Ezentúl egy romániai politikus úgy gazdagodhat félmillió euróval, hogy észre sem vesszük

A romániai közélet főként az új feddhetetlenségi törvény személyre szabott és szinte borítékolhatóan alkotmányellenes módosításairól hangos, de kevés szó esik a köztisztségviselők vagyonának átláthatóságát korlátozó változásokról. Utóbbiak lényege, hogy egy tavalyi alkotmánybírósági döntés miatt a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ezentúl nem lesznek kötelezően nyilvánosak. Helyettük csak a köztisztségviselők bevallásai alapján összeállított, úgynevezett pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatokat teszi majd közzé honlapján a feddhetetlenségi ügynökség (ANI).

Fontos rögzíteni, hogy a köztisztségviselők, köztük a politikusok vagyonosodását vizsgáló hatóságként az ANI továbbra is részletes – sőt a jelenleginél is részletesebb – vagyon- és érdekeltségi adatokat kap, így elviekben nem gyengül a hatékonysága. Viszont az újságírók és a választók az eddiginél információszegényebb dokumentumokhoz férnek hozzá.

Cikkünkben egy konkrét példán keresztül mutatjuk meg, mit jelent majd mindez a gyakorlatban. Voltaképp szimuláljuk azt a munkát, ami az ANI-ra vár a törvény hatálybalépése után: összeállítjuk egy politikus pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatát a legutóbbi vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozata alapján. A választásunk Antal Lóránt Hargita megyei szenátorra esett. Egyszerűen azért, mert a Transtelex, az Átlátszó Erdély és az uh.ro tavalyi közös Képviselőfánk-sorozata meggyőzött arról, hogy az RMDSZ egyik legtehetősebb politikusának utolsó elérhető vagyon- és érdekeltségi nyilatkozata bőségesen kínál adatokat a törvénymódosítások szemléltetéséhez.

Telkek

Elsőként azt mutatjuk meg, hogy milyen adatok kerülnek be Antal Lóránt pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatába a szenátor vagyonnyilatkozatából. Az utóbbi dokumentum a politikus birtokában lévő telkek felsorolásával kezdődik, amit az alábbi táblázatban foglaltunk össze:

Ezután az új feddhetetlenségi törvény tervezete végén részletezett modell alapján szimuláltuk, hogyan néz majd ki ugyanez a táblázat a politikus pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatában:

A két táblázat közötti legfontosabb különbség, hogy a vagyonnyilatkozat egyedileg beazonosítható vagyonelemeket, a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat pedig már csak személytelenített, földrajzilag elnagyolt adatokat kínál. Antal Loránt legutolsó publikus vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy a telkek Felsőboldogfalván, Bujoreni-ben, Alsórákoson, Székelyudvarhelyen, Szentegyházán és Csíkszeredában találhatók. A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatából csak annyit fogunk megtudni, hogy az összes telek Romániában van.

Ennél is nagyobb információveszteség, hogy a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatból eltűnik a tulajdonos neve és a tulajdoni hányad. A vagyonnyilatkozat alapján készített táblázatból pontosan látszik, hogy három telek Antal Loránt személyes tulajdona vagy résztulajdona, az egyiknek egy másik magánszemély is a társtulajdonosa, három pedig a hozzá kötődő vállalkozások nevén szerepel. Az is kiderül, hogy a bujoreni-i teleknek csak 50 százaléka a szenátoré, az alsórákosinak pedig 62,5 százaléka a politikushoz kötődő Luxury Nook cégé. Az ANI összegzéséből azonban a százalékos részesedést, a tulajdonos személyét és a telket megvásárló cég nevét sem ismerhetjük meg. A hat telek így egymástól alig megkülönböztethető vagyonelemként jelenik meg.

Ez azért gond, mert a tulajdonos feltüntetése nélkül a választók nem tudják eldönteni, hogy az adott telek közvetlenül a politikusé, valamelyik családtagjáé, egy társtulajdonossal közös, vagy a politikus érdekeltségéhez tartozó vállalkozásé. Az ANI az összterületet közli, a tulajdoni hányadot viszont nem. A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat űrlapjából az sem derül ki egyértelműen, hogy résztulajdon esetén a teljes vagy a tulajdoni hányaddal arányos terület kerül-e az összegzésbe.

