Gyermeknapi jelentés: minden harmadik gyerek szegénységben él, egyre többen szoronganak, és százezrek maradnak ki az iskolából

Miközben Romániában egyre kevesebb gyerek születik, azok közül, akik megszületnek, sokan továbbra is szegénységben, oktatási hátrányok között vagy egészségügyi kockázatoknak kitéve nőnek fel. A Mentsétek meg a Gyermekeket Egyesület gyermeknapon közzétett átfogó jelentése szerint minden harmadik romániai gyereket fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés, nő a csecsemőhalandóság, romlik az átoltottság, és egyre több gyerek marad ki az oktatásból.

A jelentés elsőként egy demográfiai pillanatképet rajzol fel Romániáról. Az év elején valamivel több mint 3,6 millió gyermek élt az országban, ami a teljes lakosság mindössze 19 százalékát jelenti. Közben a születések száma történelmi mélypontra zuhant: 2025-ben 145 725 gyermek született Romániában, ami a legalacsonyabb érték azóta, hogy 1930-ban elkezdték vezetni a statisztikákat. Egyetlen év alatt több mint 11 ezerrel kevesebb gyermek jött világra.

Minden harmadik gyereket fenyeget a szegénység

A jelentés egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy a romániai gyerekek 32,4 százalékát továbbra is szegénység vagy társadalmi kirekesztődés veszélye fenyegeti. Ez több mint 1,16 millió gyereket jelent.

Bár az elmúlt években enyhe javulás látszik, a gyerekek még mindig jóval sérülékenyebbek, mint a felnőttek: körükben hat százalékponttal magasabb a szegénységi kockázat.

A helyzetet jól mutatja az úgynevezett táplálkozási szegénység növekedése. Tavaly már a gyermekes családok 17,2 százaléka nem engedhette meg magának, hogy kétnaponta legalább egyszer hús, hal vagy ezekkel egyenértékű fehérjeforrás kerüljön az asztalra. Az egyszülős családok esetében ez az arány közel 26 százalékra emelkedett.

A Mentsétek meg a Gyermekeket szerint a szegénység nemcsak az étkezésben vagy a lakhatásban jelent problémát, hanem az oktatásban is. A szervezet 2025-ös felmérése szerint azoknak a családoknak az 58 százaléka, amelyek gyerekei részt vesznek az egyesület oktatási programjaiban, külső segítség nélkül nem tudná fedezni az iskolába járás költségeit. A szubjektíven szegénynek vallott családoknál ez az arány már 87 százalék.

A pénzhiány miatt sok gyerek egyszerűen kimarad azokból az élményekből, amelyeket mások természetesnek vesznek. A szegénységben élő gyerekek csaknem fele nem vesz részt iskolai kirándulásokon, táborokban vagy egyéb közösségi programokon. Ez több mint háromszorosa az uniós átlagnak.

A jelentés ezzel arra figyelmeztet, hogy a gyermekszegénység nem csak anyagi kérdés: hosszú távon azt is meghatározza, hogy egy gyerek milyen kapcsolatokhoz, élményekhez és lehetőségekhez jut hozzá.

Több mint 400 ezer gyerek marad ki az oktatásból, és a helyzet egyre romlik

Ha van terület, ahol a Mentsétek meg a Gyermekeket jelentése különösen vészjelzést ad, az az oktatás. Miközben Romániában évek óta beszédtéma az iskolaelhagyás visszaszorítása, a friss adatok azt mutatják, hogy egyre több gyerek tűnik el az oktatási rendszerből.

A szervezet által összesített adatok szerint 2025 elején több mint 425 ezer, 7 és 17 év közötti gyermek volt az oktatási rendszeren kívül. Ez azt jelenti, hogy az adott korosztály közel ötöde nem járt iskolába. Nehéz nem észrevenni a szám mögött húzódó valóságot: ez nagyjából annyi gyerek, mint amennyi egy közepes romániai megye teljes lakossága.

A probléma ráadásul nem a középiskolában kezdődik, már az óvodánál lemarad Románia.

Az oktatási hátrányok jelentős része már a koragyerekkorban kialakul. A jelentés szerint Románia az Európai Unió sereghajtója a hároméves kor és a kötelező iskolakezdés közötti korosztály oktatásba való bevonásában. Miközben az Európai Unióban átlagosan a gyerekek 95 százaléka részt vesz valamilyen korai nevelési programban, Romániában ez az arány mindössze 76,5 százalék. Másképp fogalmazva: minden negyedik kisgyerek már az iskola előtt kimarad azokból a fejlesztési lehetőségekből, amelyek később meghatározhatják az iskolai sikerességét.

