Elfogadta hétfőn a képviselőház a köztisztségviselők feddhetetlenségére vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezetet, tájékoztat az Agerpres.
A szavazás értelmében elfogadták a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) módosító javaslatát, amely szerint a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok átláthatóságát az élettársakra is ki kellene terjeszteni és a Szociáldemokrata párt (PSD) javaslatát miszerint azok a politikusok, akikről már jogerősen kimondták az összeférhetetlenséget vagy érdekkonfliktust, elveszítik a mandátumukat.
A tervezetet 184 támogató és két ellenszavazattal, 16 tartózkodás mellett fogadták el, 68 képviselő nem szavazott. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) részéről jelen lévő 30 képviselő közül ketten nemmel szavaztak, a maradék 28 nem szavazott. A PSD, AUR és az RMDSZ képviselői mind igennel szavaztak.
Az USR képviselői a plénumban azzal vádolták a PSD-t és az AUR-t, hogy pártuk elnökére, Dominic Fritzre és Nicușor Dan államfőre szabott módosításokat nyújtottak be, és bejelentették, hogy a tervezet ellen szavaznak.
Korábban már egyszer elfogadta a képviselőház a tervezetet, az azt követő szenátusi vitán azonban szükséges szavazatszám hiányában elbukott. A hétfői szavazásra a PSD nyújtotta be ismét.
Az integritási törvény a vagyonnyilatkozatok körüli alkotmánybírósági döntés után próbálja újraszabályozni a köztisztségviselők elszámolásának átláthatóságát.
A képviselők hétfőn több módosítást is megszavaztak, köztük az AUR indítványát. Eszerint az államfő, a parlamenti képviselők és szenátorok, a miniszterelnök, a kormánytagok, valamint más magas rangú kormányzati tisztségviselők házastársának vagy élettársának is vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatot kell benyújtania.
A PSD egyik elfogadott módosítása szerint fegyelmi vétségnek minősül, ha egy köztisztséget betöltő személyről jogerősen megállapítják, hogy hivatala gyakorlása során az összeférhetetlenségre vagy az érdekellentétre vonatkozó szabályok megsértésével járt el – például határozatot hozott vagy szerződést kötött –, amennyiben a tett nem minősül bűncselekménynek. Ebben az esetben az érintett személyt legfeljebb három évre eltiltják a közügyek gyakorlásától, vagyis nem lehet választott tisztségviselő, és nem tölthet be kinevezett közhivatali tisztséget sem. Az eltiltás az ANI jelentésének vagy a bírósági döntésnek a véglegessé válásával lép hatályba, és a köztisztségviselő ettől a naptól kezdve azonnal elveszíti tisztségét vagy a mandátumát.
Egy másik módosítás szerint a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül automatikusan megszűnik a tisztségük vagy mandátumuk azoknak, akiknek esetében korábban jogerősen összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet állapítottak meg, és a végleges döntéstől még nem telt el három év. A törvény hatálybalépése után megállapított összeférhetetlenség vagy érdekellentét esetén a tisztség vagy mandátum az ANI jelentése vagy az esetleges fellebbezés utáni bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.
Ez a módosítás egyébként érinti Dominic Fritz temesvári polgármestert, az USR elnökét, akinek az esetében korábban az ANI jogerősen érdekellentétet állapított meg. Fritz, aki júniusban elvesztette a pert, amelyben a határozatot megtámadta, korábban „rendkívül súlyosnak és alkotmányellenesnek” nevezte a módosító javaslatot, és azt állította, hogy az ő politikai ellehetetlenítését célozza.
A tervezet szerint 5 és 10 ezer lej közötti bírsággal sújthatók azok az illetékesek, akik nem szankcionálják vagy nem váltják le a vétkes köztisztségviselőket egy jogerős döntés után, ha a tett nem minősül bűncselekménynek. A hivatal gyakorlása az eltiltás ideje alatt 5 ezer és 50 ezer lej közötti bírságot vonhat maga után, a köztisztségviselő által aláírt döntések vagy szerződések pedig automatikusan semmissé válnak.
Radu Mihaiu USR-s képviselő szerint a módosítások alkotmányellenesek, mert új szankciót vezetnek be a törvény hatálybalépése előtti cselekményekre, ami sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.
A mostani törvénycsomag előzménye, hogy az alkotmánybíróság 2025 májusában kimondta: a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatokat nem kell teljes egészükben közzétenni az ANI és más közintézmények oldalain. Ezután indult el a vita arról, hogyan lehetne úgy fenntartani az átláthatóságot, hogy közben a szabályozás ne ütközzön újra alkotmányossági kifogásokba. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ módosító javaslata a nyilvános pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatot is kivette volna a tervezetből.
Nicușor Dan államfő nem rég elmondta, az integritási törvény elfogadása az országos helyreállítási alap (PNRR) mérföldköve.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom