium diákjait. A visszaélésekről már 2007-ben is készültek felvételek, amelyek később az egyházmegyén belüli hatalmi harcok eszközeivé is váltak: egyes papok és szerzetesek a felvételekkel próbáltak pénzt vagy magasabb egyházi tisztséget kicsikarni a püspöktől.

A bántalmazásokról az egyházi vezetéshez és a hatóságokhoz is jutottak el figyelmeztetések. Didina Brănici, a Huși-i teológiai szeminárium bentlakásának egykori nevelője már többször is jelzett a diákokat ért visszaélésekről, de a beadványai nem vezettek érdemi vizsgálathoz. A Să fie lumină újságírói szerint az ortodox egyház vezetői is tudhattak a történtekről, a püspökkel szembeni intézkedések mégis elmaradtak.

A helyzet 2017 nyarán jutott el odáig, hogy maga a püspök fordult a korrupcióellenes ügyészséghez.

Június 12-én feljelentést tett a iași-i ügyészségen, mert állítása szerint Sebastian Jitaru szerzetes azzal fenyegette, hogy nyilvánosságra hozza a róla készült kompromittáló felvételeket, ha nem támogatja a kinevezését püspöki helyettesnek.

De nem ő volt az egyetlen, aki pénzt vagy előrelépést akart a felvételekért cserébe: két másik pap, Gheorghe Damian és Răzvan Bumbu ugyanazon a napon 50 ezer eurót követelt a püspöktől, és azzal fenyegetőzött, hogy ellenkező esetben a sajtóhoz fordulnak a videókkal. Onilă a hatóságok segítségével rögzítette a zsarolók beszélgetéseit, a korrupcióellenes ügyészség pedig nyomozást indított.

Az ügyet Cristina Chiriac kapta meg, aki néhány nappal később házkutatásokat rendelt el a zsarolással gyanúsított egyházi személyeknél. A nyomozók összesen 33 digitális eszközt foglaltak le, köztük telefonokat, laptopokat, CD-ket, memóriakártyákat és egy karórába rejtett kamerát. A Să fie lumină által megszerzett nyomozati iratok szerint ezek között olyan felvételek is voltak, amelyeken a püspök szexuálisan bántalmazza a teológiai szeminárium diákjait. Sebastian Jitaru telefonján pedig olyan, az egyházmegye egyik épületében készült képeket is találtak, amelyek szexuális tartalmú jeleneteket mutattak fiatalokkal.

A nyomozóknak már ekkor a kezükben voltak azok az anyagok, amelyekből a püspök és a szerzetes által elkövetett szexuális bűncselekményekre is következtetni lehetett, de Chiriac kizárólag a zsarolási ügyre összpontosított, a felvételek egy részét ennek bizonyítékaként a bíróság elé terjesztette. A kiskorúak bántalmazására utaló anyagokat nem küldte tovább külön vizsgálatra az illetékes ügyészségnek.

A korrupcióellenes ügyészségnek tényleg nincs hatásköre a szexuális bűncselekmények kivizsgálására, de akkor miért nem továbbították a bizonyítékokat azoknak, akik eljárhattak volna az ügyben? A Să fie lumină újságírói később több ügyészt is megkérdeztek, akik szintén értetlenül álltak a döntés előtt.

A püspök ellen ekkor már egy másik nyomozás is folyt a iași-i fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészségen, ahol a szexuális visszaélések gyanúját vizsgálták, de az eljárást lezárták 2018 júniusában bizonyítékhiány miatt. A nyomozást vezető ügyész később elmondta, hogy akkor főként tanúvallomásokra támaszkodhattak, és nem is tudott azokról a felvételekről, amelyeket Chiriac nyomozói már 2017-ben lefoglaltak a házkutatások során.

2019. augusztus 7-én vett új fordulatot az ügy, ekkor jelent meg a már sokat említett Să fie lumină oknyomozó sorozatának első része a Huși-i visszaélésekről. Ovidiu Vanghele és Vlad Stoicescu újságírók bemutatták, hogyan kerültek a felvételek a korrupcióellenes ügyészséghez, és miért nem jutottak el azokhoz az ügyészekhez, akik a szexuális bűncselekményeket vizsgálták.

A cikk megjelenése után már másnap újra elővették a korábban lezárt ügyet. A korrupcióellenes ügyészség ekkor jelezte, hogy a felvételek egy része még mindig náluk van, mások pedig a zsarolási per bírósági iratai között találhatók. A nyomozást újraindították, átvizsgálták a lefoglalt eszközöket, és elkezdték azonosítani a felvételeken látható áldozatokat.

A későbbi vizsgálat során több mint száz, a szeminárium diákjai ellen elkövetett nemi erőszakos cselekményt tártak fel. Cornel Onilă volt püspököt nyolc, Sebastian Jitaru szerzetest pedig tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. A 2024-ben és 2025-ben született ítéletekben a bíróság azokra a felvételekre is támaszkodott, amelyek már két évvel az újságírói tényfeltárás előtt a hatóságok birtokába kerültek.

A Să fie lumină újságírói azóta is számon kérik, hogy a bizonyítékokat miért nem továbbították már 2017-ben az illetékes ügyészségnek, mivel az időben elindított nyomozással több áldozat ügyét is kivizsgálhatták volna, mielőtt egyes bűncselekmények elévülnek. Arra nincs bizonyíték, hogy Chiriac szándékosan, az egyházi vezetők védelmében tartotta volna vissza a felvételeket.

A főügyész kinevezése újra előhozta a botrányt

A Huși-i ügy idén tavasszal ismét előkerült, amikor Nicușor Dan április 8-án aláírta Cristina Chiriac legfőbb ügyészi kinevezését. A döntés már a bejelentés előtt bírálatokat váltott ki, mert a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlege korábban kedvezőtlenül véleményezte Chiriac jelölését. A testület szerint Chiriac nem adott kielégítő magyarázatot arra, miért nem továbbította a Huși-i ügyben lefoglalt bizonyítékokat az illetékes ügyészségnek.

Chiriac a meghallgatásán visszautasította a mulasztására vonatkozó vádakat: azt mondta, az ügyészek kizárólag a rendelkezésükre álló bizonyítékok alapján hozhatnak döntéseket, és ő mindenben a törvénynek megfelelően járt el. Chiriac szerint a zsarolási ügyben előkerült felvételeken nem történt szexuális erőszak, ő pedig a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján, a törvényeket betartva járt el. A döntéseit nem lehet pusztán a közvélemény felháborodása miatt utólag megkérdőjelezni, tette hozzá a meghallgatáson Chiriac.

Cristina Chiriac legfőbb ügyész – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos
Cristina Chiriac legfőbb ügyész – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

A kinevezés a reformokat váró választók és civil szervezetek egy részéből is elégedetlenséget váltott ki, Vanghele pedig aznap tette közzé a szóban forgó indulatos Facebook-bejegyzést. A tényfeltáró újságíró szemétnek és gazembernek nevezte Nicușor Dant, amiért egy olyan ügyészt emelt az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb vezetői pozíciójába, akinek a korábbi munkáját éppen a kiskorúak elleni szexuális bűncselekmények kezelésében tartotta elfogadhatatlannak.

Dan a kinevezés után pár nappal olajat öntött a tűzre, amikor egy rádióinterjúban azzal védte meg Chiriacot, hogy a korrupcióellenes ügyészséghez került felvételeken nem szerepeltek kiskorúak, és nem volt szó szexuális visszaélésekről. Az államfő úgy tudja, Chiriac olyan szexuális cselekményeket látott a videókon, amelyek felnőttek között történt és beleegyezésen alapult, ezért nem volt oka külön nyomozást kezdeményezni.

A Să fie lumină munkatársai néhány nappal később, áprilisban újabb részletes tényfeltáró cikket közöltek, ezúttal már a bírósági ítéletek és az ügyészségi dokumentumok összevetésével. Megállapították, hogy az elnök magyarázata több ponton ellentmond az iratoknak, hiszen a 2017-ben lefoglalt anyagok között kiskorúak bántalmazására utaló bizonyítékok is voltak, és ezek közül több kulcsfontosságú volt a püspök és a szerzetes elítélésében.

Az újságírók szerint Nicușor Dan a kijelentésével nem pusztán egy vitatott kinevezést próbált megvédeni, hanem kétségbe vonta a saját munkájukkal és a bírósági dokumentumokkal feltárt tényeket is.

Vissza a jelenbe

Szeptemberben egy másik ügy miatt került a figyelem középpontjába Cristina Chiriac, ezúttal a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) egyik szavazásán. A főügyész korábban azt kérte, hogy egy, a craiovai fellebbviteli bíróságon zajló pert helyezzenek át egy másik bíróságra, de az ügyben eljáró ügyész ezt nem tartotta indokoltnak.

De azért vált Chiriac kérése vitatottá, mert az ügyet tárgyaló bíró éppen arra készült, hogy egy jogi kérdés tisztázása miatt forduljon az Európai Unió Bíróságához. Chiriac közbelépése után felmerült a kérdés, hogy a főügyésznek volt-e joga ilyen módon beavatkozni az eljárásba, ezért a CSM több tagja azt javasolta, hogy a Bírói Felügyelet vizsgálja ki a történteket.

A szeptember 18-i szavazáson végül négyen a vizsgálat ellen, hárman pedig mellette szavaztak, de az elutasítók között ott volt Cristina Chiriac is, ami azt jelenti, hogy a főügyész is beleszólhatott abba, hogy kivizsgálják-e a saját korábbi intézkedését. A CSM nem fordult a Bírói Felügyelethez, Chiriac eljárásának jogszerűségéről pedig nem született döntés.

Ovidiu Vanghele november 10-én éppen ezt próbálta számon kérni Nicușor Danon: az újságíró arra volt kíváncsi, hogy az államfő szerint belefér-e az általa ígért igazságszolgáltatási reformba, hogy a kinevezett főügyész a saját tevékenységének kivizsgálása ellen szavazott.

Innen pedig már ismerős a történet: az elnök válasz helyett Vanghele hónapokkal korábbi, sértő Facebook-bejegyzését hozta fel, és bejelentette, hogy az újságíró nem tehet fel kérdéseket és nem jelenhet meg a sajtóeseményein a teljes államfői mandátuma alatt. Dan csak két nappal később válaszolt egy dublini sajtótájékoztatón Vanghele kérdésére, miután azt egy másik újságíró is feltette neki. Az elnök ekkor azzal védte meg Chiriacot, hogy a főügyész a törvényben biztosított szavazati jogával élt, ahogyan azt a CSM más tagjai is megtették már hasonló helyzetekben. Dan szerint azért sem merült fel összeférhetetlenség, mert a tanács működését külön törvény szabályozza, amely pontosan meghatározza, kik és milyen ügyekben szavazhatnak.

Bocsánatot kért Vanghele, közben Nicușor Dan egy másik kijelentésével rádobott még egy lapáttal

A november 10-i jelenet után több mint ötven szerkesztőség és civil szervezet tiltakozott az újságíró kizárása ellen, köztük a Transtelex is. Az aláírók arra figyelmeztettek, hogy a közérdekű információkhoz való hozzáférést szabályozó 544/2001-es törvény csak akkor engedi meg egy újságíró akkreditációjának visszavonását, ha az illető ténylegesen akadályozza az intézmény működését. A sajtóban megfogalmazott vélemények miatt a törvény kifejezetten tiltja az ilyen intézkedéseket, a visszavonást pedig írásban is közölni kell az érintettel.

Nicușor Dan csütörtök este részletesebben is megindokolta a döntését. „Én nem vagyok szemét, és emberként jogom van megtagadni a párbeszédet azzal, aki nem tisztel engem” – jelentette ki. Az államfő szerint az állami tisztségviselőknek is kijár az alapvető tisztelet, a nyilvános szóbeli agresszió pedig idővel fizikai erőszakhoz vezethet. A kitiltást egyébként nem tekinti a sajtószabadság korlátozásának.

Vanghele ugyanazon az estén nyilvánosan bocsánatot kért az áprilisi bejegyzésében használt szavakért. Elismerte, hogy rosszul fogalmazott, és azt is, hogy az államfő személyes sértettsége érthető. Az újságíró kiemelte, hogy a kifogásolt szavakat a saját Facebook-oldalán használta, a sajtótájékoztatón pedig udvariasan fordult az elnökhöz.

Amikor már úgy tűnt, hogy lassan lecseng a vita, Nicușor Dan egy újabb kijelentésével ismét felkavarta a kedélyeket: a korábban említett dublini sajtótájékoztatón az elnök arról is beszélt, hogy jelképesen az egész román államapparátus vezetője, beleértve a bírákat is.

Raluca Moroșanu, a bukaresti fellebbviteli bíróság bírája erre annyit írt a Facebookon, hogy „Nem a főnököm”. Laurențiu Beșu ügyész is csatlakozott hozzá: „Az enyém sem.” Moroșanu később elmagyarázta, hogy az államfőnek a hatalmi ágak közötti közvetítés a feladata, a bírák felett pedig nincs főnöki jogköre.

A két felszólaló neve ismerős lehet a tavaly decemberi igazságügyi botrányból is: Beșu a Recorder Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmjében beszélt a bíróságokon tapasztalt visszaélésekről, Moroșanu pedig a film megjelenése után egy sajtótájékoztatón nyilvánosan kiállt kollégája mellett. A tényfeltárás nyomán országszerte napokig tartó tüntetéshullám indult, az igazságszolgáltatás megtisztítását követelő demonstrálókhoz pedig bírák és ügyészek százai csatlakoztak a nyilvános kiállásukkal. Nicușor Dan akkor személyes egyeztetésre hívta a visszaéléseket szóvá tevő igazságügyben dolgozókat, és megoldást ígért a feltárt problémákra. Most, közel egy évvel később ismét az igazságszolgáltatás függetlenségéről és az államfő szerepéről folyik a vita, csak a kontextus más.

Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!

Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.

Támogatom
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!