A részletes földrajzi adatok eltűnésével az ingatlanokra vonatkozó adatokat nehezebb lesz ellenőrizni. A település nevének ismeretében eddig a sajtó összevethette helyi ingatlan-nyilvántartásokkal, önkormányzati határozatokkal, településrendezési tervekkel vagy cégadatokkal is a politikus vagyonnyilatkozatát. Az ország megjelölése ehhez kevés. A nyilvánosság azt sem tudná követni, hogy a vagyongyarapodás egy adott térségben koncentrálódik-e, illetve van-e kapcsolat az ingatlan és a politikus helyi gazdasági érdekeltségei vagy a köztisztségei között.

A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatban viszont megjelenik egy fontos új adat, amely a jelenlegi vagyonnyilatkozatból hiányzik: a telek értéke a megszerzésekor. Ez nem feltétlenül vételárat jelent, mert a politikus öröklés vagy akár ajándékozás révén is hozzájuthatott az ingatlanhoz. Az ANI ugyanakkor nem a pontos értéket teszi közzé, hanem egy euróban meghatározott értékkategóriát. A telkek esetében az 50 ezer euróig, 50 001-100 ezer, 100 001-200 ezer, 200 001-350 ezer, 350 001-500 ezer, 500 001-1 millió, valamint az 1 millió euró feletti kategória valamelyikét tüntetik majd fel a politikus vagyonnyilatkozatában közölt adatok alapján.

Ez azért érdemi többinformáció, mert a mostani vagyonnyilatkozatból csak azt tudjuk, hogy Antal Loránt vagy a hozzá kapcsolódó vállalkozás mikor és milyen módon jutott hozzá egy telekhez, azt nem, hogy mennyit fizetett érte. A nyilvánosságra hozott értéksáv legalább nagyságrendileg lehetővé teszi majd annak vizsgálatát, hogy egy új vagyonelem értéke hogyan aránylik a politikus bevételeihez, megtakarításaihoz és korábbi vagyonához. Persze ez az értéksáv önmagában kevésbé értelmezhető, ha közben nem tudjuk, hol található az ingatlan, ki a tulajdonosa, és mekkora a politikus tulajdonrésze.

A szimulált táblázatban azért szerepel gondolatjel az érték helyén, mert eddig a vagyonnyilatkozatokban még nem kellett megadni ezt az adatot. A törvény hatálybalépése után benyújtott új vagyonnyilatkozatból az ANI már ki tudja tölteni a megfelelő értéksávokkal ezt az oszlopot.

Épületek

A nyilvános pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatban a köztisztségviselők tulajdonában lévő épületek elhelyezkedése szerinti település neve, a tulajdonos és tulajdoni hányad sem fog megjelenni. A vagyonnyilatkozatból még látható, hogy a kolozsvári, a bukaresti és a budapesti lakás a Luxury Nook nevén szerepel, a székelyudvarhelyi ingatlan közvetlenül Antal Loránt tulajdona, a csíkszeredai pedig a Media Grup Market Adv Kft.-é. Az is kiderül, hogy az alsórákosi kereskedelmi vagy termelési célú ingatlannak csak a 63 százaléka a szenátorhoz kötődő Luxury Nook cégé. Az új összegzésből ezeket a tulajdonosi viszonyokat már nem lehet majd rekonstruálni.

A földrajzi információkból is jóval kevesebb lesz. A romániai ingatlanoknál csak az ország neve maradna nyilvános, így nem derülne ki, hogy az adott épület Kolozsváron, Bukarestben, Székelyudvarhelyen, Alsórákoson vagy Csíkszeredában található. A budapesti lakás annyiban továbbra is elkülönül majd a többitől, hogy az ország oszlopban Magyarország szerepel majd a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatban. A kategória viszont megmarad, ezért továbbra is látható lesz, hogy lakásról, kereskedelmi vagy termelési célú ingatlanról, illetve más jellegű épületről van szó.

