Kőbányát nyitnának Szováta szélén, a tiltakozás mögött lakossági félelmek és üzleti érdekek is kirajzolódnak

409 lakos írta alá azt a petíciót, amelyben Szováta Parajd felőli kijáratánál, a Gyertyános utca közelébe tervezett andezitbánya megnyitása ellen tiltakoznak. A kezdeményezők szerint a kitermelés porral, zajjal és teherautó-forgalommal terhelné a környéket, rontaná az ott élők életminőségét, csökkentené az ingatlanok értékét, és Szováta turisztikai arculatának sem tenne jót.

A beruházói oldal ezzel szemben egy korábban is ipari célra használt, kis területű telephelyről beszél, ahol a tervek szerint mindössze néhány évig folyna kitermelés. Álláspontjuk szerint a környezetvédelmi és közegészségügyi tanulmányok nem mutattak ki a megengedett értékeket meghaladó terhelést, a bánya pedig adóbevételt, munkahelyeket és helyben elérhető építőanyagot jelentene Szovátának.

Az ügyet Szabó Levente, a szovátai Crystal Hotel menedzsere vitte a nyilvánosság elé, amikor Facebook-bejegyzésben számolt be a kőbánya lehetséges engedélyeztetéséről. Szabó a Transtelexnek hangsúlyozta, hogy nem a szálloda képviseletében, hanem magánszemélyként szólalt meg. Lakóháza ugyanis a tervezett bánya körülbelül 300 méteres körzetében található. A helyiektől úgy tudjuk, a közelben saját szálláshelyet is működtet, így a beruházás közvetlenül érintheti a mindennapi életét és gazdasági érdekeit.

A tervezett bánya a Szovátához tartozó Illyésmező irányába, a Hochland üzemével szembeni domboldalon létesülne. A projekt gazdája a Silcom Trei Sate kft., amely Csont Gyula érdekeltségébe tartozik; a vállalkozó a Szováta közelében található Gerendás panzió és étterem tulajdonosaként ismert. A Silcom Trei Sate tulajdonosát személyesen is megkerestük, de jogi képviselői tanácsára végül nem kívánt nyilatkozni. A beruházói álláspontot ezért az engedélyezési folyamatban benyújtott dokumentumok, valamint a Transtelex értesülései alapján mutatjuk be.

Gépek dolgoztak a domboldalon, de vitatott, hogy ez már bányászat volt-e

A konfliktus nem az engedélyezési eljárással kezdődött. A lakók szerint 2024 második felében, majd 2025 februárjáig munkagépek dolgoztak a domboldalon, miközben a bánya mai napig sem rendelkezik a működéshez szükséges teljes engedélycsomaggal. Az ebben az időszakban készült, a Transtelexhez is eljuttatott fényképeken és légifelvételeken markológépek, teherautók, megbontott földfelületek és kialakított megközelítő út látható. A panaszosok szerint ezalatt kitermelés is zajlott, andezitet szállítottak el a helyszínről, emiatt a szovátai önkormányzathoz, a rendőrséghez, a környezetvédelmi hatósághoz és az erdészeti őrséghez is bejelentéseket tettek.

A helyi és a megyei rendőrség 2025 tavaszán Szabó Levente beadványaira küldött válaszai nem állapítottak meg jogsértést. A felvételeken ugyanakkor jól látható a domboldal jelentős átalakítása, a megnyitott kőzetfal, több munkagép és egy teherautó is. Továbbra sem tisztázott, hogy pontosan milyen munkát végeztek, milyen engedélyek birtokában, és szállítottak-e el értékesítésre szánt kőanyagot a helyszínről. A képek alapján az nem állapítható meg, hogy üzemszerű bányászati kitermelés folyt-e, vagy a későbbi engedélyezéshez szükséges feltáró- és útépítési munkákat végezték.

A Transtelex által megismert beruházói álláspont szerint a tényleges kitermelésre kijelölt területen nem működött bánya. A gépeket állítólag a meglévő, az esőzések által megrongált megközelítő út javítására és a földtani vizsgálatok elvégzésére vitték ki. A projekt képviselői szerint pedig az ásványvagyon felméréséhez szükséges feltárás nem azonos az üzemszerű kitermeléssel.

