Háromszékre látogatott Bolojan, hogy a parlamenti képviselet nélkül maradt helyi liberálisoknak segítsen

Alig néhány nappal a Niculescu-kormány beiktatása után Ilie Bolojan volt miniszterelnök Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kovászna megyei vezetőivel találkozott. A pártelnök szombaton bejelentette, hogy mivel a háromszéki liberálisoknak jelenleg nincs saját parlamenti képviselőjük, a következő időszakban ő és Ciprian Dobre Maros megyei képviselő vállalják a helyi szervezet támogatóinak képviseletét Bukarestben, írja a CovasnaMedia.

Bolojan Bihar megyei szenátorként, Dobre pedig Maros megyei képviselőként foglalkozna a háromszéki liberálisok ügyeivel. A volt miniszterelnök szerint azoknak a Kovászna megyei választóknak is szükségük van parlamenti képviseletre, akik a PNL-re szavaztak, de a párt helyi szervezete nem tudott mandátumot szerezni, ezért azt ígérte, hogy legalább háromhavonta ellátogatnak a megyébe, és személyesen is egyeztetnek a helyi közösségekkel a problémáikról.

A CovasnaMedia újságírója arról is megkérdezte Bolojant, hogy a következő választásokon elképzelhetőnek tart-e egy olyan politikai összefogást, amely a Kovászna megyei román közösség képviseletét erősítené. A volt miniszterelnök szerint az egyfordulós választási rendszerben érdemes megfontolni az együttműködést, mert ha több, hasonló célokat képviselő párt külön indul, könnyen megoszthatják egymás között a szavazatokat.

A háromszéki liberálisok már tettek is lépéseket egy esetleges választási szövetség kialakítása felé. Olimpiu Floroian, a PNL Kovászna megyei elnöke elmondta, hogy több párttal megkezdték az egyeztetéseket, de a Szociáldemokrata Párttal (PSD) semmiképpen sem szeretnének együttműködni. Floroian szerint a liberálisok önállóan vagy más pártokkal összefogva jobb eredményre számíthatnak, mint a szociáldemokratákkal közösen. Azt egyelőre nem árulta el, hogy mely politikai alakulatokkal tárgyalnak.

Floroian az országos pártvezetésben is azok közé tartozott, akik ellenezték a PSD részvételével megalakuló Niculescu-kormány támogatását. Ahogy korábban megírtuk, a PNL vezetősége október 17-én hat ellenszavazat és egy tartózkodás mellett döntött úgy, hogy megszavazza az új kabinet beiktatását. A döntés ellen többek között a Kovászna, a Szatmár és a Iași megyei szervezet elnöke szavazott. Bolojan akkor azzal érvelt, hogy az öt hónapja húzódó kormányválság miatt már az alapvető közszolgáltatások működése is veszélybe került, ezért a liberálisoknak hozzá kell járulniuk egy teljes jogkörű kormány felállításához.

A Niculescu-kabinet végül október 20-án, 280 támogató szavazattal kapta meg a parlament bizalmát, ezzel lezárult a 169 napig tartó kormányválság. A PNL a beiktatás megszavazása ellenére ellenzékbe vonult, a kormány intézkedéseinek támogatását pedig egy külön megállapodásban rögzített feltételekhez kötötte.

Bolojan a sepsiszentgyörgyi találkozón sem hagyta szó nélkül, hogy a szociáldemokraták szerepet játszottak kormányának megbuktatásában.

Felidézte, hogy 2025-ben súlyos gazdasági helyzetben vállalta el a miniszterelnöki tisztséget, amikor Románia költségvetési hiánya miatt már elkerülhetetlenné váltak a megszorítások. Állítása szerint kormányának sikerült rendeznie a pénzügyi problémák egy részét, de a reformok végrehajtását a PSD többször is akadályozta, a májusi bizalmatlansági indítvánnyal pedig félbeszakították a megkezdett munkát. A volt miniszterelnök a leköszönése előtti utolsó sajtótájékoztatóján is a PSD-t tette felelőssé a reformok elakadásáért, és azt állította, hogy a szociáldemokraták a régi politikai rendszer érdekeit védték.

A reformokról beszélve Bolojan a közigazgatás átalakítására is kitért: szerinte az önkormányzatok működéséről szóló döntéseket elsősorban helyi szinten kell meghozni, mert a települések vezetői ismerik legjobban a lakosság igényeit és a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Felidézte, hogy kormányzása idején 13 ezer álláshelyet szüntettek meg az államapparátusban, és a kisebb települések összevonása is felmerült a közigazgatás hatékonyabbá tételének egyik lehetséges módjaként.

Bolojan szerint viszont két szomszédos község egyesítése még akkor sem egyszerű, ha az közös hivatallal és alacsonyabb működési költségekkel járna. A helyiek sokszor attól tartanak, hogy az összevonással a saját közösségük identitása is veszélybe kerülne, ami a vegyes lakosságú térségekben még érzékenyebb kérdés.

Példaként Bihar megyét említette, ahol egy magyar közösség nehezen fogadná el, ha a települését egy román többségű községgel vonnák össze, mert attól félhetne, hogy ezzel háttérbe szorulna a magyar identitása. Bolojan szerint Kovászna megyében ennek a fordítottja is előfordulhat: egy román közösség hasonló aggodalmakkal fogadhatná, ha a települése egy magyar többségű községgel egyesülne. A volt miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a települések összevonásánál a költségek mellett a helyi közösségek nyelvi és kulturális kötődéseit is figyelembe kell venni.

A Bolojan-kormány februárban elfogadott közigazgatási reformja már tartalmazott létszámcsökkentést és a közkiadások visszafogását célzó intézkedéseket. A szabályozás alapján a helyi önkormányzatoknál országos átlagban a betöltött állások tíz százalékának megszüntetésével számoltak, de az alacsony létszámmal működő hivatalok mentességet kaptak, a többi önkormányzat pedig 2026-ban még a bérköltségek csökkentését is választhatta az elbocsátások helyett.

Bolojan Sepsiszentgyörgyön arról is beszélt, hogy a következő hónapokban nehéz tél várhat Romániára. A költségvetési problémák mellett az aszály miatt visszaeső energiatermelést, valamint az üzemanyagok és a műtrágya magas árát említette azok között a gondok között, amelyekkel az új kormánynak foglalkoznia kell.