Ígéretekből nincs hiány Niculescu kormányprogramjában, a megvalósítás a büdzsén áll vagy bukik

Jövőre emelné a nyugdíjakat, könnyítene a vállalkozások adóterhein és több segítséget adna a gyermeket nevelő családoknak Luca Niculescu kormányprogramja. A kijelölt miniszterelnök csütörtök este nyújtotta be a parlamentnek a 2026–2028-ra szóló dokumentumot és miniszterjelöltjeinek névsorát, számolt be a Digi24.

A programról készült összefoglaló szerint az új kabinet úgy javítaná az emberek megélhetését és támogatná a beruházásokat, hogy közben csökkenti az államháztartási hiányt. Ehhez az állam működésén takarékoskodna, hatékonyabban szedné be az adókat és fellépne az adócsalás ellen. A dokumentum több vállalás teljesítését is a rendelkezésre álló pénzhez köti, így az intézkedések egy részéről a költségvetés összeállításakor születhet végleges döntés.

A nyugdíjasoknak 2027-re ígér emelést a program, hogy a juttatások jobban kövessék a megélhetési költségek változását. Az emelés mértékét még nem határozza meg a dokumentum: a munkaügyi és a pénzügyminisztérium számításai alapján döntenének a költségvetésből erre fordítható összegről. A minimálbér összegét évente állapítanák meg a gazdasági adatok, valamint a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel folytatott egyeztetések alapján.

A közalkalmazottaknál a korábban elakadt bérreformhoz térne vissza a kabinet. Az új, egységes közalkalmazotti bértörvényt 2027-ben dolgoznák ki a szakszervezetek és a közintézmények bevonásával. Elsősorban a bérezésben kialakult aránytalanságokat rendeznék, az általános fizetésemelésekhez pedig a pénzügyi fedezet biztosítását szabnák feltételül.

A kisgyermekes családokat a munkába való visszatérésben is segítené a kormány. A gyermeknevelési szabadságról korábban visszatérő szülők a gyermek életkorától függően még három vagy hat hónapig kapnák a gyermeknevelési támogatást a fizetésük mellett.

A két év alatti gyermeket nevelő anyákat mentesítenék az egészségbiztosítási járulék alól, ha más intézkedésekkel pótolni tudják a kieső költségvetési bevételt.

Folytatnák a lombikprogramot is: évente legfeljebb tízezer résztvevő kaphatna fejenként maximum 15 ezer lejes támogatást a kezeléshez.

A vállalkozások beruházásait adókönnyítéssel is ösztönözné a kabinet. A korábban elfogadott menetrend szerint 2027. január 1-jén megszűnne az árbevétel utáni minimumadó, Niculescu pedig azt vállalja, hogy nem halasztja el ezt a határidőt. A program megtartaná az egykulcsos adózás elvét, az ingatlanadó kiszámításánál pedig fokozatosan áttérne az ingatlanok piaci értékének figyelembevételére. Felülvizsgálnák az adókedvezményeket és mentességeket is, és megszüntethetik azokat, amelyek nem hozták a bevezetésükkor várt eredményeket.

Niculescu az Antena 1 csütörtök esti interjújában az adóemelések elkerülését nevezte meg célként, az áfa (TVA) csökkentésére viszont nem tett ígéretet.

A G4Media által közölt leirat szerint arra hivatkozott, hogy még nem áll rendelkezésére minden adat a végleges döntésekhez. A nyugdíjemelés ígéretét megerősítette az interjúban, a minimálbérnél pedig lehetséges emelést helyezett kilátásba.

Az adóbevételek növeléséhez átszerveznék az adóhatóság munkáját: az ellenőrzéseket elsősorban azokhoz a vállalkozásokhoz irányítanák, amelyeknél az adatok alapján nagyobb az adócsalás kockázata. A szabályosan adózó cégek gyorsabb adó-visszatérítésekre, kevesebb ellenőrzésre és egyszerűbb ügyintézésre számíthatnának. A program célja, hogy 2030-ra a GDP három százaléka alá csökkenjen az államháztartási hiány.

A megtakarításokat az állami intézmények átszervezésével kezdenék, vagyis az első hat hónapban átvilágítanák a minisztériumokat és háttérintézményeiket, felmérve a feladataikat, a létszámukat és a működésük költségeit. Összevonnák az egymással párhuzamos feladatokat ellátó szervezeteket, az alkalmazotti létszámot pedig a tényleges munkaterheléshez igazítanák.

Helyi szinten a kisebb önkormányzatokat közös szolgáltatások megszervezésére ösztönöznék, például a könyvelésben, a jogi ügyintézésben vagy a pályázatok előkészítésében. Beruházási támogatást kapnának az önkéntes összevonást vállaló önkormányzatok, a finanszírozásnál pedig elsőbbséget élveznének a legfeljebb 1500 lakosú települések.

A teljes kormányprogram azt is rögzíti, hogy közigazgatási reform vagy önkormányzati összevonás sem korlátozhatja a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. Az anyanyelvű oktatást a korai neveléstől a doktori képzésig biztosítaná a kabinet, a román nyelv elsajátítását pedig a kisebbségi diákokhoz igazított tanítási módszerekkel segítené az iskolákban.

Az oktatásban a családok mindennapi terhein is könnyítenének, a tervek szerint fokozatosan bővítenék az ingyenes iskolai étkeztetést, amelyet a 2029–2030-as tanévre tennének általánossá. Fejlesztenék az iskola utáni foglalkozásokat is, hogy a gyerekek a tanítás befejezése után is részt vehessenek szervezett iskolai programokon.

Az egészségügyben a családorvosi ellátásra, a szűrővizsgálatokra és a járóbeteg-rendelésekre fordítanának több pénzt. A cél az, hogy a betegek időben jussanak megfelelő ellátáshoz, és csökkenjen a kórházak terhelése. A vidéki orvoshiány enyhítésére szolgálati lakásokat és anyagi támogatást kínálnának az ott munkát vállaló orvosoknak.

A gazdaság élénkítését a hazai termelés bővítésével képzeli el a leendő kabinet. Ipari beruházásokra, kutatásra és új technológiákra adnának támogatást, hogy Románia több olyan terméket állítson elő, amelyet jelenleg külföldről vásárol. A közlekedési beruházásoknál 2028-ra kétezer kilométer fölé növelnék az autópályák és gyorsforgalmi utak hálózatának teljes hosszát. A kiemelt projektek között szerepel az A1-es Nagyszeben–Pitești szakasza, a bukaresti körgyűrű, az A7-es és az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya.

Az energiaellátásban szintén a belföldi termelést erősítenék: a program 2027 végéig mintegy 5800 megawattnyi új áramtermelő kapacitással számol, részben megújuló energiaforrásokból, részben gázerőművekből. Fejlesztenék az energiatárolást, folytatnák a csernavodai atomerőmű beruházásait, és a fekete-tengeri gázkitermeléstől is várják az importfüggőség csökkenését.

A tervezett kiadások mellett egy friss bírósági döntéssel is számolnia kell az új kormánynak.

A legfelsőbb bíróság csütörtökön jogerősen a kormány ellen döntött a bírák és ügyészek elmaradt béreiről szóló perben, amelynek tétje megközelítőleg egymilliárd euró. Niculescu az esti interjúban elismerte, hogy ez újabb terhet ró a költségvetésre, ezért egyeztetést kezdeményezne az érintettekkel a kifizetések rendezéséről.

A vállalások végrehajtásához legalább fél év politikai támogatást szeretne a kijelölt miniszterelnök. Az RMDSZ már jelezte, hogy megszavazza a kabinetet, a PNL parlamenti frakciói pedig szintén a támogatás mellett foglaltak állást, de erről hivatalosan a hétvégén fognak szavazni a párt vezetői ülésén. A liberálisok a támogatást amúgy is feltételekhez kötnék: Ilie Bolojan szerint a párt akár bizalmatlansági indítványt is támogathat, ha Niculescu nem tartja be a megállapodásban vállaltakat. A miniszterjelöltek meghallgatását hétfőre, a kormány beiktatásáról szóló szavazást pedig keddre tervezik a parlamentben.

A benyújtott névsorban Luca Niculescu miniszterelnök mellett 16 miniszter és újdonságként két miniszterhelyettes szerepel, közülük tizenkettőt a PSD jelölt, hatot pedig függetlenként tüntettek fel. A minisztériumok élére a következő jelöltek kerülnének a parlament támogatásával:

• Belügy, miniszterelnök-helyettesi tisztséggel: Marian Neacșu (PSD)
• Pénzügy: Alexandru Nazare (függetlenként jelölt)
• Védelem: Ștefan Radu Oprea (PSD)
• Külügy: Dan Neculăescu (függetlenként jelölt)
• Igazságügy: Radu Marinescu (PSD)
• Gazdaság: Daniel Zamfir (PSD)
• A digitalizációért és a mesterséges intelligenciáért felelős miniszterhelyettes: Bogdan Dumitru (függetlenként jelölt)
• Energiaügy: Dumitru Chisăliță (függetlenként jelölt)
• Beruházások és európai projektek: Mihai Ghigiu (PSD)
• Fejlesztés, közmunkák és közigazgatás: Alexandru Stoica (PSD)
• Közlekedés és infrastruktúra: Ștefan Ovidiu Popa (PSD)
• Egészségügy: Alexandru Rogobete (PSD)
• Kultúra: Ioana Ciocan (függetlenként jelölt)
• Oktatás és kutatás: Sorin Costreie (függetlenként jelölt)
• A közoktatásért felelős miniszterhelyettes: Sorin Ionescu (PSD)
• Munkaügy: Florin Manole (PSD)
• Mezőgazdaság és vidékfejlesztés: Florin Barbu (PSD)
• Környezetvédelem, vízügy és erdők: Natalia Intotero (PSD)