Lemondott, de még intézkedik: Demeter András menesztette a kolozsvári román opera igazgatóját és beiktatta utódját

A távozó (?) kulturális miniszter újabb nagy horderejű személyi döntést hozott: a Kulturális Minisztérium éves értékelése nyomán megszűnt a Kolozsvári Román Nemzeti Opera igazgatójának, Florin Estefannak a mandátuma az intézmény élén, helyére pedig Demeter az egykori kulturális minisztert, a PNL-s Bogdan Gheorghiut nevezte ki ideiglenes igazgatónak 120 napra.

A hivatalos indoklás szerint Estefan 6,95-ös osztályzatot kapott az éves teljesítményértékelésen, miközben a törvény szerint a vezetői szerződés csak legalább 7-es átlag esetén hosszabbítható meg. Az opera igazgatója azonban vitatja az eredményt, és bíróságon támadja meg az értékelést. A sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy az elmúlt években rendre 9-es feletti osztályzatokat kapott, tavaly például 9,80-at, ezért a mostani eredményt tendenciózusnak tartja.

A döntés komoly visszhangot váltott ki a kolozsvári kulturális szférában, de közéleti szereplők is megszólaltak. Többen politikai leszámolást emlegetnek, különösen azért, mert Estefant a helyi kulturális közeg sikeres intézményvezetőként tartja számon. Igazgatása alatt az opera több új közönségréteget is megszólított, szabadtéri rendezvényeket szervezett és fiataloknak szóló produkciókat indított.

Tudor Giurgiu, a TIFF nemzetközi filmfesztivál alapítója és igazgatója nyilvánosan Florin Estefan mellé állt. Szerinte nehezen hihető, hogy az operaigazgató, aki tizenegy éven át rendre 9,5 feletti értékeléseket kapott, egyik évről a másikra 6,95-re zuhanjon vissza. A rendező úgy véli, az állami intézményekben az ilyen értékelések és versenyvizsgák kimenetele gyakran már a hivatalos eljárás előtt eldől: előbb megszületik a politikai döntés arról, hogy kit tartanak meg és kit távolítanak el, az értékelés pedig csak utólag igazolja ezt.

A TIFF igazgatója hosszasan méltatta Estefan munkáját is. Emlékeztetett arra, hogy igazgatása alatt indult el több sikeres program, köztük az Opera Aperta, az Opera Fair és a Cluj Chamber Festival. Szerinte Estefan nyitotta meg igazán az operát a szélesebb közönség felé, új támogatói kapcsolatokat épített ki, és professzionális kommunikációt honosított meg egy olyan intézményben, amelynek korábban még önálló Facebook-oldala sem volt. A filmes szakember elítéli, hogy az opera élére nyíltan pártpolitikai háttérrel rendelkező vezetőt állítottak. Megfogalmazása szerint ma már egy politikailag kötődő igazgató vezeti az intézményt, ami a rendszerváltás óta nem fordult elő. Giurgiu a kolozsváriakat arra biztatta, hogy ne elégedjenek meg az online tiltakozásokkal, hanem szükség esetén nyilvános demonstrációkkal is álljanak ki az opera és annak autonómiája mellett.

Bogdan Rădulescu ismert kolozsvári színész szerint a kapott alacsony osztályzatnak semmi köze a menedzseri teljesítményhez, és a minisztérium szintjén „gyalázatos háttérjátszmák” zajlanak. A Jazz in the Park szervezői szerint is a Román Nemzeti Opera vezetése alatt Kolozsvár egyik legsikeresebb kulturális intézményévé vált, ezért a 6,95-ös értékelés szerintük számos kérdést vet fel. Többen kiemelték egyébként, hogy Estefant mindössze 0,05 ponttal fúrták meg a 7-es határ alatt (6,95). Ezt a minimális különbséget szinte mindenki szándékos rosszindulatnak tartja.

Remus Lăpușan kolozsvári politikus és üzletember is nyíltan megkérdőjelezte a Kulturális Minisztérium döntésének hitelességét, és arról írt, hogy a hivatalos magyarázatok egyre nehezebben hihetők. Miért kellett egy suceavai pártkádért hozni egy olyan városba, amely saját magát Románia kulturális fővárosaként definiálja? -teszi fel a kérdést, majd azzal folytatja, hogy megalázó, hogy Románia egyik legfontosabb kulturális és egyetemi központjában a hatalom nem talált helyi szakembert a román opera ideiglenes vezetésére. Szerinte Kolozsvár két állami operával, több színházzal, rangos egyetemekkel és nemzetközileg elismert művészekkel rendelkezik, ezért nehezen magyarázható, miért egy Suceavából érkező volt minisztert kellett kinevezni az intézmény élére.

Az ügy azután érte el Kolozsváron a nyilvánosság ingerküszöbét, miután Demeter András benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek egy nyilvánosságra került egy hangfelvétel miatt, amelyen trágár stílusban beszél a román nemzeti érdekről. A lemondása után azonban vita kerekedett arról, hogy nem kellett volna lemondania, mert dezinformációs manőver volt a hangfelvétel, a miniszter valójában „megvédte” a nemzeti érdeket. Arról, hogy mit védett meg, és mit nem, ebben a véleménycikkben írtunk.

Tény, hogy Demeter András továbbra is hivatalban van, amíg a felmentéséről szóló döntés meg nem jelenik a Hivatalos Közlönyben. Saját Facebook-oldalán a leköszönőfélben lévő miniszter azzal indokolta további tevékenységét, hogy az ügyvivő kormányban nincs, aki átvegye a feladatait, ezért kötelességének érzi a munka folytatását. „Nincs tehát más út, mint folytatni a vállalt munkát mindaddig, ameddig a hivatalos közlönyben meg nem jelenik a felmentés” – írta.

Az ügybuzgóságban odáig ment, hogy maga érkezett pénteken Kolozsvárra, hogy a Suceava-i ideiglenes igazgatót tisztségbe helyezze. Az összehívott megbeszélésen Demeter igyekezett megnyugtatni az opera alkalmazottait, hogy az intézmény működésében nem lesznek szerkezeti változások, és nem készülnek elbocsátások sem.

A miniszter szerint az elmúlt napokban egyeztetett Florin Estefannal és Bogdan Gheorghiuval, és végül arra jutottak, hogy az intézmény vezetését két részre bontják: az adminisztratív feladatokat az ideiglenes főigazgató, a művészeti kérdéseket pedig Estefan felügyeli majd. Demeter hangsúlyozta, hogy a mostani helyzetet átmeneti megoldásnak tekinti:

„Mától kezdődik a 120 napos ideiglenes időszak. Ha továbbra is én maradok a miniszter, ki fogom írni a versenyvizsgát az igazgatói állásra. Addig az új vezetői tandem biztosítja az intézmény adminisztratív és művészeti működésének folytonosságát” – mondta.

Magyarán, a lemondott Demeter András azzal számol, hogy a következő kabinetben ismét megkapja a bársonyszéket, és folytathatja a romániai kulturális intézményrendszer feltöltését politikailag kinevezett figurákkal. Ne feledjük ugyanis, hogy pár hónappal ezelőtt Demeter olyan törvénytervezetet bocsátott közvitára, amely jelentősen növelné a politikai szereplők befolyását a kulturális intézmények vezetőinek kiválasztásában. A javaslat lehetővé tenné a nyílt versenyvizsgák helyetti meghívásos kinevezéseket, és több kulturális szereplő szerint a szakmai szempontok rovására erősítené a politikai kontrollt.

A politikai motivációval kapcsolatos vádakra reagálva Demeter Kolozsváron azt állította, hogy éppen ő próbálta átláthatóbbá tenni a kulturális intézmények vezetőinek értékelési rendszerét. „Nemrég még zongorahangolás alapján zajlottak az értékelések” – fogalmazott ironikusan, arra utalva, hogy korábban szerinte nem létezett egységes és objektív rendszer. A miniszter szerint az általa bevezetett értékelési mechanizmus minden kulturális intézményre egyformán vonatkozik, és az opera esetében sem történt kivétel. A politikai befolyás vádját tehát visszautasította: „Nincs tudomásom arról, hogy a művészeti és kulturális intézmények vezetői tisztségeiről pártok döntenének. A politikai beavatkozást kizárom” – jelentette ki.

Visszautasítás ide vagy oda, tény, hogy Florin Estefan helyére nem egy szakmai pályázat nyertese, hanem egy moldvai liberális politikus érkezett. Bogdan Gheorghiu, aki maga is három éven keresztül vezette a kulturális tárcát,a kolozsvári találkozón azt mondta, „nem dísznek jött”, és elsődleges célja az intézmény stabilitásának megőrzése, valamint a vezetőség és az alkalmazottak közötti párbeszéd helyreállítása. Szerinte Florin Estefan továbbra is fontos szerepet játszik az intézmény jövőjében, és „egy szilárd építmény garanciája”. Ez pedig elég furán hangzik a frissen kinevezett igazgató szájából, hiszen, ha továbbra is Estefan a garancia az opera művészeti színvonalára, akkor felmerül a kérdés, hogy valójában mit is mért az a 6,95-ös osztályzat. Nehéz nem észrevenni az ellentmondást: ugyanaz az ember egyszerre alkalmatlan arra, hogy vezesse az operát, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az opera sikeresen működjön tovább.