Az RMDSZ megszavazta, végül elbukott a PSD és a szuverenisták javaslataival módosított integritási törvény

Nem gyűlt össze a szükséges szavazatszám, így nem fogadta el csütörtökön a szenátus a politikusok vagyonnyilatkozatait is érintő integritási törvényt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) több módosító indítványt is átvitt a szenátusi szakbizottságokban, a módosított tervezet pedig az RMDSZ is megszavazta. A szenátus döntő házként vitatta meg a tervezetet, amelyet szerdán már megszavazott a képviselőház.

Cosmina Cerva SOS-es szenátor módosító indítványa szerint a köztisztségviselőknek nem kellene nyilatkozniuk a vagyonuk készpénzben őrzött részéről. Egy másik módosító indítványt a PSD nyújtott be, ennek értelmében az új törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül automatikusan megszűnik a köztisztségük vagy a mandátumuk azoknak, akik esetében a jelenlegi jogszabályok alapján jogerősen összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet állapítottak meg. A módosítást a Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz korábban „rendkívül súlyosnak és alkotmányellenesnek” nevezte, és azt állította, hogy az ő politikai ellehetetlenítését célozza, írta az Agerpres. Az ANI ugyanis korábban érdekellentétet állapított meg Fritz-cel szemben, és a Temesvár polgármesteri tisztségét is betöltő politikus júniusban elvesztette a pert, amelyben a határozatot megtámadta. Ezt a módosító indítványt az AUR és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két szenátora is megszavazta a G4Media szerint. A plénumban az RMDSZ, a PSD, a Béke – Románia az első frakció, az AUR egy szenátora és három független szenátor megszavazta a módosított törvényt, a PNL és az USR képviselői jelen voltak, de nem szavaztak, az AUR 25 szenátora tartózkodott, egy további szenátora pedig szintén nem szavazott.

A törvénytervezet csütörtöki szenátusi vitáján szóváltás alakult ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és Daniel Zamfir, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője között a sajtóban csak „Fritz-módosítóként” emlegetett javaslat miatt, számolt be az Agerpres. Zamfir azzal vádolta a PNL-t, hogy azzal, hogy nem szavazzák meg a módosított törvénytervezetet, feláldozzák Dominic Fritz megmentéséért azt a 770 millió eurós helyreállítási forrást, amelynek ez a törvény a feltétele.

Válaszul Bolojan kijelentette: „nagyfokú arcátlanságra” vall, ha valaki nyilvánvalóan alkotmányellenes irányba próbál módosítani törvényeket, majd Románia érdekére hivatkozik. A PSD módosító indítványával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a törvények csak a jövőre nézve fejthetnek ki joghatást, ezért a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem szavazza meg.

Zamfir erre azt válaszolta, hogy Bolojant „hazaküldte” a kormány megbuktatásakor a parlament, de nem akar távozni. Szerinte a kormányfő azért ragaszkodik a hivatalához, hogy „megmentse” Dominic Fritzet. „Fritznek is haza kell mennie” – jelentette ki a PSD politikusa.

A tervezetet döntő házként vitatta meg a szenátus. A plénum elutasította Daniel Fenechiu liberális frakcióvezető kérését, hogy küldjék vissza a jogszabályt a jogi bizottsághoz. Fenechiu ezért bejelentette, hogy a PNL szenátorai nem vesznek részt a szavazáson.

A politikus szerint a szenátus jogi bizottságában a PSD, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Béke – Románia az első frakció összejátszott, amikor a testület törölte a készpénzösszegek feltüntetésének kötelezettségét a vagyonnyilatkozatokból, és akkor is, amikor elfogadta a visszamenőleges hatályú előírást.

A PNL és az USR bejelentette, hogy péntek reggel ismét benyújtják a törvénytervezetet a parlamentbe az általuk helyesnek vélt formában, hogy augusztus végéig, a következő rendkívüli parlamenti ülésszakokon lehessen elfogadni és ne vesszen el az uniós támogatás. Az integritási törvény elfogadása ugyanis mérföldkő a PNRR-ben és 770 millió euró sorsa függ tőle.

A mostani törvénycsomag előzménye, hogy az alkotmánybíróság 2025 májusában kimondta: a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatokat nem kell teljes egészükben közzétenni az ANI és más közintézmények oldalain. Ezután indult el a vita arról, hogyan lehetne úgy fenntartani az átláthatóságot, hogy közben a szabályozás ne ütközzön újra alkotmányossági kifogásokba. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ módosító javaslata a nyilvános pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatot is kivette volna a tervezetből.

Molnár András RMDSZ-es képviselő alkotmányossági érvekkel magyarázta a szövetség javaslatát. Azt mondta, a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága körül már volt alkotmányossági probléma, ezért szerinte kerülni kellett egy újabb hasonló helyzetet. A képviselő szerint az RMDSZ-nek nincs takargatnivalója, és csak azt szeretnék, hogy a szabályozás alkotmányos keretek között maradjon.

A törvénytervezet képviselőházban elfogadott változata szerint a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok teljes változata továbbra sem lenne nyilvános, viszont az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) online rendszere ezek alapján automatikusan létrehozna egy új dokumentumot, a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatot, amit már közzé kellene tenni az ANI honlapján. Ebben a nyilvános változatban nem jelenhetne meg például a nyilatkozó személyi száma, lakcíme, az ingatlanok pontos címe, a bankszámlaszám, az IBAN, a bank teljes neve, az aláírás, a családi állapotra vonatkozó részletes információ, és azoknak a hozzátartozóknak vagy más személyeknek a neve és személyes adata sem, akiket a teljes nyilatkozatban a törvény szerint fel kell tüntetni. A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatokat legfeljebb 60 napon belül kellene közzétennie az ANI honlapján és öt évig maradnának elérhetők.