A jelentés egyik legaggasztóbb adatsora az Eurostat statisztikáira épül. Ezek szerint az alsó középfokú oktatásnak megfelelő korosztályban – vagyis nagyjából a gimnáziumi években – folyamatosan nő azoknak a gyerekeknek az aránya, akik nem járnak iskolába.

• 2021-ben még 12,3 százalék volt ez az arány.
• 2022-re 15,86 százalékra nőtt.
• 2023-ban már 16,26 százalékot mértek.
• 2024-ben pedig elérte a 17,09 százalékot.

Ez három év alatt közel öt százalékpontos romlást jelent. Vagyis miközben az oktatási reformokról, új tantervekről és digitalizációról folyik a vita, a rendszer egyre nagyobb arányban veszít el gyerekeket még a kötelező oktatás évei alatt is.

A helyzet még rosszabb a középiskolás korosztályban, sokak számára teljességgel elérhetetlen a középiskolai képzés.

Az Eurostat szerint 2024-ben a középiskolás korú fiatalok 27,23 százaléka nem vett részt oktatásban. Ez azt jelenti, hogy több mint minden negyedik fiatal kívül van a rendszeren. A tendencia itt is romló:

• 2021: 23,02%
• 2022: 25,03%
• 2023: 26,89%
• 2024: 27,23%

A számok arra utalnak, hogy Románia nemcsak a korai iskolaelhagyással küzd, hanem azzal is, hogy sok fiatal egyszerűen nem jut el a középiskoláig vagy idő előtt lemorzsolódik.

A jelentésből az is világosan látszik, hogy az iskolaelhagyás mögött ritkán áll egyetlen ok. Összefonódik a szegénységgel, a közlekedési nehézségekkel, a korai munkavállalással, a korai gyermekvállalással, a lakhatási problémákkal és azzal is, hogy sok család számára az oktatás költségei még mindig túl magasak. A tankönyv ugyan ingyenes lehet, de az utazás, az étkezés, a ruházat, az iskolai programok vagy a különórák költségei sok esetben már nem férnek bele a családi költségvetésbe.

A Mentsétek meg a Gyermekeket szerint ezért az iskolaelhagyás nem csak oktatási kérdés, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek egyik legfontosabb mutatója. A számok ugyanis azt jelzik, hogy Romániában százezrek nőnek fel úgy, hogy már gyerekként egyre távolabb kerülnek azoktól a lehetőségektől, amelyek kitörést jelenthetnének számukra.

tavaly közel hatezer gyerek született kiskorú anyáktól

A Mentsétek meg a Gyermekeket jelentésének egyik legsúlyosabb fejezete a korai gyermekvállalásról szól. Miközben Európa nagy részében a tizenéves terhességek száma évtizedek óta csökken, Románia továbbra is kirívó kivételnek számít. A probléma ráadásul nem elszigetelt jelenség, hanem szorosan összefügg a szegénységgel, az oktatási lemorzsolódással és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel.

Az uniós átlaghoz képest sokszoros a romániai arány

A jelentés szerint Románia az Európai Unió teljes születésszámának alig valamivel több mint négy százalékát adja. Ehhez képest a kiskorú anyák gyermekeinek több mint egynegyede Romániában születik.

Még meghökkentőbb a helyzet a 15 év alatti lányok esetében. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban születő, 15 év alatti anyáktól származó gyermekek 41 százaléka Romániában jön világra. Vagyis közel minden második ilyen eset egyetlen uniós országra koncentrálódik.

Ez nem egyszerűen rossz statisztika, hanem annak a jele, hogy Románia továbbra sem tudott hatékony választ adni egy olyan társadalmi problémára, amely az Európai Unió legtöbb országában már jóval kisebb mértékben van jelen.

Egyetlen év alatt 5815 gyerek született kiskorú anyáktól

Egy másik súlyos fejezete a jelentésnek a gyermekanyák kérdését taglalja. 2025-ben összesen 5815 gyermek született olyan anyától, aki maga is kiskorú volt. Közülük 496 esetben az anya még a 15. életévét sem töltötte be.

Másképp fogalmazva: tavaly átlagosan naponta 16 olyan gyermek született Romániában, akinek az édesanyja még nem volt nagykorú.

A jelentés azonban egy még nyugtalanítóbb jelenségre is felhívja a figyelmet. A közbeszédben gyakran úgy jelenik meg a korai gyermekvállalás, mint egyszeri, rendkívüli esemény. A statisztikák azonban más képet mutatnak. A kiskorú anyáktól született gyerekek közel egyötöde nem első gyermek volt. Az esetek 18,4 százalékában az anya már korábban is szült.