A környezetvédelmi hatóság szerint történtek engedély nélküli munkálatok

A lakossági kifogások a Maros Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság a témában szervezett közvitáján is elhangzottak, a hatóság pedig a július 28-i műszaki elemzőbizottsági ülésen elemezte a beruházó lakossági kifogásokra adott írásos válaszait és a környezeti hatástanulmányt. Bár a végleges döntést a panaszosok eredetileg korábbra várták, a környezetvédelmi hatóság végül további kiegészítéseket és pontosításokat kért a Silcom Trei Sate Kft.-től, amit Szabó Levente pozitív fejleményként értékelt.

A Maros Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság a Transtelexnek küldött válaszában közölte, hogy a beruházás jóváhagyásáról vagy az elutasításáról csak a kért kiegészítések benyújtása és az eljárás valamennyi lépésének lezárása után dönthetnek. A hatóság szerint a 409 lakos petícióját és a közvitán elhangzott valamennyi észrevételt megvizsgálták, a kifogások főként a szálló porra, a lakóövezeteket érő zajra és a nehézgépjármű-forgalom növekedésére vonatkoztak.

Az esetleges környezetvédelmi engedély ráadásul további feltételekhez kötheti a bánya megnyitását.

A hatóság válaszából ugyanakkor az is kiderül: korábban kétszer is elutasították a környezetvédelmi engedélyt, mert a beruházáshoz kapcsolódó munkálatokat már a szükséges szabályozó dokumentum megszerzése előtt megkezdték.

A környezetvédelmi igazgatóság azt is közölte, hogy csak engedélyezési jogkörrel rendelkezik, az ellenőrzés és a szankcionálás más intézmények feladata. A korábbi munkálatok miatt az igazgatóság nem küldött külön bejelentést vagy ellenőrzési kérelmet a környezetőrségnek, az építésfelügyeletnek vagy más hatóságnak.

A lakók üdülővárost látnak, a beruházó régi bányaterületet

A tiltakozók egyik legerősebb érve Szováta turisztikai jellege. Szabó szerint a Parajd felől érkező vendégeket a város határában munkagépek, teherautók és egy megbontott hegyoldal látványa fogadná. „Felmerül a kérdés, hogy kőbányavárosba vagy turisztikai városba érkeztünk. A kettő szerintem nem fér össze” – mondta a Transtelexnek.

A kérdés különösen érzékeny a parajdi sóbánya kiesése után. Szováta a Sóvidék egyik legfontosabb működő turisztikai központja maradt, miközben a városban az elmúlt években folyamatosan nőtt a szálláshelyek száma. Az egyre több hotelnek, panziónak és apartmannak így egy bizonytalanabbá váló vendégpiacon kell megosztoznia.

A beruházói álláspont szerint ugyanakkor félrevezető a projektet a fürdőtelep vagy a Medve-tó közvetlen közelébe tervezett bányaként bemutatni. A terület a Bánya utca folytatásában található, egy korábban is kőkitermelésre használt övezetben, a régi bánya közelében. Az érvelés szerint a környékre költözők számára is ismert lehetett, hogy nem kizárólag lakó- vagy turisztikai területről van szó.

A terveik szerint a kitermelési területet földből kialakított peremmel vennék körül, amelyet növényzettel ültetnének be. Ettől azt várják, hogy a munkaterület Parajd irányából se legyen hangsúlyosan látható. A megrendelt tanulmányok pedig azt mutatják, hogy a por- és zajterhelés a törvényes határértékeken belül maradna, amiért a vállalkozó felelősséggel tartozik.

A Transtelexhez is eljutott tervek szerint egyébként a tényleges kitermelési terület körülbelül fél hektár lenne. A feltárt andezitkészletet mintegy 150 ezer tonnára becsülik, amelyből évente 30–50 ezer tonnát termelnének ki. Ez a beruházói számítások alapján naponta körülbelül tíz-egynéhány teherautó fordulását jelentené. A kitermelést hozzávetőleg három évre tervezik, utána a telephelyet lezárnák és helyreállítanák. A terület későbbi, akár turisztikai hasznosításának lehetősége is felmerült.

Ezek alapján nem több évtizedes, többhektáros kőbányáról lenne szó. A lakók szempontjából azonban nem feltétlenül a projekt iparági mérete a döntő, hanem az, hogy a gépek és a teherautók lakóházak közelében jelennének meg.

