Még kevesebbet látnánk a politikusok vagyonából, mint amennyit az új rendszer eddig ígért

A politikusok vagyonából még annál is kevesebb konkrétum maradhat nyilvános, mint amennyit az integritási törvény korábbi változata alapján látni lehetett volna. A képviselőház hétfőn elfogadta az alkotmánybírósági döntés után átírt törvényt: a részletes vagyonnyilatkozatok továbbra is az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséghez (ANI) kerülnének, a nyilvánosság viszont egy külön, leegyszerűsített adatlapot kapna, amelyből eltűnnének az egyedileg azonosítható ingatlanok és a pontos összegek, írja a Mediafax.

Ez azért különösen fontos változás, mert a Transtelex korábban egy valódi, Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor által leadott vagyonnyilatkozaton mutatta meg, mennyi információ tűnne el már az akkor tervezett rendszerben is. A szimulációból az derült ki, hogy egy politikus vagyona akár jelentősen növekedhetne két év között úgy, hogy az olvasó ebből alig érzékelne valamit, ha az összegek ugyanabban a széles értéksávban maradnak.

A most elfogadott képviselőházi változat ezen a nyilvánosságon tovább szűkít.

Az új rendszerben a politikusok és más érintett köztisztségviselők továbbra is a megszokott részletességgel adnák le vagyonnyilatkozatukat az ANI-nak. Az ügynökség ezekből állítaná össze az úgynevezett nyilvános adatlapot. A dokumentumban azonban nem jelennének meg külön a földterületek és az ingatlanok, és pontos összegek helyett előre meghatározott értéksávokat tüntetnének fel.

Vagyis a nyilvánosság nem azt látná, hogy egy politikusnak pontosan milyen ingatlana van és mennyit ér, hanem például csak azt, hogy ingatlanvagyonának összértéke melyik kategóriába esik. Az adatlap célja a törvény támogatói szerint az lenne, hogy az évek közötti vagyongyarapodás továbbra is követhető legyen anélkül, hogy az alkotmánybíróság által személyes adatnak tekintett részleteket nyilvánosságra hoznák.

Az ANI az adatlapot a benyújtott és ellenőrzött vagyonnyilatkozat alapján készítené el, majd visszaküldené az érintettnek. A politikusnak vagy köztisztségviselőnek 30 napja lenne jelezni az esetleges hibákat, ezután kerülne fel a nyilvános változat az ANI honlapjára.

A mostani megoldásra azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek találta azt a módszert, amellyel a parlament a politikusok vagyonának nyilvánosságát próbálta volna fenntartani. A háttérben egy még korábbi alkotmánybírósági döntés áll, amely kimondta, hogy a teljes vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatokat nem lehet tovább automatikusan közzétenni az ANI és a közintézmények honlapjain.

A képviselőház által most elfogadott változatból közben teljesen kivették azt a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett módosítást is, amely külön vagyonnyilatkozat benyújtására kötelezte volna egyes köztisztségviselők házastársát vagy élettársát. Ezt az alkotmánybíróság szintén alkotmányellenesnek találta.

A Dominic Fritz temesvári polgármester mandátumát veszélyeztető rendelkezés ugyanakkor megmaradt a törvényben. Ez azok aktuális mandátumát szüntetheti meg, akiknél korábban jogerősen összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet állapítottak meg, és még nem telt le a hároméves eltiltási időszak. Mint írtuk, az alkotmánybíróság többsége ezt alkotmányosnak találta, három bíró viszont különvéleményben azzal érvelt, hogy a szabály visszamenőlegesen súlyosbítja egy korábbi ügy következményeit.

A törvény még nem végleges, a szenátusnak is szavaznia kell róla. Ha elfogadják, az új rendszer 2027. január 1-jén léphet életbe.