Ez arra utal, hogy nem elszigetelt esetekről, hanem sok helyen újratermelődő társadalmi mintázatokról van szó. Az érintett lányok egy része már nagyon fiatalon kiesik az oktatásból, korán családot alapít, és gyakran olyan környezetben él, ahol kevés lehetősége van visszatérni az iskolába vagy később munkát találni.

A jelentés arra is rámutat, hogy a korai gyermekvállalás nemcsak társadalmi, hanem egészségügyi kockázatokat is hordoz: a legfiatalabb anyák gyermekei nagyobb egészségügyi kockázatnak vannak kitéve.

Minél fiatalabb az anya, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyermek alacsony születési súllyal jön világra. Országos szinten az újszülöttek 8 százaléka születik kis súllyal, a 15 év alatti anyák esetében azonban ez az arány közel 16 százalék. A szakértők szerint ennek egyik oka az elégtelen terhesgondozás: a 15 év alatti anyák esetében a szülések 43,3 százalékát semmilyen szülés előtti orvosi ellenőrzés nem előzte meg. Országos szinten ugyanez az arány 28 százalék körül mozog. Vagyis éppen azok a lányok jutnak a legnehezebben egészségügyi szolgáltatásokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

A Mentsétek meg a Gyermekeket értelmezése szerint a korai gyermekvállalás egy olyan láncolat része, amelyben a szegénység, az iskolaelhagyás, az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés és a társadalmi kirekesztődés egymást erősítik. A jelentésből az a kép rajzolódik ki, hogy miközben Románia demográfiai válsággal küzd, továbbra sem sikerült megfékezni a korai anyaság jelenségét. A probléma azért súlyos, mert nagy eséllyel a következő generációk hátrányait is újratermeli.

Tíz év után ismét emelkedik a csecsemőhalandóság, összeomlóban van az átoltottság

Ha a jelentés egyetlen fejezetét kellene kiemelni, amely a leginkább jelzi, hogy valami nincs rendben a gyermekegészségügyben, akkor valószínűleg ez lenne az. A Mentsétek meg a Gyermekeket szerint Románia egyszerre néz szembe a csecsemőhalandóság újbóli emelkedésével és az elmúlt évtizedek legsúlyosabb oltási válságával. A két jelenség nem ugyanannak a problémának a része, de közös bennük, hogy mindkettő a gyermekek alapvető egészséghez való jogát érinti.

A jelentés szerint 2024-ben a csecsemőhalandóság 6,6 ezrelékre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ezer élve született gyermek közül átlagosan közel hét nem éri meg az első születésnapját.

A szám önmagában talán nem tűnik drámainak, de a tendencia annál inkább. Romániában ugyanis az elmúlt évtizedben lassú, de folyamatos javulás volt megfigyelhető. A csecsemőhalandósági ráta 2016-ban még 6,8 ezrelék volt, majd fokozatosan csökkent, 2023-ra 5,6 ezrelékre esett vissza. Ehhez képest a 2024-es adat egyértelmű visszalépést jelent, ráadásul a legmagasabb érték az elmúlt tíz évben. A jelentés nem részletezi az emelkedés összes okát, de a gyermekjogi szervezet szerint ez figyelmeztető jel arra, hogy a korábbi eredmények korántsem tekinthetők véglegesnek.

Még aggasztóbb képet festenek az átoltottsági adatok. A jelentés szerint Románia jelenleg az elmúlt évtizedek legsúlyosabb oltási válságát éli át. Egyre több gyermek marad ki azokból az alapvető védőoltásokból, amelyek korábban magától értetődő részét képezték a gyermekegészségügyi rendszernek.

A legdrámaibb visszaesés a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni MMR-oltásnál látható. Az első adag oltást országosan a célcsoport mindössze 47,4 százaléka kapta meg. Vagyis több gyermek marad ki az oltásból, mint ahány megkapja azt.

Mindez úhy, hogy az orvosok szerint, mivel a kanyaró rendkívül fertőző betegség, a járványok megelőzéséhez általában 95 százalék körüli átoltottság szükséges.

Az Országos Közegészségügyi Intézet adataira hivatkozva a jelentés azt is bemutatja, hogy az országon belül rendkívül egyenetlen a helyzet:

• Mindössze egyetlen megyében haladta meg az átoltottság a 70 százalékot (Bihar megye).
• 14 megyében 50 és 67 százalék közötti értékeket mértek,
• 24 megyében viszont már 31 és 50 százalék között mozgott az arány.
• 3 megyében pedig még a 30 százalékot sem érte el.

