A PNL szerint közönséges átverés Sorin Grindeanu reformja a kisebb települések összevonásáról

Alig egy nappal azután, hogy Sorin Grindeanu bejelentette a kisebb települések összevonását célzó terveit, máris komoly vita alakult ki a pártok között. Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Iași megyei elnöke közönséges átverésnek nevezte a szociáldemokraták reformígéretét, és azzal vádolta a PSD-t, hogy valójában a saját embereivel akarja megtölteni az állami intézményeket. A tervezetet az RMDSZ és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is bírálta, bár a pártok eltérő okokból kifogásolják az elképzelést.

Muraru azt állítja, hogy a PSD csak eljátssza a reformszándékot, mert a bejelentett terv mögött egyelőre semmilyen kidolgozott javaslat nincs. Grindeanu nem ismertette az összevonások pontos feltételeit, nem nevezte meg az érintett településeket, a változásokat pedig leghamarabb 2028-ban vezetné be. A liberális politikus szerint a szociáldemokraták ezzel időt nyernek ahhoz, hogy a minisztériumoktól a polgármesteri hivatalokig megszilárdítsák a befolyásukat, ismerteti a G4Media Muraru álláspontját.

Felidézte a Bolojan-kormány közigazgatási reformját is, amelynek elfogadását szerinte hónapokon keresztül akadályozta a PSD. A politikus úgy véli, a szociáldemokraták akkor sem támogatták a változtatásokat, amikor azok a minisztériumok, a kormányzati ügynökségek és a prefektúrák működését érintették. A párt most szerinte a kisebb községek összevonásával próbálja elfedni, hogy korábban milyen intézkedéseket hátráltatott.

A Bolojan-kormány februárban valóban elfogadott egy közigazgatási reformcsomagot, amely a központi és helyi intézmények létszámának, illetve működési költségeinek csökkentését is előírta. De a végrehajtás több helyen problémákba ütközött, ráadásul nemrég az is kiderült, hogy egyes önkormányzatok saját vállalatokba helyezték át a leépítésre kijelölt alkalmazottaikat, így a hivatalok papíron teljesítették a létszámcsökkentést, de a kiadásaik nem feltétlenül mérséklődtek.

A PSD hétfőn bejelentett terve két nagyobb változtatásra épülne: az egyik a kisebb közigazgatási egységek összevonása lenne úgy, hogy az érintett lakosok továbbra is hozzáférjenek a közszolgáltatásokhoz. A másik a központi államapparátust érintené: csökkentenék a kormányzati ügynökségek számát, és átszerveznék vagy megszüntetnék a veszteséges állami vállalatokat. Grindeanu azt szeretné, ha Luca Niculescu kormánya parlamenti felelősségvállalással, legkésőbb 2027 márciusáig elfogadtatná a két reformot. A települések tényleges összevonására csak a 2028-as önkormányzati választások után kerülne sor.

Egyelőre az sem világos, mekkora településeket érintenének a változtatások: a Niculescu-kormány programjában még az szerepel, hogy az 1500 főnél kisebb, összesen 429 közigazgatási egység elsőbbséget kapna az önkéntes összevonást ösztönző támogatásoknál, de a PSD most kötelező átszervezést is szeretne, amelynek feltételeit később dolgoznák ki. Marius Oprescu, a szociáldemokraták egyik vezetője az Antena 3-nak megerősítette, hogy két különböző elképzelésről van szó, és az új reform esetében még nem határozták meg a lakosságszámra vonatkozó küszöböt.

A PNL részéről Daniel Fenechiu, a párt szenátusi frakcióvezetője valamivel visszafogottabban reagált, mint Muraru. A Digi24 szerint Fenechiu támogatja a közigazgatás átszervezését, de előbb látni szeretné a konkrét javaslatokat.

Arra is kíváncsi, hogyan magyarázza majd el Grindeanu a saját pártjához tartozó polgármestereknek, hogy egy részük hivatala megszűnne.

A liberális politikus szerint sok kisebb község még a polgármesteri hivatal működési költségeit sem tudja fedezni saját bevételeiből, ezért szükség van a változtatásokra, de ehhez az önkormányzatokkal és a lakossággal is egyeztetni kell.