A Crystal Hotel szerepe túlmutat azon, hogy ez Szabó Levente munkahelye

A konfliktusban a Crystal Hotel azért fontos, mert Szabó Levente nemcsak a környék lakója, hanem a 18 millió eurós magyar állami támogatásból felépült négycsillagos szálloda menedzsere is.

A szovátai Crystal Hotelt üzemeltető Quintus kft. Káli Zoltán tulajdonában van. Káli korábban RMDSZ-es önkormányzati képviselő volt, Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök politikai köréhez sorolható, a szálloda pedig több millió eurós támogatását attól a Pro Economica Alapítványtól kapta, amelyet Kozma Mónika, Péter Ferenc korábbi kabinetfőnöke vezet. A Crystal Hotel megnyitóján feltűnően sok politikus és közéleti szereplő jelent meg, Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetője és Fülöp László Zsolt szovátai polgármester mellett jelen volt Kiss-Parciu Péter, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Tóth László csíkszeredai főkonzul, valamint Káli vadásztársa, a PSD-s Nicolae Florin Pălășan alprefektus is. A résztvevők névsora jól mutatta Káli Zoltán román és magyar politikai beágyazottságát.

Káli nevéhez nemcsak a szovátai Maros szálloda és a Káli vendéglő kapcsolódik. Forrásaink a Hebacons építőipari vállalkozást is hozzá kötik, amely a Cserepes-kő térségében zajló kőkitermelési munkákban lehet érintett. A kitermelés folytatását hivatalosan a Szovátai Maros Közbirtokosság kezdeményezte, a tényleges üzemeltetői és kivitelezői kapcsolatokat azonban egyelőre nem sikerült teljes egészében dokumentálnunk.

Ez azért lényeges, mert a Szováta határába tervezett új bánya egy már működő kőkitermelés versenytársa lehet. Emiatt nem zárható ki, hogy a lakossági és turisztikai aggályok mellett üzleti érdekellentét is húzódik a konfliktus mögött. Ez ugyanakkor nem teszi érvénytelenné a 409 aláíró kifogásait, és önmagában azt sem bizonyítja, hogy Szabó Levente fellépését a Crystal Hotel tulajdonosi körének gazdasági érdekei irányítanák, miközben a közvetlen érintettsége világos: a bánya közelében lakik.

A politikai és gazdasági érdekek összefonódásának gyanúja a másik oldalról is felmerült, Szabó Levente a Silcom Trei Sate tulajdonosát vádolta azzal, hogy az engedélyezési eljárásban kihasználja a politikai kapcsolatait. Azt azonban ő maga is elismerte, hogy erre nincs bizonyítéka.

A Transtelexhez eljutott dokumentumokban sem találtunk olyan adatot, amely az RMDSZ vagy más politikai vezető beavatkozását igazolná. A beruházói oldalon szintén visszautasítják, hogy politikai segítséggel próbálnák megszerezni az engedélyeket.

Az autópálya-építés miatt hirtelen felértékelődött a kő

A tervezett bánya helyszínétől alig néhány száz méterre haladna el az A8-as autópálya nyomvonala, ezért a szovátai andezit értékét nemcsak a helyi építkezések adják. A következő években induló út- és sztrádaberuházások hatalmas mennyiségű kőanyagot igényelnek majd, és nem mindegy, hogy ezt Maros megyéből, a munkaterület közeléből szerzik be, vagy több tíz kilométerről szállítják oda.

A beruházói érvelés szerint a helyi kitermelés olcsóbb és kisebb szállítási terheléssel járna, miközben adóbevételt és munkahelyeket hozna Szovátának. A bánya gazdasági tétje ezért jóval nagyobb lehet annál, mint amit a félhektáros terület első látásra sugall.

Értesüléseink szerint a Silcom Trei Sate egyelőre nem kötött szerződést az A8-as kivitelezőivel, és a kitermelt követ elsősorban saját ingatlanfejlesztéseihez használná. A fennmaradó mennyiség azonban piacra kerülne, így az autópálya közelsége akkor is komoly üzleti előnyt jelenthet, ha a bánya közvetlenül nem válik az A8 beszállítójává.