A képviselőház megszavazta: a vagyonnyilatkozatok titkosak maradnának, de lenne egy nyilvános változata is

A képviselőház szerdán elfogadta az új integritási törvényt, amely a vagyonnyilatkozatok körüli alkotmánybírósági döntés után próbálja újraszabályozni, mit kell leadniuk a köztisztségviselőknek, és ebből mit láthat a nyilvánosság. A G4Media által ismertetett törvényszöveg szerint a tervezetet 222 igen szavazattal fogadták el, 2 képviselő ellene voksolt, 59-en tartózkodtak, ketten pedig nem szavaztak. A jogszabály még nem végleges, a szenátus elé kerül, amely döntő házként szavaz róla.

A most elfogadott törvénytervezet kompromisszumos megoldást tartalmaz, vagyis a klasszikus vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok teljes változata továbbra sem lenne nyilvános, viszont az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) online rendszere ezek alapján automatikusan létrehozna egy új dokumentumot, a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatot, amit már közzé kellene tenni az ANI honlapján.

A törvénytervezet szerint ebben a nyilvános változatban nem jelenhetne meg például a nyilatkozó személyi száma, lakcíme, az ingatlanok pontos címe, a bankszámlaszám, az IBAN, a bank teljes neve, az aláírás, a családi állapotra vonatkozó részletes információ, és azoknak a hozzátartozóknak vagy más személyeknek a neve és személyes adata sem, akiket a teljes nyilatkozatban a törvény szerint fel kell tüntetni. A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatokat legfeljebb 60 napon belül kellene közzétennie az ANI honlapján és öt évig maradnának elérhetők.

A mostani törvénycsomag előzménye, hogy az alkotmánybíróság 2025 májusában kimondta: a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatokat nem kell teljes egészükben közzétenni az ANI és más közintézmények oldalain. Ezután indult el a vita arról, hogyan lehetne úgy fenntartani az átláthatóságot, hogy közben a szabályozás ne ütközzön újra alkotmányossági kifogásokba. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ módosító javaslata a nyilvános pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatot is kivette volna a tervezetből.

Molnár András RMDSZ-es képviselő alkotmányossági érvekkel magyarázta a szövetség javaslatát. Azt mondta, a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága körül már volt alkotmányossági probléma, ezért szerinte kerülni kellett egy újabb hasonló helyzetet. A képviselő szerint az RMDSZ-nek nincs takargatnivalója, és csak azt szeretnék, hogy a szabályozás alkotmányos keretek között maradjon.

Néhány nappal később viszont Ilie Bolojan miniszterelnök jelezte, hogy a kormány támogatni fogja a vagyonnyilatkozatok, illetve az átláthatóságot biztosító nyilatkozatok közzétételét az ANI honlapján, erről ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen. A képviselőház által elfogadott változat végül visszahozta a nyilvános, de szűkített tartalmú pénzügyi nyilatkozatot.

Még 2025-ben, egy alkotmánybírósági döntés nyomán szakadt meg a nyilvános vagyonellenőrzés, korábban újságírók, civil szervezetek és állampolgárok is kereshettek a közhivatalnokok, politikusok, polgármesterek, miniszterek, bírák vagy állami intézményvezetők vagyonnyilatkozatai között. Az alkotmánybíróság 2025. május 29-én döntött úgy, hogy a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatokat nem kell közzétenni az ANI és más közintézmények honlapján, és a nyilatkozatoknak nem kell tartalmazniuk a házastársak és a gyerekek jövedelmét, illetve javait. A testület a magánélet védelmére hivatkozott, az ANI viszont már másnap arra figyelmeztetett, hogy a döntés Románia korrupcióellenes vállalásait és az OECD-csatlakozási folyamatot is érintheti.