Mikrorezgéseket mértek a parajdi sóbányánál, másodfokú riasztás bevezetését javasolja a Salrom

Másodfokú riasztás bevezetését javasolta a Salrom a parajdi sóbánya térségében, miután július 25. és 27. között mikrorezgéseket észleltek a bányát övező sótömbben, és közben nőtt a Korond-patak sótartalma is.

A társaság szerint a javasolt riasztási szint bevezetése megelőző jellegű, és nem jelenti a lakosság kitelepítését. Csupán arra szolgál, hogy a hatóságok jobban kövessék a föld alatti és felszíni változásokat, illetve szükség esetén gyorsabban alkalmazzák a vészhelyzeti terveket, írja a G4Media.

A mikrorezgéseket az Országos Földfizikai Kutató-Fejlesztő Intézet rögzítette. A Salrom szerint az eddigi adatok alapján a rezgések erőssége és gyakorisága csökkenőben van. A mért mozgások a sótömb belsejében zajló terhelés-átrendeződéssel függhetnek össze, ez önmagában még nem beomlásra utal, de indokolja, hogy a bányát továbbra is folyamatosan figyeljék – magyarázza a társaság.

A felszínen nem észleltek újabb aggasztó jeleket, a drónos felvételek, az automata mérőállomás adatai és a helyszíni ellenőrzések alapján nem látszik friss süllyedés, repedés vagy más elmozdulás.

A sóbánya körüli konkrét problémák már 2024-ben megjelentek, amikor az esőzések után víz szivárgott be a Korond-patakból a bányába, és ideiglenesen leállították a kitermelést és a turisztikai tevékenységet. A helyzet 2025 májusában vált katasztrofálissá, amikor a megduzzadt patak megrongálta a korábban kiépített védelmet, a víz pedig bejutott a bányába.

Néhány nappal később a bánya teljesen megtelt vízzel, a létesítményt lezárták, a szakértők pedig a szerkezet instabilitására és a felszíni süllyedés kockázatára figyelmeztettek. A bánya elvesztése Parajdon nem csak ipari kár, hiszen a település turizmusa, vendéglátása és sok család megélhetése is erre épült.

A helyreállítás pénzügyi háttere sem egyszerű, és bár Románia 14,3 millió eurót kapott az Európai Unió Szolidaritási Alapjából, ennek az összegnek várhatóan csak a töredékét kapja Parajd, mivel több régió és megye árvízkárait is ebből fedezhetik, és új bánya építésére vagy nagyobb jövőbeli beruházásokra amúgy sem használható fel. Parajd esetében inkább a már elvégzett mentési és helyreállítási munkák, például utak, hidak javítása vagy a vízszivattyúzás költségei számolhatók el, de arról még nincs végleges döntés, pontosan mennyi jut a településnek.