Önkormányzati cégekbe helyezték át a leépített alkalmazottakat, így kerülték meg a közigazgatási reformot egyes polgármesterek

Egyes romániai polgármesterek úgy kerülték meg a kormány által előírt létszámcsökkentést, hogy saját önkormányzati cégeket alapítottak, és ezekben alkalmazták tovább azokat a dolgozókat, akiktől a polgármesteri hivataloknak meg kellett volna válniuk, erről Oana Gheorghiu, az ügyvivő Bolojan-kormány miniszterelnök-helyettese beszélt a Spotmedia műsorában. A politikus szerint a közigazgatási reformmal tervezett tízszázalékos létszámcsökkentés több helyen elmaradt, a dolgozók áthelyezésével pedig az önkormányzatok elrejthették a költségeiket is.

A jelenségre akkor figyeltek fel, amikor a kormányhoz érkező jelentésekből kiderült, hogy az állami tulajdonú vállalatok száma – a várakozásokkal ellentétben – növekedni kezdett, elsősorban a kisebb településeken. Voltak olyan polgármesteri hivatalok, amelyeknek tíz százalékkal kellett volna csökkenteniük az alkalmazottaik számát, de ehelyett önkormányzati vállalatokat hoztak létre, és oda helyezték át az érintett dolgozókat.

„Még azt a tíz százalékot sem sikerült mindenhol leépíteni” – mondta Gheorghiu, aki szerint ezzel a módszerrel a hivatalok papíron teljesíthették a létszámcsökkentési előírásokat, de nem mérsékelődtek a kiadások. Sőt, az új vállalatok működtetése akár növelhette is a kiadásokat, az önkormányzatok pedig továbbra is állami költségvetési támogatásra szorultak. Gheorghiu szerint az intézkedések tényleges pénzügyi hatásáról egyelőre nem készült átfogó számítás, így azt sem tudni pontosan, mekkora megtakarítástól esett el az állam.

Az önkormányzati cégekbe történő áthelyezés lehetőségére már a reform elfogadásakor felhívták a figyelmet. Ionuț Pucheanu, Galac szociáldemokrata polgármestere februárban arról beszélt, hogy a helyi tanácsok törvényesen alapíthatnak olyan vállalatokat, amelyek átvehetik a polgármesteri hivatalok leépítésre kijelölt dolgozóit. Már akkor arra figyelmeztetett, hogy a módszerrel az alkalmazottakat egyik intézményből a másikba helyezik át, úgy, hogy közben emelkedhet a teljes működési költség is.

Hasonló megoldással próbálkozott Bukarest második kerületének önkormányzata is: Rareș Hopincă szociáldemokrata polgármester februárban bejelentette, hogy a reform miatt 130 alkalmazottól kell megválniuk, ugyanakkor egy új, önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési vállalat létrehozását tervezik, amelyben a hivatal egyes dolgozói tovább dolgozhatnának. Hopincă azzal indokolta az elképzelést, hogy a vállalat gyorsabban és rugalmasabban végezhetné el az útjavításokat és más infrastrukturális munkálatokat. A polgármester szerint ez nem jelentené a reform kijátszását, és nem növelné a kiadásokat sem. A vállalat létrehozásához szükséges jóváhagyást májusban meg is kapta az önkormányzat, arról azonban nincs megerősített adat, hogy végül hány korábbi hivatali alkalmazott került át hozzá.

A közigazgatás átszervezéséről szóló sürgősségi rendeletet február végén fogadta el a Bolojan-kormány. A Cseke Attila fejlesztési miniszter által ismertetett intézkedések célja az volt, hogy mérsékeljék az állami kiadásokat és átszervezzék a központi, illetve a helyi közigazgatás működését. A helyi közigazgatásban országos átlagban a betöltött állások tíz százalékának megszüntetésével számoltak, de a szabályozás nem minden önkormányzatnak írt elő azonos mértékű leépítést. Például a már eleve alacsony létszámmal működő 731 önkormányzatnak nem kellett alkalmazottakat elbocsátania, 2026-ban pedig a többi önkormányzat is választhatta a bérköltségek csökkentését az azonnali létszámleépítés helyett. A rendelet alapján 2027-től az érintett önkormányzatoknál a megszüntetendő álláshelyek aránya elérheti a 30 százalékot.

Az állami vállalatok működésével felmerülő problémák a Bolojan-kormány reformterveinek középpontjában álltak. Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy az állam több mint 1700 vállalatban érdekelt, ezek között pedig számos olyan társaság van, amely rendszeres költségvetési támogatásra szorul, vagy még pénzügyi adatokat sem közölt. A Gheorghiu által irányított vállalati reform az egyik központi eleme volt annak a politikai konfliktusnak is, amely végül a Bolojan-kormány májusi bukásához vezetett.

Gheorghiu a Spotmedia műsorában nem nevezte meg az összes érintett önkormányzatot, és arról sem közölt pontos adatot, hogy hány dolgozót helyeztek át ilyen módon önkormányzati vállalatokhoz, vagy mekkora többletkiadást okozott ez az államnak.