Az USR szintén kevésnek tartja az eddig ismertetett elképzeléseket: Sorin Șipoș, a párt szenátusi frakcióvezetője a G4Media szerint azt kifogásolta, hogy a PSD megfelelő hatástanulmányok és előzetes egyeztetések nélkül beszél a települések összevonásáról. Szerinte az 1500 fős határ túl alacsony egy átfogó reformhoz, ezért az 5000 lakosnál kisebb közigazgatási egységek helyzetét is meg kellene vizsgálni. Az USR és a PNL már október közepén kezdeményezte egy parlamenti bizottság létrehozását, amely a közigazgatási átszervezés lehetőségeit dolgozná ki. Az AUR szintén bírálta a gyorsított eljárást, és azt kérte, hogy a kormány előbb mutassa be a reform konkrét részleteit.

Az RMDSZ elsősorban attól tart, hogy a települések összevonása hátrányosan érintheti a magyar közösségeket.

Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője az Agerpresnek nyilatkozva antidemokratikusnak nevezte, hogy a PSD parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a reformot, a lakosság és a politikai pártok szélesebb körű bevonása nélkül.

Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem zárkózik el a közigazgatás átalakításától, de olyan szabályokra van szükség, amelyek megakadályozzák a nemzetiségi arányok kedvezőtlen megváltoztatását.

Kelemen Hunor szerint az összevonásokról nem lehet egyszerűen egy bukaresti irodában dönteni. Példaként a Nyugati-érchegységet említette, ahol egy megfelelő lakosságszámú közigazgatási egység létrehozásához akár 70–80 kilométerre fekvő községeket is egyesíteni kellene. Az RMDSZ elnöke hétfő este a Digi24 műsorában kifejtette, számolni kell a földrajzi adottságokkal, a helyi közösségek életével és a nemzetiségi arányokkal is. A központi intézmények átszervezését viszont gyorsabban végrehajthatónak tartja, szerinte erről akár egy hónapon belül dönthetne a kormány.

Ilie Bolojan a hétvégén Háromszékre látogatott, ahol a reformokról beszélve a közigazgatás átalakítására is kitért: szerinte az önkormányzatok működéséről szóló döntéseket elsősorban helyi szinten kell meghozni, mert a települések vezetői ismerik legjobban a lakosság igényeit és a rendelkezésükre álló lehetőségeket.

Bolojan szerint viszont két szomszédos község egyesítése még akkor sem egyszerű, ha az közös hivatallal és alacsonyabb működési költségekkel járna. A helyiek sokszor attól tartanak, hogy az összevonással a saját közösségük identitása is veszélybe kerülne, ami a vegyes lakosságú térségekben még érzékenyebb kérdés.

Példaként Bihar megyét említette, ahol egy magyar közösség nehezen fogadná el, ha a települését egy román többségű községgel vonnák össze, mert attól félhetne, hogy ezzel háttérbe szorulna a magyar identitása. Bolojan szerint Kovászna megyében ennek a fordítottja is előfordulhat: egy román közösség hasonló aggodalmakkal fogadhatná, ha a települése egy magyar többségű községgel egyesülne. A volt miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a települések összevonásánál a költségek mellett a helyi közösségek nyelvi és kulturális kötődéseit is figyelembe kell venni.

A kisebb községek vezetői között is vannak, akik más megoldást javasolnak a költségek csökkentésére. Gheorghe Damian, a Fehér megyei Alvinc melletti Maroscsüged (Ciugud) polgármestere a G4Mediának arról beszélt, hogy több önkormányzat már most közösen alkalmaz szakembereket: Fehér megyében 63 közigazgatási egység osztozik 15 belső ellenőr munkáján, amivel a polgármester számításai szerint a települések a korábbi költségek töredékéért jutnak hozzá ugyanahhoz a szolgáltatáshoz. Damian úgy véli, az ilyen együttműködések sok esetben egyszerűbb megoldást jelentenének, mint a községek megszüntetése.