Egyesülne két Szatmár megyei község, hogy a fizetésképtelenséget elkerüljék

Szatmár megyében két község – Krasznabéltek és Nagyszokond – önkormányzata, úgy döntött, hogy önként egyesülnek, mert a jelenlegi pénzügyi helyzetben külön-külön már egyre nehezebben tudják fenntartani magukat. A bejelentést Adrian Cozma, a Szatmár megyei PNL elnöke tette múlt héten, és arról beszélt, hogy ez az első ilyen jellegű, alulról induló közigazgatási összevonás Romániában, amelyet nem központi utasításra, hanem helyi döntés alapján kezdeményeznek.

A két település közül Nagyszokondnak mintegy 3800, Krasznabélteknek pedig 3348 lakosa van, így az egyesülés után egy körülbelül 6500 fős község jönne létre, amely a második legnagyobb lenne a megyében Turc után. Cozma szerint az összevonás legfontosabb célja az adminisztratív költségek csökkentése, hiszen „eltűnik egy polgármesteri és alpolgármesteri tisztség, eltűnik egy helyi tanács is”, vagyis gyakorlatilag a két önkormányzati struktúrából egy marad. A becslések szerint az összevonással évente körülbelül egymillió lejt takaríthatnak meg a bérköltségeken.

A politikus kerülte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az új, egyesített község élére ki kerül majd, hangsúlyozva, hogy most nem a személyek, hanem a működőképesség a tét. A háttérben elsősorban Nagyszokond pénzügyi nehézségei állnak: Cozma szerint a község helyzete kritikussá vált, és fennáll a veszélye annak, hogy a település nem tudja kifizetni a közvilágítást, az utak karbantartását vagy akár az egészségügyi szolgáltatásokat sem. Úgy fogalmazott, nem lehet a végtelenségig adósságokat görgetni, mert előbb-utóbb egyes közösségek egyszerűen működésképtelenné válnak.

Az egyesülési folyamat a héten indulna, ehhez első körben mindkét helyi tanácsnak meg kell szavaznia a szükséges határozatokat, ezt követően értesítik a kormányt, a végső döntést pedig helyi népszavazással pecsételik meg.

Krasznabéltek és Szokond döntése azért is számít különösen fontos lépésnek, mert egy olyan országos reformfolyamat elé vág, amelyet a közigazgatási átszervezési viták kereteznek, de amelynek konkrét, kötelező intézkedései egyelőre nem indultak el. A Bolojan-kormány többször jelezte: a jelenlegi önkormányzati struktúra hosszú távon nem fenntartható, különösen a 3000–5000 fő alatti községek esetében, amelyek jelentős része saját bevételeiből nem képes fedezni a működési költségeit, így folyamatosan központi forrásokra és átcsoportosításokra szorul.

A kabinet által 2026 elején bemutatott reformcsomag többmilliárd lejes megtakarítást irányoz elő az állami kiadásokban, és ennek egyik lehetséges eszköze a közigazgatási egységek összevonása lenne, a hatékonyság növelése és az apparátus karcsúsítása érdekében. Bolojan ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ha nem történik érdemi racionalizálás, akkor a jelenlegi településszerkezet „magától” fog átalakulni, mert egyes községek egyszerűen nem tudják majd finanszírozni az alapvető közszolgáltatásokat.

Az RMDSZ ellenzi a közigazgatási átszervezést, arra hivatkozva, hogy azok több településen megbontanák a jelenlegi etnikai arányokat, és gyengíthetik a magyar közösségek intézményi és politikai súlyát. Szakemberek szerint is az adminisztratív racionalizálás nem írhatja felül a kisebbségi jogok és a helyi önrendelkezés szempontjait.