Románia vezeti az EU-s iskolaelhagyási rangsort, minden hatodik fiatal idő előtt kiesik az oktatásból

Románia rendelkezik az Európai Unió legmagasabb iskolaelhagyási arányával: a 18 és 24 év közötti fiatalok 15,5 százaléka idő előtt hagyta el az oktatási vagy szakképzési rendszert 2025-ben – derül ki az Eurostat frissen közzétett adataiból, amelyeket a Digi24 ismertetett.

Az uniós átlag 9,1 százalék volt, vagyis Románia jóval az EU-s átlag fölött teljesített, és messze áll a 2030-ra kitűzött 9 százalékos célértéktől. A második legrosszabb mutató Németországban volt 13,1 százalékkal, míg Spanyolországban 12,8 százalékot mértek.

A korai iskolaelhagyás Romániában nem új jelenség. A Transtelex korábban többször is beszámolt arról, hogy a lemorzsolódás elsősorban a vidéki, szegény családokból származó gyermekeket érinti, különösen azokat, akiknek már fiatal korban munkát kell vállalniuk, segíteniük kell a családi gazdaságban, vagy egyszerűen nem férnek hozzá megfelelő oktatási szolgáltatásokhoz. 2024-ben arról is írtunk, hogy a tizenkét évvel korábban első osztályba iratkozott gyerekeknek csupán 62 százaléka jutott el az érettségiig.

A probléma azonban már jóval az érettségi előtt jelentkezik. A Mentsétek meg a Gyermekeket idei jelentése szerint több mint 425 ezer, 7 és 17 év közötti gyermek volt az oktatási rendszeren kívül 2025 elején, vagyis az érintett korosztály közel ötöde nem járt iskolába. A szervezet szerint a lemorzsolódás mögött leggyakrabban a szegénység, a közlekedési nehézségek, a korai munkavállalás, a korai gyermekvállalás és az oktatás rejtett költségei állnak.

Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor az iskolaelhagyás az Európai Unió egészében csökkenő tendenciát mutat. Míg 2015-ben még 11 százalék volt az arány, tavaly már csak 9,1 százalék. Több ország jelentős javulást ért el: Máltán 7,7, Portugáliában 7,4, Spanyolországban pedig 7,2 százalékponttal csökkent a korai iskolaelhagyók aránya tíz év alatt.

A statisztikák arra is rámutatnak, hogy Romániában a lemorzsolódás továbbra is szorosan összefügg a társadalmi egyenlőtlenségekkel. Korábbi elemzések szerint a vidéki gyermekek körében többszörös az iskolaelhagyás kockázata a városi társaikhoz képest, miközben az oktatási rendszerből kiesők között felülreprezentáltak a szegénységben élő és roma közösségekből származó fiatalok.

A téma az elmúlt hónapokban politikai vitákat is kiváltott. Az RMDSZ parlamenti képviselője, Szabó Ödön által támogatott törvényjavaslat például a gyermekpénz megvonásával büntetné azokat a családokat, amelyek gyerekei rendszeresen hiányoznak az iskolából. Civil szervezetek és oktatási szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a lemorzsolódás fő okai nem a szülői közönyben, hanem a mélyszegénységben, a társadalmi kirekesztettségben és az oktatási rendszer hiányosságaiban keresendők, ezért a szankciók önmagukban aligha oldják meg a problémát.

Az Eurostat szerint a korai iskolaelhagyók helyzete a munkaerőpiacon is jóval nehezebb. Tavaly az érintett fiataloknak csupán 46,2 százaléka dolgozott, míg 30,8 százalékuk ugyan szeretett volna munkát találni, de nem rendelkezett állással.