Két RMDSZ-es politikus is bekerült a román parlament tíz legnagyobb földbirtokosa közé

Ha valaki a román parlament legnagyobb földbirtokosaira kíváncsi, aligha az RMDSZ politikusai jutnak először eszébe, pedig a törvényhozás tíz legnagyobb földvagyonnal rendelkező tagja között két RMDSZ-es képviselő is helyet kapott. A magyar érdekvédelmi szövetség a 2024-es parlamenti választásokon a szavazatok alig több mint 6 százalékát szerezte meg, a legnagyobb földbirtokosok tízes listájának mégis az ötödét adja. A Maros megyei Kolcsár Károly 118 hektárral, a Bihar megyei Biró Rozália pedig 36,4 hektárral került be az országos élmezőnybe. A politikusok földjeit, ingatlanjait és üzleti érdekeltségeit a Context.ro és az Info Sud-Est összesítette, amelyhez több ezer vagyonnyilatkozatot vizsgáltak át az újságírók.

A két RMDSZ-es politikus vagyoni helyzetével korábban mi is foglalkoztunk a Képviselőfánk című sorozatban, amelyet a Transtelex, az Átlátszó Erdély és az uh.ro közösen készített. Kolcsár Károly vállalkozásait és ingatlanvagyonát az Átlátszó Erdély, Biró Rozália vagyonnyilatkozatait és ingatlanügyleteit pedig a Transtelex vizsgálta meg részletesebben. A Context mindkét képviselőfánkos cikkre hivatkozik, és a földterületek mellett a politikusok családi vállalkozásait, üzleti érdekeltségeit és állami szerződéseit is sorra veszi. A hektárok összehasonlításánál persze azt is számításba kell venni, hogy a vagyonnyilatkozatokban a házastársak tulajdonában lévő földek és a közös birtokok is szerepelnek, ezért a rangsorban feltüntetett területek nem minden esetben kizárólag az adott politikus tulajdonát képezik.

Több mint 1200 hektárral vezeti a rangsort egy liberális képviselő

A román parlament legnagyobb földbirtokosa Ion Iordache, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Gorj megyei képviselője, akinek a családja több mint 1200 hektárnyi földterületet birtokol. Ezzel messze megelőzi a lista többi szereplőjét, hiszen a második helyen álló George Becali vagyonnyilatkozatában már csak 162,58 hektár szerepel. Iordache családjának birtokai Gorj és Mehedinți megyében terülnek el, és találhatók közöttük mezőgazdasági földek, erdők, tavak és belterületek egyaránt. Csak Turceni városában, ahol Iordache korábban polgármester volt, 64 hektárnyi belterületet vallott be, a család pedig további 57 hektárt használ koncessziós szerződések alapján.

A földbirtokok mellett a Iordache család vállalkozásai is szép összegeket hoznak a konyhára, részben állami megbízásokból. A képviselő fiának cége, a Ydail Construct például több mint 320 millió euró összértékű állami szerződés teljesítésében vett részt, többek között Gorj megyei utak karbantartására és hóeltakarításra kapott megbízásokat. A család más vállalkozásai is üzleteltek közintézményekkel, és uniós támogatásokhoz is jutottak. Iordachénak ráadásul korábban már meggyűlt a baja a hatóságokkal az ilyen szerződések miatt: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) 2013-ban az ügyészséghez fordult, mert a politikus polgármestersége alatt az önkormányzat olyan cégekkel kötött szerződéseket, amelyekben neki is volt érdekeltsége. Iordache a Contextnek azt mondta, hogy az ügyeket azóta lezárták, összeférhetetlenséget szerinte nem állapítottak meg, és minden vagyonát, illetve bevételét szabályosan bevallotta.

A rangsor második helyén említett George (Gigi) Becali neve elsősorban a futball világából lehet ismerős: a FCSB bukaresti futballklub tulajdonosaként vált ismertté, de az üzleti életben és a politikában is régóta jelen van. A 2024-es parlamenti választásokon a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listáján szerzett képviselői mandátumot, majd 2025 márciusában kilépett a párt frakciójából, azóta függetlenként politizál. A vagyonnyilatkozatában nyolc földterületet sorolt fel Iași, Ilfov, Argeș és Vâlcea megyében, összesen 162,58 hektáron, amelyen fele-fele arányban osztozik a feleségével. A földeken túl két házat, nyolc autót, köztük egy Bentley-t, valamint értékes órákat és ékszereket is bevallott. Bankszámláin mintegy 32,1 millió lejt tart, a cégeknek és magánszemélyeknek adott kölcsönei pedig több tízmillió euróra rúgnak.

A harmadik és a negyedik helyen két liberális politikus áll, szinte ugyanannyi földdel: Nicoleta Pauliuc szenátor 138, Alexandru Popa Brăila megyei képviselő pedig 137,54 hektárral szerepel a rangsorban. Pauliucnak a földek mellett három bukaresti lakása is van a férjével közösen, az ékszereik és óráik értékét pedig 55 ezer euróra becsülték. A Context a szenátor egyik korábbi üzlettársáról is írt, Niculae Tabarcia nyugalmazott tábornokról, aki a Sig Sauer fegyvergyártót képviseli Romániában. A vállalat neve egy több mint 800 millió eurós fegyverbeszerzés körüli vitában is előkerült, az ügyben pedig Pauliucnak is volt szerepe, mivel az általa vezetett szenátusi védelmi bizottság véleményezte a beszerzést. A politikus szerint a bizottság csak véleményt mondott, a szerződésről nem ők döntöttek, így álláspontja szerint összeférhetetlenség sem állt fenn.

Alexandru Popa esetében már régebbre nyúlik vissza a család kapcsolata a földekkel. A Brăila megyei képviselő a Contextnek azt mondta, hogy náluk három generáció óta foglalkoznak mezőgazdasággal, és a birtokokat is az ebből származó pénzből vásárolta. Földjeinek egy része a saját nevén, másik része a feleségével közös tulajdonban szerepel. A család a legutóbbi bevallott adóévben mintegy 204 ezer eurós bevételre tett szert, ebből több mint 66 ezer euró a képviselő mezőgazdasági vállalkozásából származó osztalék volt. A földek mellett egy 190 négyzetméteres családi házat is feltüntettek, autó, értékes ékszer vagy nagyobb banki megtakarítás viszont nincs a bevallásában.

Kolcsár már a kilencvenes években földeket vásárolt, a cége azóta milliós állami megbízásokat kapott

A négy politikust Kolcsár Károly követi a rangsorban, aki 2020 óta képviseli Maros megyét az RMDSZ színeiben. A 118 hektárnyi földjén túl négy házat, két lakást és 2850 négyzetméternyi kereskedelmi ingatlant is feltüntetett, további három házban pedig másokkal közösen tulajdonos. Nyolc autó szerepel a nevén, a bankszámláin lévő megtakarításai pedig meghaladják a 627 ezer eurót. Kolcsár egyébként már jóval a parlamentbe kerülése előtt vállalkozni kezdett: a kilencvenes években még állatorvosként dolgozott, mellette szarvasmarhákat tenyésztett, és Maros megye több településén is földeket vásárolt. Később a mezőgazdaságról inkább a turizmusra és a vendéglátásra váltott, az ingatlanjai pedig azóta is gyarapodtak.

A politikus vállalkozói múltját és vagyonának alakulását az Átlátszó Erdély 2025 januárjában megjelent Képviselőfánk-cikke már részletesen bemutatta. A legnagyobb bevételeket hozó cége a Regioturism, amelyben többségi tulajdonos, és amely az elmúlt években főként iskolai étkeztetéssel foglalkozott. A vállalkozás több Maros megyei önkormányzattal és oktatási intézménnyel is szerződött, például a melegétel-program keretében szállított ebédet az iskolásoknak. A megbízások között olyan iskola is szerepelt, ahol Kolcsár felesége tanít, ezek a szerződések még a képviselő parlamentbe kerülése előtt születtek.

A közbeszerzési adatokban egyébként elég látványos különbség mutatkozik a politikus parlamenti mandátuma előtti és utáni időszak között. Az Átlátszó Erdély korábbi számításai szerint a Regioturism 2008-as alapításától 2020-ig összesen mintegy 485 ezer euró értékű állami megbízást nyert el. A parlamentbe kerülése után már jóval nagyobb összegek folytak be: 2020 és 2025 januárja között több mint 1,9 millió euró értékben szerződött közintézményekkel, majd 2025 végéig további nyolc, összesen több mint 530 ezer eurós megbízás került a listára. A két utóbbi összeg együtt már megközelíti a 2,5 millió eurót, és a Context szerint a szerződések számottevő részét közvetlen beszerzéssel kötötték meg, nyilvános versenytárgyalás nélkül.

A Context újságírói Kolcsárt is megkérdezték, minek köszönhető, hogy a cége a parlamentbe kerülése óta ennyi új szerződést kapott. A képviselő azt válaszolta, hogy már több mint tizenöt éve dolgoznak ezen a területen, rendszeresen indulnak a beszerzési eljárásokon, és természetesen előfordul, hogy nyernek, ahogy az is, hogy elveszítenek egy-egy pályázatot. Más magyarázatot nem adott a növekedésre. A szerződések számának emelkedése önmagában tényleg nem bizonyít szabálytalanságot, de az adatokból jól látszik, mennyivel nagyobb állami megbízásokhoz jutott a vállalkozás 2020 után.

Kolcsárnak egyébként összesen öt cégben van részesedése, a Regioturism pedig a parlamenti fizetésénél is jóval több pénzt hozott neki.

A legutóbbi bevallott adóévben mintegy 25 ezer eurót keresett képviselőként, a vállalkozásából viszont 153 ezer euró osztalékot vett fel. Három saját cégének összesen 254 ezer eurót adott kölcsön, a személyes tartozásai pedig meghaladják a 127 ezer eurót. Ebből 38 ezer euró az RMDSZ országos végrehajtó tanácsa és Maros megyei szervezete felé fennálló tartozásként szerepel a vagyonnyilatkozatában. A többi pénzzel magánszemélyeknek tartozik, és a Context kérdésére azt mondta, hogy egy korábbi közös befektetéshez kért kölcsönről van szó.

A lista végére, de Biró Rozália is befért a tíz legnagyobb földbirtokos közé

Kolcsár mögött egy másik Maros megyei politikus következik: Dumitrița Gliga, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, akinek a családja 77,31 hektárnyi földet vallott be Maros és Hargita megyében. Gliga a megyei PSD elnöke, a politikai pályát pedig az édesapja, Vasile Gliga is egyengette, aki korábban parlamenti képviselő és a Maros megyei szociáldemokraták vezetője volt. A földek mellett a képviselőnek a családi vállalkozásban is komoly érdekeltsége van: a Gliga Companies részvényeinek 99,9 százalékát birtokolja, a részesedés értéke pedig meghaladja az 1,2 millió lejt. A Contextnek azt mondta, hogy a cégben már a parlamentbe kerülése előtt is tulajdonos volt, a működtetésében pedig jelenleg nem vesz részt.

A hetedik és a nyolcadik helyre két másik párt politikusa került: az USR Temes megyei szenátora, Sorin-Gheorghe Șipoș mintegy 60 hektárnyi mezőgazdasági földet vallott be, amelyet saját elmondása szerint több mint tíz éve vásárolt befektetésként. Őt a liberális Ciprian Pandea követi 44,4 hektárral, bár a Contextnek azt mondta, hogy a földek valójában a felesége tulajdonában vannak. A Călărași megyei képviselő családja a 2024-es adóévben közel 242 ezer eurós bevételt vallott be, amelyben a céges osztalékok és a visszafizetett kölcsönök mellett csaknem 20 ezer eurónyi keresztelői ajándék is szerepelt.

A kilencedik helyen aztán ismét egy RMDSZ-es politikust találunk,

Biró Rozáliát, aki korábban Nagyvárad alpolgármestere, majd Bihar megyei szenátor volt, 2016 óta pedig a képviselőházban politizál. A legutóbbi mandátuma elején leadott vagyonnyilatkozatában 13 földterületet sorolt fel, összesen 36,4 hektáron. A családnak emellett három háza, két lakása, két üzlethelyisége és két autója is van, az egyik házat Magyarországon örökölték. Bankszámláikon közel 48 500 eurót tartanak, az értékesebb bútoraikat, festményeiket, óráikat és ékszereiket pedig több mint 51 ezer euróra becsülték.

Biróéknál a pénz nagyobb része a családi vállalkozásokból érkezik. A Context számításai szerint az éves bevételük megközelíti a 179 ezer eurót, ebből Biró képviselői fizetése és földbérleti bevétele mintegy 27 ezer eurót tesz ki. A többi pénzt főként férje, Biró Barna kereste, aki többek között a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó Atomedical Vest vállalkozásban is érdekelt. A cég évek óta üzletel a romániai egészségbiztosítási pénztárakkal, és csak 2023-ban több mint 465 ezer euró értékű szerződést kötött velük.

A család ingatlanügyleteivel részletesen foglalkoztunk a Képviselőfánk sorozatban, és már akkor sem volt könnyű eligazodni a vagyonnyilatkozatokban. Biróék rendszeresen vásárolnak és adnak el földeket, a bevallásokban pedig több olyan adatot találtunk, amely egyik évről a másikra megváltozott. Egy hájói mezőgazdasági terület például az egyik nyilatkozatban 14 négyzetméteresként, egy későbbiben már 14 hektárosként szerepelt. Egy másik föld eladási ára előbb 8000 lej volt, a következő évben pedig 8000 euróként jelent meg. Azt sem sikerült tisztázni a dokumentumokból, honnan volt a házaspár akkor még tinédzser lányának 35 ezer eurója arra a földterületre, amelyet 2022-ben a szüleitől vásárolt meg.

Biró korábban a feddhetetlenségi ügynökség figyelmét is felkeltette, miután nagyváradi alpolgármesterként 2006-ban olyan bérleti szerződést írt alá az önkormányzat nevében a Partiumi Alapítvánnyal, amelynek ő is alapító tagja volt. A hatóság 2011-ben kezdeményezett vizsgálatot az ügyben, de a nyomozást 2014-ben lezárták, mert az ügyészség szerint a vizsgált cselekmény az elkövetése idején nem minősült bűncselekménynek. A Context újságírói a mostani összeállítás előtt is megpróbálták elérni Birót, de nem kaptak választ a megkereséseikre.

A tízes lista végére még egy szociáldemokrata politikus fért fel: Sorin Moise, Brăila megyei szenátor, akinek a családja 35 hektár mezőgazdasági földet birtokol. Moise korábban a mezőgazdasági minisztérium államtitkára volt, a családi vállalkozás pedig államilag garantált hitelekhez is jutott. Ez azért vetett fel kérdéseket, mert a politikus korábban a hitelgaranciákat biztosító intézmény igazgatótanácsában is dolgozott. Moise szerint a támogatási program minden jogosult vállalkozás előtt nyitva állt, és neki nem volt szerepe a családi cég hitelének jóváhagyásában.

A tízes listán tehát négy liberális, két szociáldemokrata és két RMDSZ-es politikus szerepel, mellettük az USR egy szenátora és a jelenleg független George Becali kapott helyet. Az RMDSZ ezzel ugyanannyi politikust ad a legnagyobb földbirtokosok közé, mint a nála jóval nagyobb parlamenti képviselettel bíró PSD.

Jövőre már azt sem feltétlenül tudhatjuk meg, kinek hány hektár földje van

A Context és az Info Sud-Est újságírói azért is készítették el most ezt az összeállítást, mert jövőre már aligha lesz lehetőségük hasonló részletességgel összehasonlítani a politikusok földbirtokait. A román parlament augusztusban elfogadta, az államfő pedig kihirdette a feddhetetlenségi törvény módosítását, amely 2027. január 1-jétől alaposan átalakítja a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát. A politikusoknak ezután is be kell számolniuk a vagyonukról az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnek, az állampolgárok azonban már csak egy rövidített adatlapot láthatnak majd.

Az új rendszerben az ingatlanokat már nem sorolják fel egyenként a nyilvános dokumentumokban, ehelyett csak azt tüntetik fel, hogy a politikus vásárlással, örökléssel vagy más módon jutott hozzájuk, és összesen melyik értéksávba tartoznak. Egy képviselőnek így akár több háza, lakása és földbirtoka is lehet anélkül, hogy a nyilvánosság megtudná, pontosan hány ingatlana van, hol találhatók és mekkora területet foglalnak el. A jövedelmeknél sem szerepelnek majd pontos összegek, csupán az, hogy a politikus fizetésből, osztalékból, bérleti díjból vagy más forrásból jutott pénzhez.

Ha az új rendszerben a részletek nem lesznek nyilvánosak, azt is sokkal nehezebb lesz ellenőrizni, milyen vagyonnal kezdi egy politikus a mandátumát, és mennyivel távozik a parlamentből.