Két lépésben darálná be a kormány a legkisebb falvakat: 2027-ig mézesmadzaggal, utána jönne a kötelező összevonás
Újra előkerült a romániai belpolitika egyik legkényesebb tabutémája: a kabinet nekifutna a gazdaságilag fenntarthatatlan, vészesen elnéptelenedő kistelepülések felszámolásának. Alexandru Stoica fejlesztési miniszter a Victoria-palotában vázolta fel a közigazgatási reform legújabb menetrendjét, amely két ütemben rajzolná át a térképet: 2027. március 1-jéig önkéntes alapon, adókedvezményekkel és kiemelt beruházási forrásokkal ösztönöznék a fúziókat, ezt követően viszont kötelező érvénnyel hajtanák végre a beolvasztásokat a 2028-as önkormányzati választásokig. A minisztérium a 2023-as népességi adatokat vette alapul, ezek szerint országosan 429 olyan község van, ahol a lakosságszám nem éri el az 1500 főt. Bár a tárcavezető szerint az önkéntes kapu a 2000–3000 fős települések előtt is nyitva áll, a bejelentés azonnal felveti a legégetőbb kérdést: mi lesz a helyi közösségek önrendelkezésével, és hogyan védi meg az állam a vegyes lakosságú vidékeken azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket a határok önkényes átrajzolása egyetlen tollvonással eltörölhet?
A közigazgatási felosztás átrajzolása régóta lebegtetett kényszer, a legutóbbi népszámlálás adatai pedig kíméletlenül rámutattak a valóságra: a városok ötöde és a községek harmada már a törvényben rögzített minimális lakossági küszöböt sem éri el. A rendszer jelenlegi formájában a helyi klientúra és a pártkasszák fenntartását szolgálja, miközben több száz fantomtelepülés képtelen kitermelni a saját működési költségeit, és kizárólag a központi költségvetésből csepegtetett segélyekből vegetál.
Nem ez az első kísérlet a rendszer felrázására. 2023-ban az USR karolta fel a témát, amikor Tudor Benga független képviselővel közösen törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentbe a 41 megye 12 nagy közigazgatási egységbe vonásáról és a településhatárok észszerűsítéséről. Az akkori ellenzéki tervezet széles társadalmi konzultációt, transzparens szakmai vitát és a decentralizáció mélyítését ígérte. Az RMDSZ azonnal nekiment a javaslatnak, mert szerinte a mamut egységek feloldanák a székelyföldi tömbmagyarságot a román többségű megyékben, miközben a szórványban és a partiumi vegyes övezetekben is drasztikusan rontanák az etnikai arányokat és a kisebbségi képviseletet.
A mostani szociáldemokrata elképzelés alapjaiban különbözik a korábbi koncepciótól: míg az USR az egész struktúrát felülről lefelé, átfogó vitával szabta volna újra, a PSD-s tárcavezető most lentről felfelé kezdi a faragást, egy olyan határidővel, amely a kényszerpályára állítaná az önkormányzatokat.
Az 1968-as alapokon nyugvó közigazgatási struktúra felülírásához sarkalatos törvényre van szükség, a választott tisztségviselők mandátumát pedig az Alkotmány védi. A 2024-ben hivatalba lépett polgármesterek és helyi tanácsosok megbízatása négy évre szól, azt a kormány nem vonhatja vissza önkényesen.
A kabinet időzítése erre a jogi csapdára épít. Az önkéntes fázisban helyi népszavazással kerülnék meg az akadályt, a 2027 márciusa után induló kötelező szakaszban pedig a meglévő mandátumok adminisztratív kifuttatását tervezik a 2028-as rendes helyhatósági választásokig, ahol már az összevont nagyközségek közös elöljáróira szavazhatnának a választók. Csakhogy a kényszerű összeolvasztás nemcsak a román alaptörvénnyel, hanem a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával is ütközik, amely világosan rögzíti: a helyi határok módosításához elengedhetetlen az érintett közösségek közvetlen megkérdezése.
A vita tétje tehát nagyobb, mint a hivatali székek és mandátumok számolgatása. Bár a gazdaságilag fenntarthatatlan kistelepülések problémája valós, a felülről vezényelt kényszerösszevonás épp az önkormányzatiság alapelvét, a helyi lakosság döntési jogát írná felül. A vegyes lakosságú erdélyi és partiumi térségekben pedig a határok átrajzolása könnyen etnikai aránytorzuláshoz, valamint a nehezen kiharcolt anyanyelvhasználati jogok elsorvadásához vezethet, ezt a kockázatot pedig semmilyen költségvetési megtakarítás nem legitimálhatja.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom