Kérdezni lehetett: a Pro Economica nyitottságot hirdetett, de a milliárdok elosztói továbbra is titkosak

A Pro Economica Alapítvány szokatlan lépésre szánta el magát: a korábban zárt és nehezen hozzáférhető kommunikációt folytató szervezet egy lazára hangszerelt videóban hirdetett kérdezz-felelek akciót. Kozma Mónika ügyvezető igazgató a felhívásban arra buzdította az érdeklődőket, hogy küldjék el kérdéseiket az alapítvány működésével és a megítélt támogatásokkal kapcsolatban. A nyitottság éppen akkor jött, amikor a magyarországi kormányváltást követően a Tisza-kormány világossá tette, hogy felülvizsgálja a határon túli támogatási rendszereket, és név szerint is előkerült az alapítvány mint az átláthatatlan forráselosztás példája.

A Transtelex szerkesztősége élt a lehetőséggel, és hivatalos megkeresésben tíz olyan kérdést küldtünk el az alapítványnak, amelyek a döntéshozatali mechanizmusokra, a holdudvari összefonódásokra és a milliárdos szállodaprojektekre kérdeztek rá. Kozma Mónika a beküldött kérdések egy részére már a közzétett válaszvideójában reagált, majd szerkesztőségünknek egy hivatalos levelet is küldött, amelyben tételesen is válaszolt a felvetésekre.

Az alapítvány válaszaiból azonban sokkal okosabbak nem lettünk, a kötelező PR-számokon és a jól hangzó statisztikákon kívül legtöbb helyen maradt a terelés.

A videós válaszok legnagyobb meglepetése

A videó legnagyobb meglepetése az volt, hogy a Pro Economica ügyvezetője éppen Kelemen Attila kérdéseire válaszolva indította a bejelentkezést, a marketinges szakember felvetései pedig természetesen úgy lettek felépítve, hogy tálcán kínálják a lehetőséget az alapítvány fantasztikus sikereinek bemutatására. Kozma Mónika ráadásul az elért eredmények ecsetelése közben kiemelten hivatkozott a Taste of Transylvania fesztiválra is – amelynek a marketingstratégiáját úgy tudjuk, épp maga a kérdező, Kelemen Attila viszi –, így a jól összehangolt, belső PR-számmal dupla eredményt lehetett besöpörni.

De ha a teljes videós bejelentkezést nézzük, akkor is dicséret illeti a stratégát, mert egy profi PR-akciót láthatunk. Kozma Mónika a teljesen nyílt és a laza, közvetlen alapítványvezető imázsát hozza, aki végig mosolyogva magyarázza, hogy semmi különös látnivaló nincs a szervezet által szétosztott milliárdos támogatásokban, mert munkahelyek, menő vállalkozások, épülő-szépülő Erdély lett a végeredmény.

A bemutatott sikerek között az ügyvezető olyan látványos adatokkal és eredményekkel bűvölte el a nézőket, mint a programok futamideje alatt állítása szerint megmentett vagy megerősített 6665 gazda és mezőgazdasági vállalkozás, az 1388 újonnan létrehozott munkahely, valamint az a 110 mélyreható nagyberuházás, amely fellendítette a régiót. A sikertörténetek sorában Kozma Mónika külön kiemelte a gyergyóremetei tejporgyár újraélesztését, a liofilizált gyümölcsök és az angus marha feldolgozását, de büszkén hivatkozott a Ditrói Pékségre, mint Románia legnagyobb prézliüzemére, és a Csíki Chipsre is, mint kiváló helyi integrátorokra és exporttermékekre.

Az élő sajtótájékoztatók kockázata helyett pedig az ügyvezető ezt egy előre megvágott videóban tette, így nem kellett tartania a kellemetlen újságírói visszakérdezésektől. Kelemen Attila kérdései tökéletes felületet biztosítottak a hivatalos narratíva kicsomagolására: a víziót és a stratégiát érintő kérdésére válaszolva Kozma Mónika hosszan mesélhetett a 2016-os Kós Károly tervről, valamint a turizmus és a mezőgazdaság együttes fejlesztéséről. Arra a kérdésre, hogy miért a nagyberuházásokat támogatták a startupok helyett, az ügyvezető kifejtette, hogy olyan hiánypótló projekteket kerestek, amelyek integrálják a kisebbeket. Ráadásul az 50 százalékos önrész megkövetelése miatt a program eleve nem volt alkalmas startupok létrehozására, azokat amúgy is lefedték a romániai uniós alapok.

Az elért eredmények és a várt multiplikátor hatások kapcsán Kozma Mónika büszkén sorolhatta fel az új nemzetközi márkákat, az exportcikkeket és a Taste of Transylvania gasztrofesztivál indulástól való támogatását, mint a helyi kistermelők nagy integrációját.

A projektek monitorizálását és a határidőket érintő kérdésnél pedig az ügyvezető már előre felépíthette a későbbi védekezést: kijelentette, hogy a honlapon mindig elérhetőek a szigorú monitoring szabályok, a szállodafejlesztések csúszása pedig teljesen indokolt volt a 2020-as Covid-lezárások miatt.

A videó későbbi részében Kozma Mónika más beküldött megkeresésekre is válaszolt. Dr. Sebestin Csongor kérdéseire reagálva, amelyek a Balázs Attila-féle gyergyóremetei óriásberuházásokat firtatták, az ügyvezető határozottan visszautasította, hogy bármilyen politikai nyomás vagy egyeztetés történt volna a háttérben. Szerinte a nagyvállalkozók azért nyertek, mert nekik volt meg a tőkeerejük a több millió eurós önrész biztosításához. Székely Dénes (Hírek Határok Nélkül) a korábbi zárt kommunikációt kérte számon, amire az igazgató elismerte, hogy a román-magyar politikai viszonyok miatt eddig jobb volt csendben dolgozni, de ezentúl nyitottabbak lesznek. Végül a kommentcsatából ismert Kátai Istvánnak is odaszúrt: közölte, hogy nem fog vele kávézni, és az alapítvány nem ad 35 millió forintot a Közösségi Párbeszéd Táborra, mivel rendezvényfinanszírozással egyáltalán nem foglalkoznak.

A Transtelex kérdéseire kapott válaszok

Kozma Mónika nemcsak a videóban tért ki a Transtelex kérdéseire, hanem írásban is válaszolt ezekre, ezért a kétféle választ összefoglalva közöljük. Kérdéseink sorát azzal indítottuk, hogy az alapítvány működésének egyik legrégebbi és legkomolyabb kritikája, hogy miközben eurómilliós tételeket osztanak szét, a pályázatok elbírálói láthatatlanok. Rákérdeztünk, hogy pontosan kikből álltak a bírálóbizottságok, és kik azok a szakértők, akik a nagyméretű szállodaprojektek és gépbeszerzések pontozását végezték. A levélben érkezett válasz ez volt:

a pályázatok elbírálásában résztvevő szakértők névsora integritási okokból nem nyilvános adat, ezért sajnálatos módon nem áll módunkban azt megosztani Önnel.

Az erdélyi nyilvánosságnak továbbra sincs joga megtudni, hogy kik azok a személyek, akik eldöntötték, melyik vállalkozás kap milliárdos vissza nem térítendő támogatást, és ki esik ki a rostán.

A traktorvásárlások és mezőgazdasági programok

A mezőgazdasági gépbeszerzési programok kapcsán többször fölmerült a gyanú, hogy az alapítványnak voltak preferált beszállítói, akiktől a gazdáknak vásárolniuk kellett. Kozma Mónika a levélben és a videóban is határozottan tagadta ezt. Közlése szerint semmilyen formális vagy informális ajánlás nem létezett, a gazdák maguk döntöttek, és a számlákat utólag töltötték fel. A félreértést azzal magyarázta, hogy könnyítésként elfogadták a román hatósági (AFIR) és a magyarországi (CED) adatbázisokban szereplő minősített cégek árajánlatait is.

Sokkal kitérőbb válasz érkezett arra a kérdésünkre, hogy finanszírozott-e az alapítvány olyan EU-n kívülről származó munkagépeket – például fehéroroszországi Belarus vagy MTZ traktorokat –, amelyek nem rendelkeztek a Romániában kötelező uniós megfelelőségi papírokkal és engedélyekkel.

Hogy érthető legyen, miért fontos ez: ha egy gazda vásárol egy traktort, azzal előbb-utóbb ki kell hajtania a földek közötti közutakra, ehhez pedig Romániában kötelező a gép rendszámozása és az uniós papírok (úgynevezett CE-minősítés) megléte. Ha ezek nincsenek meg, a traktor törvénytelenül vesz részt a forgalomban, a rendőrség lefoglalhatja, a gazda ellen pedig eljárás indulhat.

A Pro Economica azonban elhárította magától a felelősséget. Azt válaszolták, hogy mivel a gépek magánterületen (tehát csak a szántóföldön, a kerítésen belül) elvileg rendszám nélkül is használhatók, ők nem vizsgálták, hogy a traktoroknak vannak-e uniós engedélyeik:

„A pályázó saját hatáskörben dönt a beszerzett mezőgazdasági gép vagy eszköz használatának helyéről, és tekintettel arra, hogy Romániában a nem közúti használatra szolgáló mezőgazdasági munkagépek forgalomba helyezése nem kötelező, az Alapítványnál nem áll fenn vizsgálati kötelezettsége ezzel kapcsolatban.

Az alapítvány ezzel lényegében beismerte, hogy nem érdekelte őket, hogy azok a gépek jogilag és biztonságilag használhatóak-e a mindennapokban.

A Romaris-ügy: Egyetlen forintot sem utaltunk

A Transtelex korábbi tényfeltáró cikkében mutatta be, hogy a legnagyobb forráselosztási csomagok között szerepel a marosvásárhelyi volt fotógyár területén tervezett Transilvania Elegance Hotel, amelyre a Romaris SRL 1,91 milliárd forintot kapott. A sajtóban felmerült, hogy a cég tulajdonosának erős RMDSZ-es kapcsolatai is vannak amik révén más támogatásokhoz is jutott, de ő ezeket határozottan tagadta, állítása szerint nem tölt be végrehajtó funkciót a vállalkozásban. Ugyanakkor azt is mondta, hogy egy meg nem nevezett RMDSZ-es szenátorral baráti a viszonya. A projekt pikantériája, hogy a cég román nemzetiségű tulajdonosa, Nițu Ioan Marcel a helyi magyar érdekképviselet által támogatott polgármesterjelölt ellen kampányolt, ráadásul a beruházásnak két éve nincs építési engedélye.

Kozma Mónika szerint a román nemzetiségű pályázók is bármikor fordulhattak a Pro Economicához, sőt, többször megerősítették ezt nyilvánosan is, mert az EU területén működő alapítványként nincsenek etnikai kritériumaik. Azzal kapcsolatban, hogy a Romaris SRL a mai napig nem rendelkezik építési engedéllyel Marosvásárhely önkormányzatától, azt válaszolta, hogy a szabályzat szerint a pályázathoz elegendő volt egy előzetes terv is. Mivel építési engedély nélkül az alapítvány nem finanszíroz, kiemelte, tekintettel arra, hogy a beruházás a mai napig sem rendelkezik építési engedéllyel, még nem történt egyáltalán lehívás a megkötött támogatási szerződés keretében.

A Covid és az orosz-ukrán háború miatt csúsztak meg az ötcsillagos szállodák átadásával

A független sajtó – többek között a Transtelex – többször beszámolt arról, hogy az alapítvány által korábban megítélt milliárdokból megkezdett székelyföldi luxushotelek egy része évekkel a határidő után sem készült el. Kozma Mónika kijelentette, hogy minden folyamatban lévő projekt határidőn belül van.

A csúszásokat külső tényezőkkel indokolta levelében és a videóban is. Közlése szerint nem a független sajtó írásai nyomán, hanem a szabályzatok szerint 2017 óta folyamatosan ellenőrzik a projekteket, és a szálláshelyfejlesztési program keretében minden beruházás határidőn belül van. A határidő-hosszabbításra első körben a járvány, majd az orosz-ukrán háború okozta nyersanyagelérési nehézségek adtak okot, a forrásnyújtó tudtával. Állítása szerint a hotelek nagy része már működik, a maradék pedig hónapokon belül megnyílik.

A Tusványos-kérdés

Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalása, amelyben azt állította, hogy a Pro Economica 600-700 millió forint közpénzzel támogatta Tusványost, szintén téma volt, és ezt az ügyvezető a levelében és a videójában is határozottan visszautasította, jelezve, hogy az Alapítvány sosem volt sem szervezője, sem támogatója a Tusványosnak, amelynek hivatalos szervezője a Pro Minoritate Alapítvány.

Kozma Mónika kifejtette, hogy 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben kizárólag az Erdély Café sátor szervező partnereként voltak jelen, a főszervezővel soha nem álltak közvetlen szerződéses viszonyban, és a kerekasztal-beszélgetések során a támogatott beruházásaikat népszerűsítették. Állítása szerint ebben a három évben a Pro Economica Alapítvány a működési költségkeretéből – tehát nem támogatási forrásból – valamennyi felmerült költséget figyelembe véve összesen pontosan 13 386 153 forintot fordított erre a célra. A pénzügyi beszámolókat a forrást biztosító szervezet felé határidőben benyújtották, és azokat ott el is fogadták.