Az új táblázat ugyanakkor itt is kínál egy fontos többletinformációt: megjelenik az épület euróban meghatározott értéksávja, mégpedig ugyanannak a hét kategóriának az egyike, amelyet a telkeknél is alkalmaznak. A vagyonnyilatkozat a megszerzés évét és módját közli, de az ingatlan értékét nem. Az ANI tehát az épületek értékéről többet, elhelyezkedéséről és tulajdonosi hátteréről viszont lényegesen kevesebbet hozna nyilvánosságra az új törvény szerint.

Autók

A köztisztségviselőknek be kell számolniuk az ingóságaikról, köztük az autóikról is. A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetniük a jármű kategóriáját (személygépkocsi, teherautó, motorkerékpár, traktor, hajó, stb.), márkáját, darabszámát, gyártási évét és a megszerzés módját. Antal Loránt legutóbbi vagyonnyilatkozatában egyetlen személygépkocsi szerepel. A nyilvános dokumentumból kiderül, hogy egy 2024-ben gyártott Range Roverről van szó, amelyet a politikushoz köthető Olhib Kft. vásárolt.

A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatban ugyanez az autó a márka megnevezése nélkül jelenik meg. Így a sajtó vagy a választók már nem tudhatnak arról, hogy Range Roverről van szó. Továbbra is nyilvános lesz viszont a gyártási év, emellett megjelenne két, a vagyonnyilatkozatból eddig hiányzó adat: a megszerzés éve és a jármű euróban meghatározott értékkategóriája. A járművek esetében nem hét, hanem nyolc kategóriát vezetnek be: 25 ezer euróig, 25 001-50 ezer, 50 001-100 ezer, 100 001-150 ezer, 150 001-250 ezer, 250 001-350 ezer, 350 001-500 ezer, valamint az 500 ezer euró feletti érték.

Emellett a szerzés módját (adásvétel, öröklés, ajándékozás stb) is feltüntetik.

Ékszerek

A köztisztségviselőknek az ékszereket, műtárgyakat, kegytárgyakat, művészeti és numizmatikai gyűjteményeket, kulturális örökséghez tartozó tárgyakat is fel kell tüntetniük, ha az összértékük meghaladja az 5000 eurót. A vagyonnyilatkozatban közölni kell a vagyontárgy rövid leírását, megszerzésének évét és becsült értékét. Antal Loránt két tételt vallott be: egy 2006 és 2022 között gyarapított, 50 ezer euróra becsült óragyűjteményt, valamint egy 2006 és 2013 között szerzett, zománcművészeti tárgyakból és festményekből álló, 15 ezer euróra becsült gyűjteményt.

A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatban a részletes leírást egy általánosabb kategória váltja fel. Az ANI azt tünteti majd fel, hogy nemesfémről, ékszerről, mű- vagy kegytárgyról, művészeti vagy numizmatikai gyűjteményről, kulturális örökséghez tartozó tárgyról, illetve más jelentős értékű ingóságról van-e szó. Emiatt az óragyűjtemény várhatóan az „egyéb” kategóriában, a zománcokból és festményekből álló gyűjtemény pedig művészeti gyűjteményként jelenne meg. Az órákra, zománcokra és festményekre vonatkozó konkrét megnevezés tehát eltűnne a nyilvánosság elől, a „szerzés éve” rubrika viszont megmarad.

Az ingóság pontos becsült értéke nem lesz nyilvános, helyette kategóriák jelennek meg pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatban. A hét kategória: 5000-25 ezer, 25 001-50 ezer, 50 001-75 ezer, 75 001-100 ezer, 100 001-150 ezer, 150 001-300 ezer és 300 001 euró feletti érték. Antal esetében a 15 ezer eurós művészeti gyűjtemény az első, az 50 ezer eurós óragyűjtemény pedig a második kategóriába kerülne. Az új összegzés tehát elrejti a pontos értéket és a részletes leírást.

Megjelenik viszont egy, a jelenlegi vagyonnyilatkozatból hiányzó információ: a megszerzés módja. A nyilvánosság megtudhatja, hogy az adott vagyontárgyat vásárolta, ajándékba kapta, örökölte, elcserélte vagy más módon szerezte a politikus. Antal 2024-es nyilatkozatából ezt nem derül ki, ezért a két gyűjtemény megszerzésének módját ebből a dokumentumból nem lehet rekonstruálni.

Pénzügyek

Az eddig nyilvános vagyonnyilatkozatok rendkívül részletes képet adtak a köztisztségviselők és családjuk pénzügyeiről. Antal Loránt nyilatkozata külön-külön felsorolja a folyószámlákat, bankbetéteket, befektetési és nyugdíjalapokat: látható a bank vagy a befektetési alap neve, az eszköz típusa, pénzneme, a számla megnyitásának éve és az aktuális egyenleg vagy érték. A tulajdonos is azonosítható, így például szenátor két gyermekének nevén vezetett számlák és befektetések is külön megjelennek. Antal 2024-es nyilatkozatában ebben az alfejezetben mintegy harminc külön tétel található. Ezek együttes értéke 770 936,95 lej, 223,97 euró, 118,15 dollár és 783,74 forint.

A vagyonnyilatkozat azt is megmutatja, kinek adott kölcsön a politikus és pontosan mekkora összeget: Antal magánszemélyeket, vállalkozásokat és szervezeteket is felsorolt. Tíz ilyen tétel szerepel a dokumentumban, összesen 3 427 385,89 lej és 47 ezer euró értékben. Így például megtudhatjuk, hogy jelentős összegeket adott kölcsön a Luxury Nook Kft.-nek és a Habos Tyre Kft.-nek, de magánszemélyeknek és az RMDSZ Hargita megyei szervezetének nyújtott összegek is azonosíthatók.

A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatból mindezek a részletek szinte teljes egészében eltűnnek. Nem derül majd ki, hány bankszámlája vagy betétje van a politikusnak, hol bankol, milyen befektetési alapokba fektetett, milyen pénznemben van a megtakarítása, mikor nyitotta a számlákat, és az sem, hogy az egyes tételek a saját vagy valamelyik családtagja nevén vannak-e. Ugyanígy eltűnik a kölcsönök kedvezményezettje, számuk és összegük is. A nyilvánosság mindebből egyetlen adatot láthat: a pénzügyi eszközök euróban számolt összértékének megfelelő kategóriát. A törvény kilenc kategóriát határoz meg, 5000–25 ezer eurótól az egymillió euró feletti értékig.

Antal 2024-es adatai alapján ezeknek a pénzügyi eszközöknek az összértéke 4 198 322 lej, 47 223 euró, 118 dollár és 783 forint, ami nagyságrendileg 890 ezer euró. Ezek az összegek nem tartalmazzák a részvényeket és üzletrészeket, mivel azok az új rendszerben már külön rovatban szerepelnek. Mindenesetre a nyilvános pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatban ebből a több oldalon, több tucat tételben részletezett vagyonleírásból ennyi maradna:

Pénzügyi eszközök összesített értéke: 500 001-1 000 000 euró.

Ez azért egy látványos információveszteség. Eddig a publikus nyilatkozat alapján nemcsak a vagyon nagyságáról, hanem a szerkezetéről és a politikus pénzügyi kapcsolatairól is képet lehetett alkotni: például arról, hogy kinek adott nagy összegű kölcsönt. Az új rendszerben már csak a nagyságrend lesz nyilvános. Ráadásul két egymást követő év között akár jelentősen, közel félmillió euróval is nőhet egy köztisztségviselő pénzbeli vagyona anélkül, hogy ez a nyilvános nyilatkozatból észrevehető lenne, ha az összeg ugyanabban az értéksávban marad.

Van ugyanakkor két kisebb előnye is az új megoldásnak. Egyrészt a választóknak vagy a sajtónak nem kell több tucat különböző pénznemű tétel összeadásával kínlódnia: az ANI közli a teljes pénzügyi eszközeinek nagyságrendjét. Másrészt az új, nem nyilvános vagyonnyilatkozat már külön kezeli a készpénzt és a digitális eszközöket, köztük a kriptovalutákat is. Ezek értéke tehát bekerülhet az ANI által számított összesítésbe. Azt viszont a nyilvánosság már nem fogja tudni, hogy az összegből mennyi készpénz, kriptoeszköz, bankbetét, befektetés vagy másnak nyújtott kölcsön.

Jövedelmek

A korábban nyilvános vagyonnyilatkozat tételesen részletezte a köztisztségviselők és családtagjaik előző adóévben szerzett jövedelmeit. A bevételeknél szerepelt, hogy ki kapta, mi volt a jövedelem forrása, milyen tevékenységből vagy jogcímen származott, és pontosan mekkora összeget jelentett. A jövedelmeket ráadásul külön kategóriákba sorolták: munkabér, önálló tevékenységből származó bevételek, vagyon bérbeadása, befektetés, nyugdíj, mezőgazdasági tevékenység, nyeremény és egyéb forrás.

Antal Loránt vagyonnyilatkozatából például kiderül, hogy szenátorként 140 574 lej volt az éves fizetése. A befektetésekből származó jövedelmeknél külön-külön szerepelnek az osztalékfizető cégek és az összegek: a Banca Transilvania, a Transgaz, a Romgaz, az OMV Petrom, az OTP Real Estate befektetési alap, a Nuclearelectrica és a Hidroelectrica. Ezekből a befektetésekből Antal összesen 72 733,03 lej osztalékot kapott. Az „egyéb források” között pedig szerepel az is, hogy a szenátornak 403 123 lej jövedelme származott egy megbízási szerződésből, egy üzletrész átruházásából pedig 200 ezer euró bevétele volt. A dokumentumban a másik szerződő fél nevét is fel kellett tüntetnie.

A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat ezt radikálisan leegyszerűsíti. Az előző adóévben szerzett jövedelmeket a Saját jövedelmek az utolsó lezárt adóévben című rovat mindössze négy nagy csoportban mutatja majd:

• munkabér, tiszteletdíj, nyugdíj és más hasonló jövedelmek;
• vagyon használatának átengedéséből és szerzői jogból származó jövedelem;
• osztalék, önálló tevékenység, befektetés és mezőgazdasági tevékenység;
• egyéb jövedelem.

A pontos összeg helyett ezeknél is csak egy értékkategória jelenik meg. Az új törvény 13 kategóriát határoz meg az 5000 euróig terjedőtől a 300 000 euró feletti összegig.

Antal Loránt esetében ennek a változásnak nagyon konkrét következménye lenne. A választó azt nem tudná meg, hogy a politikus szenátori fizetése 140 574 lej volt, csak azt látná, hogy a munkabérből származó teljes éves jövedelme melyik értékkategóriába esik. A hét tételben feltüntetett befektetési jövedelem helyett pedig egyetlen sor maradna, amely az összes ilyen jövedelmet egyetlen értékkategóriában foglalja össze. Eltűnne a Banca Transilvania, a Transgaz, a Romgaz, az OMV Petrom, a Nuclearelectrica és a Hidroelectrica neve, valamint az is, hogy az egyes cégektől pontosan mennyi osztalékot kapott a szenátor.

Ez az átláthatóság szempontjából különösen lényeges, mert eddig a vagyonnyilatkozatból nem pusztán az derült ki, hogy mennyit keres egy politikus, hanem az is, kitől származik a pénze. Az új nyilvános összegzés ezt az információt szinte teljesen elhallgatja. Egy újságíró például eddig láthatta, ha egy köztisztségviselő rendszeresen jelentős jövedelmet kap egy konkrét vállalkozástól; az új rendszerben ugyanebből esetleg csak annyi lesz nyilvános, hogy 10-15 ezer euró „befektetési vagy egyéb” jövedelme is volt.

A családtagok jövedelménél is lényeges a változás. A jelenlegi vagyonnyilatkozat külön sorokban kezeli a nyilatkozattevőt, a házastársat és a gyermekeket. A tavalyi alkotmánybírósági döntés miatt a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat viszont csak a nyilatkozattevő jövedelmeit részletezi. Vagyis a nyilvánosság már nem alkothat képet a politikus családi szintű jövedelméről, amit a vagyonnyilatkozat alapján még megtehetett. Ennek mondjuk Antal Loránt esetében nem lenne jelentősége, mert a szenátor vagyonnyilatkozata szerint a feleségének a dokumentum kitöltésekor nem volt semmilyen jövedelme.

Tartozások

A jelenlegi vagyonnyilatkozatban az 5000 eurót meghaladó összeg esetén fel kell tüntetni a tartozásokat, jelzáloghiteleket, harmadik személy javára vállalt kezességet, lízingelt javakat és más hasonló pénzügyi kötelezettségeket, beleértve a külföldön keletkezetteket is. A tartozások külön sorban jelennek meg: látható a hitelező neve, a szerződéskötés éve, a lejárat éve és a pontos összeg. Antal Loránt 2024-es vagyonnyilatkozatában ez a rovat üres, tehát személyes tartozást nem tüntetett fel.

A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat ennél jóval kevesebbet árul majd el a köztisztségviselők kötelezettségeiről: a felvett hitelek összértékét, az egy hitelre jutó átlagos futamidőt hónapokban és a tartozások összesített egyenlegét. A felvett hitelek értékét és a fennálló tartozást ráadásul nem pontos összeggel, hanem kilenc értékkategória valamelyikével jelölik: 25 ezerig, 25 001-50 ezer, 50 001-75 ezer, 75 001-100 ezer, 100 001-150 ezer, 150 001-300 ezer, 300 001-500 ezer, 500 001-1 millió, illetve 1 millió euró felett.

A nyilvánosság elől tehát eltűnik a hitelező neve. Nem lehet majd megtudni, hogy a politikus melyik banknak, vállalkozásnak vagy magánszemélynek tartozik. Eltűnnek az egyes kötelezettségek pontos összegei, szerződéskötési és lejárati időpontjai is, sőt önmagában az sem lesz egyértelmű, hány külön hitelből vagy tartozásból áll össze a megadott értékkategória. Ez fontos információveszteség, mert a jelenlegi rendszerben nemcsak az látszik, hogy valakinek tartozása van, hanem az is, hogy kivel szemben.

Cégérdekeltségek

A jelenlegi érdekeltségi nyilatkozatok viszonylag könnyen áttekinthető képet ad a politikus cégérdekeltségeiről. Egyetlen táblázatban kapcsolja össze a vállalkozás nevét és címét azzal, hogy a politikus milyen minőségben kötődik hozzá, hány üzletrésszel vagy részvénnyel rendelkezik, és mekkora ezek összesített névértéke. Antal Loránt esetében hét ilyen érdekeltség szerepel a nyilatkozatban: többek között a Luxury Nook, az OLHIB, a Habos Tyre és a Grun's Trans. Így például egyetlen sorból kiolvasható, hogy Antalnak 20 üzletrésze van a Luxury Nook Kft.-ben, ezek névértéke összesen 200 lej.

Ha hatályba lép az új törvény, ezek az információk nem tűnnek el teljesen, de két külön táblázatba szakadnak szét. Az egyikben továbbra is szerepel majd a vállalkozás neve és az, hogy a politikus milyen minőségben kötődik hozzá. Antal esetében tehát továbbra is látható lenne például, hogy tulajdonosa vagy résztulajdonosa a Luxury Nooknak, az OLHIB-nak vagy a Habos Tyre-nek. Az új dokumentum ráadásul a cégrészesedés kezdetének és megszűnésének dátumát is közölné, ami a jelenlegi érdekeltségi nyilatkozatból hiányzik. A vállalkozás címe viszont már nem lenne nyilvános.

A tulajdonrész pénzügyi adatai viszont egy másik táblázatba kerülnek. Ebben már nem az üzletrészek darabszáma és névértéke szerepel, hanem a részesedés típusa, a vállalkozás bejegyzésének országa, a tulajdoni hányad százalékban, a megszerzés módja és az érdekeltség euróban meghatározott értékkategóriája. Ez több szempontból többletinformáció: a mostani nyilatkozatból például nem derül ki közvetlenül, hogy a 20 Luxury Nook-üzletrész a vállalat hány százalékát jelenti, és az sem, hogyan jutott hozzá Antal. Az új rendszer ezeket az adatokat közölné.