A legrosszabb helyzetben Argeș megye volt, ahol mindössze 23,7 százalékos átoltottságot mértek. A Mentsétek meg a Gyermekeket szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy egyes szülők nem kérik az oltást, hanem arról, hogy egyre több gyerek marad védelem nélkül olyan betegségekkel szemben, amelyek korábban visszaszorulóban voltak. Az alacsony átoltottság nemcsak azokat a gyerekeket veszélyezteti, akik nem kapták meg az oltást, hanem azokat is, akik egészségügyi okokból nem olthatók, illetve azokat a csecsemőket, akik még nem érték el az oltási kort.

A gyermekek egészségügyi esélyei továbbra is egyenlőtlenek, annak ellenére, hogy Románia ugyan számos területen javított a gyermekegészségügyi mutatóin az elmúlt évtizedekben, ezek az eredmények korántsem visszafordíthatatlanok. A csecsemőhalandóság emelkedése és az átoltottság zuhanása arra utal, hogy a rendszer több ponton is sérülékeny maradt.

A jelentés egyik visszatérő üzenete, hogy a gyermekek esélyeit továbbra is nagymértékben meghatározza, hol születnek, milyen anyagi helyzetű családba érkeznek, és mennyire férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

A gyerekek egyre többet szoronganak: minden negyedik gyakran szomorú, több mint a felük rendszeresen kimerült

A Mentsétek meg a Gyermekeket jelentésében a mentális egészség külön fejezetet kapott, és nem véletlenül. Bár a gyerekek helyzetéről szóló közbeszédben még mindig a szegénység, az iskolaelhagyás vagy az egészségügyi ellátás hiányosságai dominálnak, a szervezet szerint egyre több jel utal arra, hogy a romániai gyerekek lelki állapota is figyelmet igényel.

A jelentésből egy olyan generáció képe rajzolódik ki, amelynek jelentős része feszültségekkel, bizonytalansággal és érzelmi terhekkel küzd, miközben a segítséghez való hozzáférés továbbra is korlátozott.

A szorongás lett a leggyakoribb probléma, ezt követik az érzelmi zavarok, a családi konfliktusokból eredő nehézségek – például a szülők válása –, a tanulási problémák, a képernyőfüggőség, de előfordult szerhasználat és öngyilkossági kísérlet is.

A jelentés ugyan nem állítja, hogy ezek az adatok az összes romániai gyerekre egy az egyben kivetíthetők, de jól mutatják, milyen problémákkal találkoznak nap mint nap a gyermekpszichológusok és a segítő szakemberek.

A szervezet egy friss szociológiai felmérést is idéz, amely árnyaltabb képet ad arról, hogyan érzik magukat a gyerekek.

Az eredmények szerint a megkérdezett gyerekek mindössze 60 százaléka mondta azt, hogy gyakran vagy nagyon gyakran érzi magát boldognak. Ez első hallásra nem tűnik rossz eredménynek, de azt is jelenti, hogy tízből négy gyerek nem tudja ezt elmondani magáról.

Még beszédesebb az adatok másik oldala. A gyerekek 32 százaléka azt mondta, hogy ritkán vagy nagyon ritkán érez lelkesedést. Azok aránya pedig, akik gyakran élnek át lelkesedést, mindössze 39 százalék.Vagyis a gyerekek jelentős része nemcsak problémákkal küzd, hanem egyszerűen kevés pozitív érzelmi élményt él meg a mindennapokban.

Az egyik legaggasztóbb adat mégsem a szomorúságról vagy a boldogságról szól, hanem a kimerültségről.

A felmérés szerint a gyerekek több mint fele, 56 százaléka gyakran érzi magát fáradtnak.

A jelentés nem elemzi részletesen ennek okait, de a jelenség összefügghet a tanulmányi terheléssel, a képernyők előtt töltött idő növekedésével, az alvási problémákkal, a családi stresszel vagy akár azzal a bizonytalansággal, amelyet sok gyerek a saját környezetében tapasztal.

A szomorúság sem ritka érzés: minden negyedik gyermek arról számolt be, hogy gyakran szomorú.

A jelentés kitér arra is, hogy a 26. Országos Gyermekfórum résztvevői a mentális egészséget az egyik legfontosabb témaként nevezték meg. A gyerekek több sürgős intézkedést javasoltak a döntéshozóknak. Ezek között szerepel az egészségnevelés tantárgy szélesebb körű bevezetése, valamint az ingyenes pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférés bővítése. Ez azért figyelemre méltó, mert nem szakértők vagy civil szervezetek fogalmazták meg ezeket az igényeket, hanem maguk a gyerekek.