Viszont ebből a harmadik táblázatból hiányzik a vállalkozás neve. Ez a változás lényege. Nyilvános lesz, hogy Antal Loránt mely cégek tulajdonosa vagy résztulajdonosa, és az is, hogy milyen hányadú és értékű üzletrészei vannak, de a két információt már nem lehet összekapcsolni. Ha például több romániai kft.-ben is van részesedése, a nyilvános dokumentumból nem feltétlenül állapítható majd meg, hogy egy adott százalékos tulajdonrész és értékkategória a Luxury Nookhoz, az OLHIB-hoz vagy valamelyik másik céghez tartozik.

Vagyis a cég neve önmagában nem tűnik el a nyilvánosság elől, és a tulajdonrészre vonatkozó pénzügyi adatok is megmaradnak, sőt részben bővülnek. A kettő közötti kapcsolat vész el. A hét vállalkozásban érdekelt Antal Loránt esetében ez a módosítás látványosan rontja az adatok követhetőségét.

Az egyesületi és más szervezeti tisztségek

A köztisztségviselőknek az érdekeltségi nyilatkozatban fel kell tüntetniük az egyesületi és más szervezeti tisztségeiket is. Antal legutóbbi nyilatkozatából tudható, hogy a kolozsvári Műhely-L Atelier elnöke, és a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének alapító tagja. Ismert a szervezet címe és a tisztséggel járó esetleges juttatás értéke is. Az új dokumentumban a szervezet neve és a betöltött tisztség megmarad, sőt a mandátum kezdő és befejező dátuma is megjelenik, viszont a cím és a juttatás összege eltűnik. Antal esetében ez utóbbi nem jelent tényleges adatvesztést, mert fizetetlen tisztségeket tölt be ezekben a szervezetekben.

A párttisztségek is nagyrészt megmaradnak. Érdekeltségi nyilatkozata szerint Antal az RMDSZ gazdasági bizottságának tagja, az udvarhelyszéki szervezet alelnöke és a székelyudvarhelyi szervezet elnöke. Mindháromnál feltüntette, hogy ezek fizetetlen tisztségek. Az új nyilvános nyilatkozat szintén tartalmazza majd a tisztséget és a párt nevét, de nincs külön rovata annak, hogy a tisztség fizetett vagy fizetetlen. Így Antal esetében a három RMDSZ-es pozíció várhatóan továbbra is látható lesz, de az nem tudható meg, hogy jár-e ezekért valamilyen juttatás.

Közpénzekhez kapcsolódó szerződések

A módosításokkal legkevésbé a köztisztségviselők közpénzekhez kapcsolódó cégszerződéseinek nyilvánossága sérül. Antal érdekeltségi nyilatkozata a szenátorhoz kötődő vállalkozások tizenöt ilyen szerződését sorolja fel. Látható a cég neve, a szerződő intézmény neve, az odaítélés módja, a szerződés típusa, kezdete, időtartama és pontos értéke. Így például részletesen követhetők a Habos Tyre, az OLHIB, a Media Group Market Adv és a Grun's Trans szerződései.

Az új nyilvános dokumentumban ebből továbbra is megmarad az érintett vállalkozás neve, a szerződő intézmény neve, a szerződés típusa, kezdő- és befejező dátuma, valamint a pontos értéke. Vagyis itt nem értékkategóriát, hanem konkrét összeget közölnek. Eltűnik viszont a két fél címe és – ami lényegesebb – a szerződés odaítélésének módja. A jelenlegi érdekeltségi nyilatkozatból például látható, ha egy szerződést közbeszerzéssel kötöttek, de az új nyilvános nyilatkozatban erről már nem jelennek meg információk.

Az alkotmánybíróság szerdán dönt az új ANI-törvény módosításaival kapcsolatos beadványról, de ez nem érinti az átláthatóságot szűkítő változtatásokat. Így a vagyoni és érdekeltségi adatok nyilvánosságára vonatkozó új rendelkezések akkor is megmaradnak, ha az alkotmánybíróság döntése után a törvénytervezet visszakerül a parlamentbe.