Az online térben is magukra maradnak a gyerekek: tízből nyolcan korlátozás nélkül interneteznek

A Mentsétek meg a Gyermekeket jelentésének utolsó nagy fejezete a biztonságról szól, de nem elsősorban az utcai veszélyekről vagy a bűnözésről, hanem az online térről, amelyben a mai gyerekek napjuk jelentős részét töltik: az internetről és a közösségi médiáról. A szervezet szerint a romániai gyerekek egyre több időt töltenek online, miközben a felnőttek egyre kevésbé látják, mi történik velük ott. A felmérésből az a kép rajzolódik ki, hogy az internet sok gyerek számára egyszerre közösségi tér, szórakozás és információforrás, ugyanakkor egy olyan környezet is, ahol rendszeresen találkoznak zaklatással, félelemkeltő tartalmakkal vagy idegenek közeledésével.

A kutatás szerint a gyerekek közel 80 százaléka semmilyen vagy csak minimális korlátozás mellett használja az internetet. A szülői kontroll ráadásul az életkor előrehaladtával egyre gyengül. Ez önmagában még nem feltétlenül jelentene problémát, csakhogy a jelentés szerint sok gyerek nagyon korán olyan helyzetekbe kerül, amelyek kezelésére nincs felkészülve. A 12–14 éves korosztály több mint egyharmadának nyilvános profilja van valamelyik közösségi oldalon, ami jelentősen megkönnyíti, hogy idegenek kapcsolatba lépjenek velük.

A serdülők közel fele számolt be arról, hogy online idegenek vették fel vele a kapcsolatot. A kapcsolatfelvételek egy része ártalmatlan lehet, de a jelentés szerint az érintettek körülbelül egyharmada zaklatásról vagy kellemetlen interakciókról számolt be. Ez azt jelenti, hogy sok gyerek már egészen fiatalon olyan helyzetekkel találkozik, amelyek potenciális veszélyforrást jelenthetnek, miközben gyakran nincs mellettük olyan felnőtt, aki segítene ezeket értelmezni vagy kezelni.

A cyberbullying már mindennapos tapasztalat, a megkérdezett gyerekek 60 százaléka találkozott már internetes zaklatással. Nem feltétlenül áldozatként, sokan csak tanúi voltak ilyen eseteknek, de a szám így is azt mutatja, hogy az online agresszió mára a gyerekek hétköznapjainak része lett.

Az online térben ráadásul a zaklatás sokszor láthatatlan marad a szülők és a tanárok számára. Nem az iskolaudvaron történik, hanem telefonokon, csoportos üzenetekben vagy közösségi platformokon, ahol a felnőttek gyakran csak utólag szereznek tudomást róla.

A kutatás szerint a gyerekek több mint kétharmada olyan online tartalmakkal találkozott, amelyek megijesztették vagy felkavarták őket. Ez lehetett erőszakos videó, sokkoló kép vagy más olyan tartalom, amelyet életkorukból adódóan nehezen tudtak feldolgozni. A jelentés szerint az ilyen élmények érzelmi hatása jelentős lehet, különösen akkor, ha a gyerekek magukra maradnak velük.

A Mentsétek meg a Gyermekeket szerint a legnagyobb probléma az, hogy a gyerekek többsége nem kér segítséget.

A kutatás alapján veszélyes vagy kellemetlen helyzetekben a legtöbb gyerek inkább figyelmen kívül hagyja a történteket, továbbgörget, kilép a beszélgetésből vagy megpróbálja egyedül megoldani a problémát. Mindössze 5 százalékuk fordul segítségért egy felnőtthöz, mert a kiskorúak jelentős része nem érzi úgy, hogy biztonságosan beszélhetne ezekről az élményeiről.

A jelentésből az a kép rajzolódik ki, hogy Romániában ma sok gyerek számára a legnagyobb kockázat a hátrányok egymásra rakódása. Egy szegény családban élő gyerek nagyobb eséllyel marad ki az óvodából, nagyobb eséllyel hagyja ott az iskolát, nagyobb eséllyel válik korán szülővé vagy kerül olyan helyzetbe, ahol nem kap időben segítséget. A szervezet szerint ezért a gyermekvédelem kérdése nem szűkíthető le egyetlen területre: a gyerekek helyzete ma egyszerre szociális, oktatási, egészségügyi és társadalmi ügy.